Óriási tartalékot képzett a magyar gazdaság

Nem csak a rezsivédelmi alapra gondolhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor reggeli interjújában arról beszélt: soha nem volt még ilyen magas a jegybanki tartalék, miután a nemzetközi tartalékaink is korábban nem látott szintre emelkedtek a januári kötvénykibocsátással.

Márpedig volt olyan portál, amelyik így próbálta értelmezni a miniszterelnök szavait, ám a Makronóm Intézet elemzői a Világgazdasághoz eljuttatott írásukban rámutattak, hogy

Felkészült a nehezebb időkre a magyar gazdaság, történelmi szinten a tartalékok

Ráadásul háromszoros volt a kereslet a magyar devizakötvények iránt, ami bizonyítja, hogy töretlen a bizalom Magyarország és a magyar gazdaság felé, a befektetők, hitelezők bíznak a gazdasági teljesítményünkben és stabilitásunkban – írja a vg.hu.

Ennek köszönhetően január elejére a devizatartalék megközelíthette a 42 milliárd eurót, ami történelmi rekord.

Ma tehát magasabb a tartalékunk, mint mikor 2008 végén arra kényszerült az ország, hogy devizakölcsönt vegyen fel az IMF-től (12,3 milliárd euró) és az Európai Uniótól (6,5 milliárd euró), és 2011 végére ezeknek a kölcsönöknek köszönhetően 37,8 milliárd euróra futott fel a tartalék.

Forrás: Makronóm Intézet

A magyar gazdaság erejét a foglalkoztatottsági adatok és a beruházások száma is bizonyítja

A legfrissebb, tavaly novemberi foglalkoztatottsági adatok szerint már hatodik hónapja több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon. Sőt, a munkanélküliség is rekordalacsony (3,6 százalék körül lehetett éves szinten), tavaly pedig a válság ellenére átlagosan mindössze 238 168 volt a regisztrált munkanélküliek száma, ami történelmi siker, soha nem volt még ennyire kevés álláskereső. 2010-ben még közel 600 ezren – 582 664 ember – kerestek munkát.

Mindent elmond a munkaerőpiac jó helyzetéről, hogy a válságidőszakban sem a munkanélküliség, hanem a munkaerőhiány a nagyobb probléma.

2022-ben a válság ellenére is újra megdőlt a hazai beruházási rekord: 2600 milliárd Ft új beruházás valósult meg, 15 ezer új munkahelyet teremtve. 2014-ben 513 milliárd forintnyi beruházás indult, a mostani rekord ennek ötszöröse, tehát 8 év alatt a kormány megötszörözte a beruházások mértékét.

A magyar beruházási ráta 2019 óta rekordmagasságokban van. A magyar koronavírus-válság kezelés és a gazdaság újraindítása beruházás és foglalkoztatás alapú volt, szemben az európai országok többségében jellemző segélyalapú megközelítéssel. Ezt támasztja alá, hogy Magyarországon mindvégig sikerült 26 százalék fölött tartani a beruházási rátát az elmúlt négy évben, miközben visegrádi vetélytársainknál a válság alatt 19 százalék közelébe csökkent, és az Unió átlagában is alig haladja meg a 22 százalékot. 

Idén is nőni fognak a reálbérek

A miniszterelnök azt fogalmazta meg, hogy a mostani veszélyek korában, amikor a háború és a szankciók több évre gyakorolnak hatást, 2022-t és 2023-at egyben kell kezelnünk. 2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, a garantált bérminimum 18,7 százalékkal emelkedett, míg 2023-ban a minimálbér további 16 százalékkal, a bérminimum 14 százalékkal nő.

Összességében tehát két év alatt (2022-2023-ban) a minimálbér 38,6 százalékkal, a garantált bérminimum 35,3 százalékkal nő.

További részletek a vg.hu friss írásában olvashatók.

(A Makronom.Mandiner.hu portál a Makronóm Intézet gondozásában, az intézet kollégáinak közreműködésével készül.)

Borítókép: 123rf.hu