Gyakorlatilag megszűnt a túlkínálat a kőolaj világpiacán az OPEC legfrissebb havi jelentésének tanúsága szerint, ami részben a nagy olajexportáló országok 2017 januárja óta érvényes kitermeléskorlátozási megállapodásának és a globális kereslet gyors növekedésének köszönhető.
Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) hétfőn kiadott szokásos havi jelentésében rámutatott, hogy a 35 iparilag fejlett országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kereskedelmi olajtartaléka áprilisban 12,7 millió hordóval 2 milliárd 829 millió hordóra csökkent, és már csak 9 millió hordóval haladta meg az ötéves átlagot. Mindazonáltal a 2014. januári szintnél még így is 258 millió hordóval magasabb az áprilisi érték.
Az OPEC szakértőinek számítása szerint a világ olajkereslete tavaly napi 1,65 millió hordóval 97,20 millió hordóra bővült. Idén várhatóan ugyancsak 1,65 millió hordóval 98,85 millió hordóra emelkedhet a kereslet. Az olajkartell előző havi becsléséhez képest ez 25 ezer hordó növekedést jelent.
A világ olajkínálata napi átlagban 97,89 millió hordót tett ki áprilisban, havi összevetésben 120 ezer hordóval, éves szinten pedig 2,35 millió hordóval növekedett.
Az OPEC a világ olajtermeléséből 32,6 százalékot hasított ki áprilisban, csakúgy mint az előző hónapban. A kartell tagállamai napi 31,93 millió hordó kőolajat hoztak fel a földfelszínre, napi 12 ezerrel többet a márciusinál.
A nem OPEC-országok napi 90 ezer hordóval 59,49 millió hordóra növelték kitermelésüket áprilisban. Az OPEC-en kívüli országok esetében az olajkitermelés szintje tavaly naponta 870 ezer hordóval 57,89 millió hordóra nőtt, míg idén 1,72 millió hordóval 59,62 millió hordóra növekedhet.
Az OPEC referenciakosara, amely a tagországok által kitermelt nyersolaj átlagárát méri, áprilisban az előző hónaphoz képest 7,3 százalékkal, 4 dollár 67 centtel, hordónként 68,43 dollárra emelkedett.
Az észak-tengeri Brent határidős ára 7,6 százalékkal, 5 dollár 4 centtel 71,76 dollárra nőtt az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében, míg a New York-i árupiacon a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajtáé 5,7 százalékkal, 3 dollár 55 centtel 66,33 dollárra emelkedett egy hónap alatt.
Az olajárak emelkedésében a geopolitikai feszültségek éleződése, valamint a tartalékok csökkenése és a robusztus kereslet játszotta a legnagyobb szerepet.
(MTI)
Az izraeli háború kitörése óta a globális olajpiacot semmi nem zavarja össze. A lehetséges forgatókönyvek közül egy Izrael–Irán konfliktus jósolta a legnagyobb káoszt, de úgy tűnik, a nyugalmából ez sem zökkentette ki a kereskedelmet.
A kialakult feszültség hordónként száz dollárra vagy annál is magasabbra repítheti az olajárat.
Eljön-e az elektromos autók kora? Kik nyerészkednek a háborús szankciókon? Mit tanácsol a magyar gazdaságpolitikának? Egyebek közt ezekről kérdeztük a Mol elnök-vezérigazgatóját. Interjúnk.
Az amerikai támaszpontokat érő iráni hátterű csapások nyomán megrendültek az USA közel-keleti pozíciói. Irak egyre nagyobb nyomást helyez Washingtonra, hogy vonja ki az országból a csapatait, eközben Kína, Oroszország és Irán növeli a befolyását. Szemünk előtt zajlik a globális olajpiac átalakulása?
Egy kis hamburgi bankon keresztül pénzelte Irán a terrorszervezeteit.
Az amerikaiak módszere is kiderült.
A Magyarország 365 létrehozott egy válogatásalbumot is, melyben közel 250 fényképes pályamű kapott helyet, több, mint 190 alkotótól.
Szerinte a szexuálisan bántalmazott lányok „nem teljesen ártatlanok”.
