A migráns jó, a közmunkás rossz?

2018. szeptember 13. 13:20

Nincs munkaerőhiány Európában, csak alacsony bérek. A bérek emelésével sikerül majd megtalálni a munkaerőt is – mondta Václav Klaus a Makronómnak egy korábbi interjúban. Nemzetközi szervezetek most mégsem bíznák a piacra a „probléma” megoldását: „növelnék” a bevándorlást és csökkentenék a minimálbért. Fennáll a veszélye, hogy a tömeges munkanélküliség letűnt időszakát a tömeges migrációval hoznák vissza egyes szektorokban, így importálva az alacsonyan képzett bevándorlókkal együtt az alacsony-bér modellt.

2018. szeptember 13. 13:20
null
Oláh Dániel

Csökkennő minimálbér

Érdemes lenne lehetővé tenni a cégeknek, hogy maguk döntsenek a minimálbér megtartásáról – ez az üzenete a Világbank idei tanulmányának. Az elemzés szerint a fejlődő országokban

túlzottan erősen védik a munkapiaci szabályok a munkavállalókat és túl magas a minimálbér is.

A vállalatokra mindez súlyos teherként nehezedik, így azok nem képesek alkalmazkodni az új technológiákhoz és előrelépni a robotizációban. Hogy a munkavállalók ne veszítsenek a robotokkal való versenyben, csökkenteni kellene a minimálbért a fejlődő országokban – érvelnek.

A vállalatok mentesítése a közös teherviselés és a szociális biztonsághoz való hozzájárulás alól ugyanakkor egy olyan globális gazdaságban, amelynek szabályai jelenleg is a tőketulajdonosok érdekeit támogatják, nem tűnik előremutató intézkedésnek és a magyar gazdaságpolitika 2010 óta mutatott intézkedéseivel is ellentétes lenne. A vállalatok terheit érdemes csökkenteni, de piaci túlerejüket nem érdemes tovább növelni – hangoztatja egyre több közgazdász


Nem tudni, ki dolgozna ennyiért

Az alacsony bérekhez alacsony bérekért dolgozni hajlandó, alulképzett munkaerőre is szükség van, a tömeges migráció ösztönzésével pedig az alacsony-bér modellt importálnák az európai gazdaságok. Az IMF ugyanakkor amellett érvelt, hogy a migráció támogatása sokat segíthet a gazdaságokban, mivel a növekvő migráció magasabb gazdasági növekedést és termelékenységet eredményez hosszú távon. 

Legutóbb pedig a szervezet ötmillió migráns befogadását javasolta a spanyoloknak, miközben három és fél millió spanyol a világgazdaság jelenlegi kedvező csillagállása ellenére sem talál munkát, a fiatalok 34 százaléka pedig munkanélküli – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Úgy látszik, hogy a tömeges migráció jó lehet a betelepülőknek, a „gazdaságnak” vagyis a munkát adó tőketulajdonosoknak, de nem jó a munkavállalóknak, különösen a leginkább védtelen alsóbb rétegeknek – mutatott rá György László államtitkár, utalva a munkapiac vezető nemzetközi szakértőjének számításaira. George Borjas szerint ugyanis, bár a migránsok valóban növelik az amerikai GDP-t, a nekik köszönhető többlet 97,8 százalékát zsebre is teszik bérek formájában. A hazai őslakosok ezzel szemben könnyebben válnak helyettesíthetővé.

Az amerikai közgazdász szerint a bevándorlás évente 402 milliárd dollárt vesz ki az alacsony képzettségűek zsebéből, viszont 437 milliárd dollárral növeli a migránsokat alkalmazó vállalatok profitját. A munkapiaci válságot vizionáló manipulatív elemzések szerint több munkáskézre van szükség, hogy a bérek alacsonyak maradhassanak, de valójában a tömeges bevándorlással egy jövedelemátcsoportosítás is történik a munkából élő alacsony jövedelműektől a tőketulajdonosok felé.

Olaszország már megmutatta, hogy a tömeges bevándorlás a feketepiacon dolgozók utánpótlásának elsődleges forrása, a migránsüzlet ugyanis még a drognál is jobban jövedelmez az olasz maffia szerint. Kifejezetten kedvező lehet ezzel szemben egy gazdaságnak, ha tömeges bevándorlás helyett a munkaerő alkuereje növekszik, a munkapiac pedig eléri normális feszességét, így a munkavállalók nyomott bérszínvonala növekedésnek indulhat (lásd itt, itt és itt).

