Ezt hallgatja el a média: az MTA már 2016-ban új együttműködésről állapodott meg a kormánnyal

2018. június 25. 00:05

Bár Magyarország sokat költ a tudományra, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a pénz a tudományos kutatóintézetek útvesztőiben elvész, a tudományos eredményekből pedig kevés innováció jön létre. A kormány szerint ahhoz, hogy a pénz a magyar vállalatok versenyképességét növelje és közvetve növekvő béreket eredményezzen, a tudományos költéseknél az eddigieknél konkrétabb feltételeket kell meghatározni. Ezért kezdett a kormány két éve egy új, hatékonyabb együttműködés kialakításába a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek céljaival az Akadémia egyetértett.

2018. június 25. 00:05
null
Oláh Dániel

Adófizetői pénz csak tudományos teljesítményért és kiválóságért jár

Az MTA kiszolgáltatottabb, függőbb helyzetű lenne a kormánytól” – írta az Index a minap, összetévesztve a függőséget a felelősséggel. Az MTA nem a kormánytól lesz függőbb, hanem a nyilvánosságra került információk alapján csupán a felelőssége növekszik azok felé – a választók, és közvetve a magyar vállalatok felé –, akiket a kormányzat képvisel. 

Azért ugyanis, hogy a magyar munkavállalók ne a globális technológiai változások vesztesei legyenek, a kormány teljesen új innovációs minisztériumot hozott létre. A jövőre való felkészüléshez viszont pénzügyi eszközökre is szükség van – ahogyan arra Palkovics László innovációs miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán és az Echo TV-nek adott interjújában is utalt.

Ez az erőforrás pedig rendelkezésre áll, csak

eddig a hazai tudományos élet szereplői tudományos függetlenségükre hivatkozva szabad belátásuk szerint költötték el.

Az eredmények azonban a kormány szerint kevésbé látszanak, ezért most olyan rendszert hoznának létre, amelyben immár az Innovációs és Technológiai Minisztérium hosszú távú, a magyar emberek és gazdaság érdekeit jobban figyelembe vevő szempontjai alapján döntenek majd a milliárdok odaítéléséről. 

Palkovics László már többször kifejtette, hogy minisztériuma az innovációs stratégiája megvalósításához teljes mértékben együttműködik majd a tudományos közösséggel, így a pénzek odaítélésére olyan bizottságokat alakítanak majd ki közösen, amelyekben kutatók, és nem politikusok vesznek részt. Ez azért lényeges, mert az Alaptörvény is rögzíti, hogy „tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”. Ezért nem avatkozik be a kormány a tudomány működésébe.

A tudományos függetlenség nem jelent szabad pénzköltést 

Főleg akkor nem, ha a pénz elköltésének eredménye kevésbé látszik a gazdaság versenyképességén. Márpedig az eddigi nagyvonalú tudománytámogatások párhuzamos kutatásokhoz és az erőforrások szétforgácsolódásához vezettek, miközben  a magyar kutatás-fejlesztés a rá fordított pénzekhez képest a kormány szerint alulteljesít. 

A versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén például Magyarország a 22. helyen állt az Európai Unióban 2017-ben. Magyarország jelentősen elmarad innovációban a vezető európai országoktól, ami elsősorban a kis- és középvállalatok kiemelkedően alacsony innovációs tevékenységének eredménye. 

Ennek azonban nem kellene így lennie, mert a magyar vállalatok és dolgozók nagyon is sokat tesznek a gazdasági sikerekért. A magyar gazdaság kreatív erői látszanak abban, hogy

a high-tech termékek exportban betöltött arányát tekintve uniós rekorderek vagyunk,

a gazdasági összetettség indexe szerint pedig Magyarország 126-ból a világ tizedik legjobb, legkevésbé helyettesíthető termékeket gyártó országa. Ráadásul a rendszerváltoztatás óta nem dolgoztak ennyien az országban, mint most.

Hiába mutatja viszont a nemzetközi rangsor, hogy a magyar gazdaság adottságai megalapozhatnák a világelsőséget, a hazai kkv-k, egyetemek és kutatóintézetek nem kapcsolódnak össze hatékonyan, ezért a gazdasági újítások többségében a külföldi multikhoz kötődnek (ők bizonyítják, hogy a magyarországi fizikai és szellemi tőkéből világszínvonalú termékek hozhatók létre). 

