Most még nehéz elhinni, de az év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció
Nézzük meg tehát, hogy milyen tényezők járultak hozzá az infláció rekordszintre emelkedéséhez, illetve oszlassunk el számos témában keringő tévhitet.
Ilyen hiedelem például, hogy
– a kormányzati intézkedések okozzák a magas inflációt,
– az infláció Magyarországra korlátozódó jelenség lenne.
Az Intézet hat pontot azonosított, melyek közül az első kettő közel 2/3 arányban járult hozzá a magas inflációs rátához:
1. A világgazdaság koronavírus-válság utáni újraindulásából adódó árnövelő hatások
2. Az energiaárak emelkedése
3. A háború közelsége és a piacgazdaság érettsége
4. Az egész Európát és különösen Magyarországot sújtó aszály
5. Árfolyam hatás
6. Agresszív árazás (rövidesen külön cikkekben foglalkozunk majd ezzel a témával is)
Mivel a felsorolt külső hatások többségében pozitív fejlemények figyelhetők meg az elmúlt időszakban, így
– Jelentős geopolitikai kockázatok mellett is bővülhet idén a vilaggazdaság
Az elmúlt hónapokban enyhült a feszültség a világgazdaságban. Nemcsak az ellátási láncok problémái mérséklődtek a járványhullámok elmúltával, hanem a gazdasági várakozások, a bizalmi indexek is jóval kedvezőbbek lettek.
– Magyarország idén is növekedhet, részben e támogatásoknak köszönhetően
Hazánk a háború és az elhibázott szankciók miatt várhatóan 3674 milliárd forintot veszít 2023-ban, ami a magyar GDP 4,8 százaléka, de még így is elkerüli a recessziót, sőt mintegy 1,5 százalékos GDP növekedés is megvalósulhat idén, részben a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.
A Makronóm Intézet január havi teljes gazdasági monitor elemzése itt érhető el.
(Címlapfotó:123rf.com)