Német közgazdászok szerint a munkaerőhiány álprobléma, a migráció álmegoldás

A német cégek munkaerőhiánnyal kapcsolatos aggodalmai eltúlzottak és ellentmondásosak, a céljuk pedig az, hogy alacsonyan tarthassák a fizetéseket. A német a Hans-Böckler Alapítvány kutatóintézetének (WSI) elemzői „alibinek”, hideg és káros kalkulációnak tartják az alacsonyan képzett munkaerő behozatalának további, új jogszabályokkal való ösztönzését, amiről itt írtunk részletesen. Elemzésük felveti annak a lehetőségét, hogy a tömeges munkanélküliség időszaka elkényelmesítette a német cégeket, akik most tömeges migrációval orvosolnák a munkanélküliek számának csökkenését.


A nemzetközi szervezetek elméletei alapján a migránsoknak köszönhetően nő a kereslet a gazdaságban, ami kapacitásbővítő beruházásokhoz vezet, így végül az egy főre jutó jövedelem is magasabb lesz. A bevándorlók fogyasztanak, ami ösztönzi a termelést és felpörgeti a gazdaságot.

A Világbank ugyanakkor elismeri, hogy a migránsok érkezésükkor alacsonyabb hajlandóságot mutatnak a munkavállalásra az őslakosoknál,

amivel megcáfolja saját elméletét. Mégis kitartanak amellett, hogy a pozitív mechanizmusok működnek majd, ráadásul a migráns népesség további előnye, hogy fiatalabb is az őshonosnál. 

A migráció egyoldalú támogatása annak fényében is különös, hogy egy 2015-ös Svédországról szóló elemzésükben az IMF elemzői még azt említették kihívásként, hogy a külföldön születettek alacsonyabban képzettek a hazai lakosságnál, körükben a munkanélküliség sokkal magasabb, a menedékkérők munkapiaci integrációja pedig hosszabb időt vesz igénybe a történelmi tapasztalatok szerint.

Bár az IMF a migráció növelését a migránsok alacsonyabb munkavállalási kedve ellenére is támogatja, a magyar közmunkaprogramok esetében egyébként már hatékonysági problémákat hangoztatott az intézmény. 

Minimálbér helyett segélyt

Nemzetközi szervezetek szerint nem csak a minimálbér eltörlése és az alacsonyabb bérekért dolgozni hajlandó munkaerő importálása szükséges a jövő gazdaságában, hanem az e rendszert megalapozó feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése is. Ebben a szilícium-völgyi techcégek vezetőinek javaslatát támogatják, miszerint minden állampolgárnak alanyi jogon járhatna jövedelem az államtól. Egy ilyen kísérlet épp a közelmúltban vallott kudarcot Finnországban, ahol az emberek többsége nem támogatta, hogy az ingyenpénz fedezeteként növeljék a dolgozók jövedelemadóit.

Bár a feltétel nélküli alapjövedelem egyszerre tűnik méltánytalannak és hatékonytalannak, a „jövő gazdaságát” építő globális vállalatok számára hasznos eszközzé válhat.

Az adófizetést megkerülni igyekvő vállalatok támogatják az ingyenpénz ötletét, és igyekeznek népszerűsíteni a munka utáni (nélküli) luxuskommunizmus vízióját.

Valójában a szociális hálók és a jóléti állam gyengítése a törekvés egyik célja, hiszen fennáll a veszély, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem feltétele más állami juttatások eltörlése lenne, az évtizedek alatt kialakult szociálpolitikai eszköztár lecserélése egyetlen sárga csekkre. 

Az ötlet motivációja az, hogy a munkájukat elvesztő tömegeknek adófizetői pénzből továbbra is rendelkezésére álljon annyi vásárlóerő, amellyel többek között a techcégek szolgáltatásait megvásárolhatják. A terv a kritikusok szerint a tőkét és a gépeket birtokló gazdasági elit dominanciájának elfogadásáért cserébe jár a leszakadó rétegnek. 

Feltételes jövedelmek

A feltétel nélküli alapjövedelem helyett feltételes jövedelmekre van szükség, amelyek az aktív önfejlesztésért járnak, legyen szó tanulásról vagy munkavállalásról (a kettő mindinkább összefonódik, mivel a jövő munkája mindinkább a tanulás lesz). 

Magyarország a kilencvenes évektől már megtapasztalta, hogy a széleskörű segélyezés, azaz a gyakorlatilag feltétel nélküli jövedelmek folyósítása munkapiaci és gazdasági összeomláshoz vezet.

