Bloomberg: Európa megint elbénázta

2022-10-21 08:10:00

Európa újabb lehetőséget szalasztott el az egységes kríziskezelés területén. Lehet, hogy átvészeli a telet, de ez édeskevés ahhoz, hogy megmaradjon a kohézió – írja a véleménycikk.

Azzal, hogy Putyin végül valóban fegyverként kezdte használni az energiát, hatalmas kihívás elé állította Európát, és egyben feltette az egymillió dolláros kérdést: képes-e az Unió olyan összetartást és szolidaritást mutatni, amely kivezetheti a válságból?

Harcias hátraarc

A Bloomberg véleménycikke szerint a válasz határozott nem. Mint írja, az európai döntéshozóknak sokkal ambiciózusabban kell hozzáállniuk a problémákhoz, és

állandó megoldást kell találniuk a krízisek kezelésére ahelyett, hogy folyamatosan koordinációs kudarcokba futnak bele.

A lap klasszikus külső sokknak nevezi az orosz földgáz ellátási problémáit, amelynek révén Európának lehetősége lenne demonstrálni kohéziós erejét (nem teszi hozzá ugyanakkor, hogy a teljes csődöt jelentő, de ahhoz értelmetlenül, az utolsó utáni pillanatig is ragaszkodó szankciós politikának köszönhetően fajult idáig a helyzet), hiszen a tagállamokra más és más módon hat a háborús energiaválság. Az infláció megfékezésének, a rászorultak segítésének és az új energiaforrásokra való mihamarabbi átállás érdekében több százmilliárd eurós uniós kiadás lenne indokolt, ez azonban nem történt meg. Sőt, éppen az ellenkezőjének lehetünk szemtanúi.

Nincs A-terv, nincs B-terv, nincs semmilyen terv

A cikk – amely még a jelenlegi EU-csúcs előtt született – hangsúlyozza: egy integrált szövetségben fiskális szempontból automatikusan történnének azok a dolgok, amelyek Európában jelenleg sehogyan sem történnek. Az uniós támogatások, segélyek, adókedvezmények és hitelek azonnal és természetesen járnának mind az európai vállalkozások, mind a háztartások számára,

ennek hiányában azonban az Európai Unió 27 tagállama huszonhétféle módon próbál szembeszállni a válsággal.

Az ad hoc-jellegű, időnként valóban ötletelés szintjére süllyedő mentőötletek sokfélesége totálisan megosztja az Uniót. Vannak országok, amelyek az árplafon valamelyik formájával kísérleteznek, van, amelyik 200 milliárd eurós önmegmentő csomagot jelent be, csak egyvalami nincs: közös, azonnali, stratégiai fellépés és terv. Európa országai magukban bolyonganak, elvonási tünetekkel küzdve, miközben Ursula von der Leyen legnagyobb problémája az, hogy mit tartalmazzon a következő szankciós csomag.

A magyar kormány eddig meg tudott felelni a kihívásoknak, többek között azzal, hogy kiharcolta: a szankciós csomagok orosz energiát sújtó része ne vonatkozzon Magyarországra. Ezzel párhuzamosan Orbán Viktor miniszterelnök is egyre többször teszi szóvá a közös konstruktív gondolkodás és egy krízismegoldást tartalmazó EU-s válságterv teljes hiányát. Ahogyan október 14-én a Kossuth Rádiónak adott interjúban fogalmazott: „Hat hónapja sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy mindenképpen tegyen le egy árcsökkentési javaslatot a szankciók mellé, de nem tette meg. Ezért most szankciós infláció van, és szankciós felárat fizetünk az energiában a rossz szankciók miatt, nem tudjuk kompenzálni az energiaárakat. A rossz szankciók miatt mentek fel az árak, ennek az árát fizetjük meg mindannyian”.

Szerencsétlenkedés mindenhol

A Bloomberg szerint a félintézkedések és a pánikból született férctervek mindenképpen kontraproduktívvá válnak. Az az ide-oda táncikálás, amit például Németország bemutat a közös EU-s adósságkibocsátás és hitelkonstrukció kapcsán, egyrészt csak még jobban összezavarja az amúgy is őrület határán álló piacot, másrészt hosszú távon még akkor sem biztosítaná a szükséges fiskális tehermegosztást, ha egyáltalán összeállna valami egységes terv belőle.

Európa többek között az ilyen félintézkedések miatt nincs felkészülve a további krízishelyzetekre, és fokozatosan csúszik bele az adósságválságba

– írja a lap, fenntartva álláspontját: még akkor is szükség van egy közös, állandó válságalapra, ha a kockázatmegosztás politikájában a tagországok merőben más álláspontot képviselnek.

Egy olyan központi költségvetési hatóságot kellett volna már régen felállítani, amely az alap felett rendelkezve, egyértelmű szabályok mentén tud kölcsönöket és segélyeket biztosítani vészhelyzet esetén, ezzel elkerülve, hogy az EU-s tagállamoknak minden egyes újabb válsághelyzetben hónapokig kelljen vitatkozniuk arról, hogy miről is kezdjenek el vitatkozni.

Ha sem a világjárvány, sem az Oroszországgal vívott hibrid háború nem volt képes elérni, hogy az EU egyáltalán fontolóra vegye ezt a lehetőséget, nehéz értelmezni az Európai Unió összetartását

– vonja le a következtetést a Bloomberg.

Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

További cikkeink a témában:
Orbán Viktor az EU-csúcsról: hosszú csata volt, de győztünk

[ Vissza a cikkoldalra ]