Ha jövőre nem látunk érdemi forinterősödést, akkor a kötelezően megállapított legkisebb keresetek esetében alig van bérfelzárkózás, pedig minden eddiginél nagyobb ütemre lenne szükség.
„Az utolsó pillanatban sikerült összehozni az újabb kétéves megállapodást a minimálbérről és a garantált bérminimumról. Mindkét esetben 8 százalék lett az emelés mértéke, ami csalódást keltő mind a várakozásokhoz, mind a korábbi kiszivárogtatásokhoz és elképzelésekhez, mind pedig a munkavállalók érdekképviseleteinek követeléseihez képest, de legfőképpen a piaci helyzethez viszonyítva. Lényegében a munkaadók szervezetének követelése nyert, csak egy százalékot kellett engedniük.
A minimálbér így 2019-ben 149 ezer forint lesz, a garantált bérminimum pedig 195 ezer forint. A minimálbér esetében nem nagy az eltérés a kerek 150 ezer forintos várakozásokhoz képest, a garantált bérminimumot azonban mindenki 200 ezer forint fölé várta, a legelterjedtebb várt összeg 202 ezer forint volt.
Így egyúttal érthetővé is vált, hogy miért nem sikerült ésszerű időn belül összehozni a megegyezést, miért maradt az utolsó napra. Az érdekegyeztetésben részt vevő felek között áthidalhatatlan különbség állt fenn: a munkaadói oldal 5 százalékot akart, és 7 százalékig mentek volna el, a munkavállalói oldal a minimálbér esetében 11, a garantált bérminimum esetében 13 százalékot akart, de az egyszámjegyű tartományig semmiképpen nem ereszkedtek volna le. Gyanítható, hogy a döntést a kormány sugallta, esetleg hozta meg.
Az, hogy a jövő évi mértéket is meghatározták, valamit enyhít a csalódottságon, hisz jövőre a 8 százalék már nem tűnik kevésnek. A 2020-as adatok így 161 ezer, illetve 210,6 ezer forint lesznek. Tulajdonképpen még a mostani 8 százalék sem lett volna a kevés, ha a forint 3-4 százalékot erősödik az év folyamán, de sajnos ezzel szemben ugyanennyit gyengült, így, ha jövőre nem látunk érdemi forinterősödést, akkor a kötelezően megállapított legkisebb keresetek esetében alig van bérfelzárkózás, pedig minden eddiginél nagyobb ütemre lenne szükség, és a piaci bérek alapján is túlhaladottak ezek a szintek.”
Tavaly decemberben éves alapon 16,4 százalékkal nőtt az átlagkereset értéke, a bruttó átlagbér 655 ezer forint fölé emelkedett a ma közzétett friss statisztikai adatok szerint. A fizetések ezúttal a közszférában emelkedtek gyorsabb ütemben. A Makronóm Intézet senior elemzője 2024-ben további 12 százalék körüli béremelkedésre számít.
A szakszervezetek és a munkáltatók közötti alkudozást fontos adatok és szakértői elemzések segíthetik.
Újabb, több évre szóló bérmegállapodás garantálná a fizetések gyorsabb emelkedését.
Törvényt sérthet a munkáltató, ha nem hajtja végre a kötelező béremelést.
Magyarország már régen bevezette az európai minimálbért, de idén hivatalossá is teszi.
A DK pedig mindent szabotálni akart: többek között a minimálbér emelést is. Szalai Piroska elemzése.
Még csak április van, de már másodszor bontottak szerződést az ukrán-magyar szakemberrel, aki a Fradi-legenda fia. A szurkolók Pintér Attilát szerették volna a kispadra, de más lett az utód!
Szerinte nincs különbség az előző, fideszes városvezetés és a jelenlegi között.
