Kína hitelezési gyakorlata mint új gyarmatosítás?

„A 2018-as év során egyre több olyan publikáció jelent meg a nyugati sajtóban, amely szerint Kína hitelezés révén igyekszik kiterjeszteni a befolyását világszerte, és rákényszeríteni az akaratát a legsebezhetőbb országokra. A kritikusok »adósságkolonizációként«, illetve »adósságcsapda-diplomáciaként« emlegetik azt a gyakorlatot, amelynek keretében szerintük Kína olyan hiteleket nyújt fejlődő országoknak, amelyeket azok biztosan nem lesznek képesek visszafizetni, és a területük vagy az infrastruktúrájuk egy részének az átengedésére kényszerülnek. A kritikusok szerint az Övezet és Út Kezdeményezés pedig csupán eszköz mindennek a megvalósításához. Legutóbb a kínai elnök és az afrikai országok vezetőinek szeptemberi pekingi találkozóját követően erősödtek fel Kína hitelezési és segélyezési gyakorlatával kapcsolatban a negatív hangok. Kína ezzel szemben egyfajta »win-win« kezdeményezésként jellemzi a BRI-t, amely a kínai áruk kereskedelmét és a fejlődő országok infrastruktúra–fejlesztését egyaránt segíti.”