Ahogyan arra Palkovics László is utalt, a hazai szereplők nem „egyesítik erőiket”, nincs közöttük tudásmegosztás, amely a magyar cégek felzárkózását, újításait és versenyképességét szolgálná. Magyarország innovációs képességét korlátozza, hogy az akadémiai világ, az egyetemek és a vállalatok innovációs képessége alacsony, mert nem működnek egymással együtt. A kis- és középvállalatok például rendre arra panaszkodnak, hogy nem fordulhatnak az egyetemekhez és a hazai kutatóintézetekhez ha segítségre, ötletre, vagy egy ötlet kidolgozására lenne szükségük. Márpedig a gazdaságban a siker ritkán emlegetett tényezője a (pénzekért való) verseny mellett az (eredmények elérésére törekvő) együttműködés. 

Hazánkban a kutatásra és fejlesztésre elköltött pénzek a tapasztalatok alapján hirtelen csökkennek akkor, amikor a külső források elapadnak.

Ebből a pénzből a magyar tudományos élet motorja sokkal messzebb is vihetné a magyar gazdaságot, 

a költések viszont nem stabilizálódnak, a tudományba fektetett pénz egy része elfolyik onnan. Ezért nem látja a gazdaság többi (magán)szereplője értelmét, hogy hozzájáruljon a hazai tudományos intézményrendszer működéséhez.

És miközben évi tízmilliárdokat költünk kutatásra és fejlesztésre, azon magyar kkv-k aránya, amelyek bármilyen újítást vezetnek be, uniós szinten is az utolsók közé tartozik. A magyar kreativitás és a források is adottak tehát, az innovációs eredmények azonban hiányoznak. Ennek egyik oka az, hogy a magyar tudományos közösség kivívta, hogy nagy önállósággal, saját maga rendelkezzen a kormányzati támogatások elosztásáról.

A Tudományos Akadémiának azonban nincsen előzetesen kialakított kutatási stratégiája, hanem egyszerűen eldönti, hogy hogyan ossza el az adófizetői támogatást az intézetek között,

utólag pedig csak egy beszámolót kell adnia a parlamentnek – mutatott rá Palkovics László.

A problémák egyik fő oka tehát a finanszírozás, ami akadályozza a magyar gazdaság versenyképességi fordulatát. A kormány most úgy változtatna a folyamaton, hogy az Akadémia először mondja meg, hogy mire költené az adóforintokat, és csak utána kapja meg és ossza fel azt a kutatóintézetek között. Ezzel végre a teljesítmény és a társadalmi hasznosulás is mérhetőbbé válna.

Az eddigiekhez képest változást jelent, hogy a tudományos támogatásokról döntő létrehozandó bizottság tagjainak a támogatások odaítélésénél immár figyelembe kellene venniük a világ technológiai változásait és a nehéz helyzetben lévő magyar kkv-k igényeit is. Az új rendszer a kormány szándékai szerint együttműködésre ösztönzi majd a tudományos és kutatói élet szereplőit, ami az uniós források elnyerésénél is rengeteget segíthet.

A finanszírozás technikai változása tehát alkotmányos módon, az Akadémia és az akadémiai kutatások autonómiáját tiszteletben tartva lehet képes számos probléma orvoslására és az a célja, hogy a tudomány valóban a társadalmat szolgálja.

Ezt nevezik egyébként célorientált (mission based) finanszírozásnak, amely

a nemzetközi trendeket követve nem alanyi jogon a „tudományért”, hanem tudományos eredményekért biztosít adófizetői pénzt a kutatóintézeteknek.

Ehhez kell a tudományos és innovációs kapacitások kiépítése és az egységes innovációs és tudománypolitikai stratégia létrehozása.

Az MTA sem tagadja, hogy hatékonyságnövelés kell

Nehéz elképzelni, hogy a kormány hogyan államosíthatná az egyébként is az adófizetők pénzéből működő, közfeladatokat ellátó köztestületet. Az MTA működésébe az innovációs és technológiai tárca vezetője szerint továbbra sem avatkozik bele a kormány, így a tudományos élet továbbra is azzal foglalkozik, amivel szeretne, amiben a legjobb. 

Arról sincs szó, hogy ezentúl csak a mérnöki tudományok kutatásaira költene pénzt Magyarország. Épp ellenkezőleg:

a robotizáció legnagyobb kérdései társadalomtudományi problémák lesznek.

A munka átalakulása, az új társadalmi konfliktusok, az új technológiák etikai kérdései, a tanító és tanuló társadalom megvalósításának mikéntje megnyitja az utat a humántudományok képviselői előtt. A robotok építésében a világ már nagyon jó, abban azonban már kevésbé, hogy megválaszolja, hogyan alakul át az emberi társadalom ezek hatására és hogyan akarunk az új világban élni.

