Magyarország pont beleillik a ragadozó államról szóló elméletbe

„Milyen manapság a tipikus ragadozó állam?

A ragadozó állam elmélete jól alkalmazható például az egykori, szovjet típusú szocialista államokra, amelyekben a nómenklatúrának nagyon erős saját érdekei voltak. A rendszer egyik jellemzője a paternalizmus, az állami gyámkodás, amely úgy tünteti fel az államot, mintha a közjó érdekében cselekedne, holott a hatalmi apparátus érdekeit szolgálta, például a Vörös Hadseregét, a titkosszolgálatokét, a pártelitét.

Ám a ragadozó állam jelensége a fejlett tőkés társadalmakban is feltűnik. Mert miképp is lehetne jellemezni az Egyesült Államokat George W. Bush elnöksége alatt, amikor háborút indított Irak ellen, habár, mint utóbb kiderült, az országnak nem is voltak tömegpusztító fegyverei. Ellenben sok hatalmas cég volt érdekelt a háborúban, a Halliburtonnel az élen. Hasonló összefonódások Donald Trump vezetése mellett is megfigyelhetők, a kormányzást befolyásoló csoportok némelyike kifejezetten az ő családjához kötődik. A fejlődő, felzárkózó országok körében is gyakori a ragadozó állam, például Kínában és több posztszocialista országban.

Magyarországra is alkalmazható az elmélet?

Hogyne, hiszen a kormány a magánszektor néhány érdekcsoportját előnyben részesíti, őket jogi eszközökkel is segíti. Kiváltságokat élvez a kormányhoz közeli média is, amelyet hatalmi eszközökkel támogatnak. Mindez tipikusan jellemző a ragadozó államra, amely nem a közjót maximalizálja, hanem a hozzá közel álló klikkek érdekeit képviseli, ami segítheti a hatalom megszerzését, majd a megtartását. Általánosan megfogalmazva olyan ez, mint egy forgóajtó: az állam megragadja a magánvállalkozásokat, majd az utóbbiak rabul ejtik az államot.”