A brit kormány is az extraprofitadó oldalán áll

2022-08-19 06:04:03
A BP rekord negyedéves nyereségről számolt be, hiszen a rivális Shell-lel együtt a magasabb világpiaci olaj- és gázárakból származó előnyökből profitálnak. A rekordnyereséget hónapokkal azután könyvelhették el a vállalatok, hogy az Egyesült Királyság kormánya bejelentette az energiaipari cégekre kivetett különadót.

Az új adó azonban csak május 26-án lépett életbe - így a BP negyedéves nyereségének nagy részét nem érinti – írja a BBC.

Mi az a váratlan adónem?

A szokatlan nyereséget adóztató (windfall tax) egy egyszeri adó, amelyet a kormány vet ki egy vállalatra vagy szektorra. A lényege, hogy olyan cégeket és ágazatokat céloz meg, amelyek elég szerencsések voltak ahhoz, hogy valami olyasmiben részesüljenek, amiért nem voltak felelősek – más szóval: egy váratlan és jövedelmező eseményben.

Az energetikai cégek sokkal több pénzhez jutnak az olaj- és gázkitermelésért, mint tavaly.

Ennek fő okai, hogy a világjárványból való kilábalás miatt megnőtt a kereslet, valamint az oroszok ukrajnai inváziója miatti ellátási aggodalmak is szerepet játszanak az áremelkedésben.

Hogyan működik az új adó?

Rishi Sunak volt kancellár, – aki most versenyben van a miniszterelnöki posztért – az adót 25 százalékos energiaprofit-adónak nevezte. Az államkincstár arra számít, hogy az első évben az extraporfitadó mintegy 5 milliárd font bevételt fog jelenteni az államkasszának.

Ennek a különadónak fontos jellemzője, hogy a vállalatok által a korábbi évek vesztesége, illetve az olyan dolgokra fordított összeg, mint például az északi-tengeri olajfúró platformok leszerelése nem használhatóak fel az általuk fizetendő adó összegének csökkentésére. Az elmúlt években ilyen módszerekkel a BP és a Shell szinte egyáltalán nem fizetett adót az Egyesült Királyságban.

Az energiaipari nyereségadóról szóló javaslat tartalmaz egy beruházási kedvezményt is, amelynek köszönhetően az energiavállalatok minden egyes font fosszilis tüzelőanyag kitermelésébe történő beruházása után 91 penny értékű adómegtakarításra lennének jogosultak az Egyesült Királyságban.

A munkáspártiak azzal vádolták a kormányt, hogy

olyan pénzt osztogat az olajcégeknek, amelyet a háztartások támogatására lehetett volna fordítani.

Mennyi adót fizetnek az olajtársaságok?

Az Északi-tengeren működő olaj- és gázipari cégek másképp adóznak, mint más cégek. A nyereségük után magasabb adót kell fizetniük – 30 százalékos társasági adót fizetnek a nyereségük után, és ezen felül még egy kiegészítő, 10 százalékos adót is, míg más cégek csak 19 százalékos társasági adót fizetnek.

A BP és a Shell 2015 és 2020 között minden évben több pénzt kapott vissza az Egyesült Királyság kormányától, mint amennyit befizetett. (kivéve 2017-et, amikor a Shell többet fizetett, mint amennyit kapott). Ennek fő oka, hogy a két cég jelentős beruházásokat hajtott végre a brit energiaiparban.

Mennyit kerestek az energiaipari cégek?

A BP 14 éve nem ért el akkor negyedéves nyereséget, mint idén április és június között, amikor 6,9 milliárd fontot keresett. A Shell még magasabb, 9 milliárd fontos nyereséget könyvelhetett el a második negyedévre.

A nyereség ellenére azonban az áprilisi és júniusi bevételek nagy részét nem érinti a kormány által bevezetett extraprofitadó, mivel azt csak május 26-tól kell alkalmazni.

Mindkét vállalat nagy veszteséget számolt el az orosz olajcégekben zajló befektetésekből való kiszállás miatt.

A BP és a Shell is milliárdokat költött az utóbbi időben úgynevezett részvény-visszavásárlásra, amit a vállalatok akkor tesznek, ha van pénzük, amit részvényeik árfolyamának növelésére költhetnek.

Befolyásolná-e a beruházásokat a szélsőséges adók bevezetése?

A BP azt tervezi, hogy 2030 végéig legfeljebb 18 milliárd fontot költ az Egyesült Királyság energiarendszerére.

Bernard Looney vezérigazgatót a The Times május 3-án arról kérdezte, hogy a BP tervezett brit beruházásai közül melyeket nem valósítaná meg, ha bevezetnék a különadót. Looney így válaszolt: „Nincs olyan, amit ne tennénk meg”. A Shell a következő 10 évben 20-25 milliárd fontot fektetne az Egyesült Királyságban energiapiacába.

Mit mondtak a politikusok?

A brit kormány elfogadta az extraprofitadót, miután korábban elutasította azt. A szokatlan nyereségre kirótt adót a Munkáspárt, a Liberális Demokraták és az SNP is támogatta.

Boris Johnson leköszönő miniszterelnök korábban azt mondta, hogy egy ilyen adó visszatartaná a beruházásokat: „Nem szeretem őket. Nem hiszem, hogy ez a helyes út. Azt akarom, hogy ezek a vállalatok nagy beruházásokat hajtsanak végre”.

Közben Sunak úr korábban azt mondta, hogy „természetesen nem vonzódik” hozzá, de „pragmatikus” a bevezetését illetően.
Az extraprofitadót bírálók azzal érvelnek, hogy az hatással lehet az egyes nyugdíjalapok által a nyugdíjasoknak kifizetett pénzekre – mivel ezek az alapok az energiaipari cégek nyereségéből részesülnek.

Fontos azonban, hogy ne értékeljük túl ennek hatását. A nyugdíjalapok országonként és iparáganként fektetnek be, így egy ilyen adó valószínűleg nem okozna észrevehető különbséget – írja a BBC.

Voltak már korábban is különadók az Egyesült Királyságban?

Az Egyesült Királyságban a legismertebb extraprofitadót 1997 vezették be, amikor Gordon Brown munkáspárti kancellár az adót a konzervatív kormányok által privatizált iparágakban – köztük a BT, a Scottish Power és a United Utilities – működő vállalatokra vetette ki.

Az adó két év alatt 5,2 milliárd fontot (mai pénzben kifejezve 8,7 milliárd fontot) hozott az Institute for Fiscal Studies szerint.
Geoffrey Howe konzervatív kancellár 1981-ben hasonló adót vetett ki a bankokra, azzal érvelve, hogy azok a magas kamatlábakból profitáltak. Howe – a mostani kormányhoz hasonlóan – különadót vetett ki az északi-tengeri olaj- és gázipari cégekre is.