A 2008-as válság utáni gazdaságpolitikai fordulat azért tudta az államadósságot csökkenő, a foglalkoztatottságot és a reálbéreket pedig növekvő pályára állítani, mert 750 ezer új munkahely jött létre, így már sokkal többen viselnek kisebb terheket. 

A bevándorlók képzettségéhez igazított alacsony bérek, a minimálbér eltörlése vagy az alapjövedelem ötletei helyett Magyarországon a hazai munkaerő fizetéseinek emelésére kell összpontosítani, mert ez a gazdasági versenyképesség és az emberhez méltó élet biztosításának egyik legfőbb kulcsa. Az ingyenpénz alapvető emberi jogként való kezelése helyett a munkához és a tanuláshoz való jogot érdemes hangsúlyozni és támogatni, ezáltal őrizhetik meg és fejleszthetik tovább az emberek a versenyelőnyüket a gépekkel szemben.

Ehhez azonban nem a tőke terheinek csökkentésére és olcsó munkaerővel való ellátásának biztosítására, hanem igazságosabb teherviselésre van szükség. A tőke adóztatásából juthat oktatásra, családtámogatásra (szükség esetén közmunkaprogramokra), hogy a képzett munkaerő utánpótlása biztosított legyen a vállalatok számára – ugyanis nem csak a robotizációban, hanem a hazai munkapiacon is jelentős tartalékok vannak még. 

(Címlapkép: MTI/EPA/Oresztisz Panajotu)

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolt75
2018. szeptember 30. 11:16
Nem szól az egész semmi másról, csak hogy a kelet-európai munkaerő is kezd jobban keresni, ezt akarják lenyomni.
qwrtzq
2018. szeptember 24. 18:00
1. Igen, mert 8 millió tételt kiutalni az aztán semmi adminisztrációs terhet nem ró az államra. A bevétel oldal meg ugyan úgy működik, mint eddig. 2. persze kivéve ha el nem verte az egészet, és kénytelen 50 ezer ftból vegetálni merthogy mindig létezik olyan dolog, amire el lehetne verni egy kis pénzt, és a célok nélkül tengődő emberekre leginkább hatékonyak a marketingesek munkái 3. A fent említett adminsztráció egy nagyon kis része a munkanélküliek ellátása (szerintem nem több 30 milliárd forintnál), ezzel szemben az oktatás 3000 milliárddal, az egészségügy 1500 milliárddal és a nyugdíjkifizetések 6000 milliárdja az állam fő kiadása. "Jelenleg lehet valaki diplomas programozo, de epp harcolunk a bevandorlas ellen szoval inkabb eheztetjuk amig el nem megy. " tömegesen nem adnak programozóknak bule-cardot, ezért kényszerülnek illegális migrációra, hahaha...
nemecsekerno_007
2018. szeptember 24. 17:51
"Ez azért nem igaz, mert az államadósság sajnos NEM csökken. Az államadósság mértékegysége a forint és nem a százalék." Számojjá már GDP arányos államadóssággal ahogy a felnőttek...
xoltan
2018. szeptember 19. 21:47
1. Igen, mert nem kell ellenorizni, hogy jogosult e. Igen es kesz. Az utalast eleg keves ember meg tudja oldani, ezen kivul egyszer kell bevenni a rendszerbe meg halal eseten kivenni. Amugy szerinted hanyan, hany jogcimen igenyelnek szocialis tamogatast az allamtol? Milyen ellenorzeseket kell (kene) vegezni a jogosultsag megallapitasahoz es az mennyi papirmunkaval jar? Tudsz e rola, hogy ezeknek a tamogatasoknak a nagy resze nem az igazan raszoruloknak jut, mert azok nem is tudnak rola, meg nincs is kapacitasuk kijarni ami jar az adminisztracioban? 2. Mert a munkanelkuli segelyt, a kozmunkabol szerzett jovedelmet vagy akar a normal jovedelmet nem lehet elverni? Az allamnak nem feladata onmaguktol megmenteni az embereket, csak egymastol. Meg ha van bennunk nemi szocialis erzekenyseg akkor bevehetjuk a feladatok koze az eselyteremtest, de ez lehet vita targya. (a jelenlegi konszenzus szerint feladata az allamnak, csak nem vesszuk tul komolyan) 3. Tenyszeruen nincs jol mukodo rendszerunk erre es a PR-unk is szornyu rossz. Nem is jon ide senki. Ezen lehet nevetni, hiszen kulonben sirni kene rajta.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!