Versenyképességi fordulatra van szükség

„Miben látja Magyarország növekedési tartalékait?

Egyértelműen vannak még a magyar gazdaságban olyan ki nem használt lehetőségek, amelyek biztosíthatják a növekedés fenntartását, sőt gyorsítását a következő évtizedben. Hangsúlyozom, hogy nem csak reálgazdasági értelemben kell felzárkózni, hanem pénzügyi értelemben is, hiszen a banki pénzügyi közvetítés mélysége messze elmarad nemcsak nyugat-európától, hanem a régió országaitól is.

A reálgazdasági és pénzügyi felzárkózásnak kéz a kézben kell haladnia, hiszen a banki hitelezés és a gazdasági növekedés egymást erősítő folyamat.

Ezért első helyen említeném hitelezésben lévő növekedési tartalékot, amit jól mutat, hogy a GDP arányos hitelállomány Magyarországon alig több mint harmada az EU átlagának és fele a többi visegrádi ország szintjének.

A hitelbővülésnek akkor lesz erős növekedési hatása, ha a vállalatok technológiai fejlesztésre használják fel a hiteleket. Ez hozzájárulhat egy másik jelentős növekedési tartalék kiaknázásához, a kis- és közepes vállalatok termelékenységének javításához. Egy tőkeerős és termelékeny hazai vállalati szektor pedig képes lehet elérni a következő szintet, a határon túli befektetéseik növelését.

A tőkeexport révén jelentősen csökkenne a hazai termék (GDP) és a nemzeti jövedelem (GNI) közötti rés.

A vállalatok mellett a háztartási szektorban is jelentős növekedési tartalék van még. A háztartások fogyasztása még mindig kisebb ütemben nő, mint a jövedelmeik. A fogyasztás gyorsabb emelkedése pedig főleg akkor növeli a GDP-t, ha nagyobb részben hazai termékekre és szolgáltatásokra irányul. A fogyasztás növekedését segítené a személyi jövedelemadó kulcsának egyszámjegyűre csökkentése.

A személyi jövedelemadó 9 százalékra csökkentése további kedvező hatásokkal járna, mert a nettó bérek emelkedése révén még több embert ösztönözne munkavállalásra.”