A tudományos szereplők közpénzekkel való támogatásának feltétele a kormány szándéka szerint ezentúl a kiválóság és a társadalmi hasznosság lesz. Ebben egyébként Magyarország az uniós megközelítést követi majd, ezért

a kiválósági elvvel annak megelőzése a cél, hogy Magyarország uniós pénzeket veszítsen 2021 után

amiatt, mert a tudományos élet nem hatékonyan működik. Külföldi tapasztalatok alapján a bizalmon alapuló, nem projekthez kötött finanszírozást is átfogó minőségbiztosítási rendszerrel kell kiegészíteni.

Ha Magyarország valóban versenyképességi fordulatot akar elérni, akkor nem engedheti meg, hogy a magukat a tudomány képviselőinek tartó szereplők kizárólag a saját belátásuk szerint költsenek el évi 40 milliárd forintot, miközben a magyar kis- és középvállalatok nehezen tartják a lépést a külföldi vetélytársaikkal: a tudományos újítások és eredmények ugyanis hozzájuk már nem jutnak el, ezért nem képesek versenyképesebb termékeket alkotni, a munkavállalóiknak pedig többet fizetni. 

Az MTA finanszírozásának módosulásával kapcsolatban az államosítást vizionáló média eddig azt is elhallgatta, hogy két éve az MTA maga állapodott meg a kormánnyal a fent leírtak több elemében. Mint a megállapodásban megfogalmazták,

Ebben a felek kimondták, hogy „a Magyar Tudományos Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közösen tesz erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az akadémiai intézetek és a felsőoktatási szektor közötti együttműködést tovább mélyítse a képzés, a kutatás és a kutatási infrastruktúra közös használata területén”. Hozzátették azt is, hogy „az MTA és az EMMI továbbá (...) közösen dolgozza ki a nagy társadalmi kihívásokat megcélzó programok kiválasztásának, támogatásának, értékelésének és hasznosításának módszereit”.

Összesen 65 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
matematikus
2019. április 10. 01:59
makronóm.mandiner - EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN A NEUMANN JÁNOS EGYETEMMEL Értsd: Matolcsy Györgynek az állami milliárdokat felemésztő áltudományos kamuegyeteme magyaráz az MTA-ról, meg a költséghatékony kutatásról.
matematikus
2019. április 10. 01:58
Ha szerinted ennyire mindegy, ki jelentet meg egy cikket, akkor te is elolvashatnád mondjuk ezt: http://hvg.hu/itthon/20180625_Elenken_el_a_korabbi_atveresek_emleke_az_akademikusokban__ezert_nem_biznak_Palkovicsban
emhem
2019. április 07. 10:51
ne szórakozzunk már, ennek a cikknek se füle, se farka. "A tudományos függetlenség nem jelent szabad pénzköltést . Főleg akkor nem, ha a pénz elköltésének eredménye kevésbé látszik a gazdaság versenyképességén." mi köze a kettőnek egymáshoz? az akadémia nem gazdasági versenyképességet termel, hanem tudományt. a tudományból (alapkutatásból) pedig nem lesz közvetlen gazdasági haszon, pont ezért hívják alapkutatásnak. a tudomány hosszú távra dolgozik, meglehetősen elvont szinten, és több lépcsőfokon keresztül jutnak el a dolgok az alkalmazásig. thomas edison sem tudós volt, hanem üzletember. ne a tudósokon tessék leverni a (technológiai) innováció hiányát, mert ők nem azzal foglalkoznak. "Az MTA működésébe az innovációs és technológiai tárca vezetője szerint továbbra sem avatkozik bele a kormány, így a tudományos élet továbbra is azzal foglalkozik, amivel szeretne, amiben a legjobb." pont ez az, amire _nulla_ garancia van jelenleg. pl. mert ha a kormány dönti el, hogy ki kap állást és ki nem, akkor mégiscsak beleszól ebbe. mellesleg ezt az állítást hogy egyeztetik össze ezzel a másikkal? "A tudományos szereplők közpénzekkel való támogatásának feltétele a kormány szándéka szerint ezentúl a kiválóság és a társadalmi hasznosság lesz." meg ha nem akarna beleszólni a működésbe, akkor ugyan mi értelme van államosítani a kutatóintézeteket? és hiába írja a kedves akadémiatávoli szerző, hogy "Bár Magyarország sokat költ a tudományra, az elmúlt években nyilvánvalóvá vált, hogy a pénz a tudományos kutatóintézetek útvesztőiben elvész" konkrétumok nélkül ennek igencsak kamuszaga van. ha a források felhasználása nem átlátható, annak a nyilvánosság a megoldása. ez igencsak támogatandó is lenne, de mindenhol, nem csak az akadémián. kezdetnek pl. minden állami megrendelésről szóló szerződést online publikálni kellene.
emhem
2019. április 07. 10:51
soha nem volt tervezett változtatás az, hogy az akadémia kutatóintézeteit államosítsák.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!