Aszálykórkép: hogyan tovább, magyar mezőgazdaság?

2022-08-16 08:55:31
A Klímapolitikai Intézet elemzője szerint a jövőben az öntözés önmagában már nem lesz megoldás a szárazságra és az aszálykárokra.

A két éve tartó száraz időszak és a június eleje óta állandósult forróság rendkívüli mértékű pusztítást végzett a hazai és az európai mezőgazdaságban. Az aszály legnagyobb vesztese egyértelműen a hazai agrárszektor, amelynek azonnali válaszokat kell találnia, hiszen a magyar agrárium és élelmiszerellátás biztonságának fenntartása nemzetstratégiai jelentőségű ügy, az önellátás képessége pedig a társadalmi stabilitás fontos pillére. Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója elemzésében a jelenlegi helyzet kialakulásának okai mellett a jövő lehetséges megoldásait is sorra vette. 

Évről évre rosszabb lesz

Az elemző rámutatott: a múltban is fordultak elő aszályos időszakok, a mostani inkább azért számít extrémnek, mert az északi félteke jelentős részét érinti. Hogy ezt valóban a klímaváltozás okozza-e, azt teljes bizonyossággal nem lehet kijelenteni, mivel nincs olyan hosszú távú trend, amely ezt az elméletet támasztaná alá: az elmúlt 30-40 évben nem mutatható ki meghatározó és folyamatos csapadékmennyiség-csökkenés.

Magyarországon tartósan száraz évek az 1940-es évek közepén, az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején voltak. (1992 volt a legszárazabb év, az országos lehullott csapadék átlaga 500 mm alatt volt, az Alföldön és az Északi-középhegység térségében nagy területen a 400 mm-t sem érte el.) Extrém száraz évek voltak 2011 és 2012 is, az Alföld egyes részein 250 mm alatt volt az éves lehullott csapadék mennyisége. 

Mindezekből arra következtethetünk, hogy az extrém időjárás-kilengések hozzátartoznak az éghajlatunkhoz, ám a legtöbb prognózis a következő évtizedekre valóban mind a négy évszakra érvényes hőmérséklet-emelkedést, a nyarak esetében pedig egyre több forró időszakot jelez.

A csapadék éves mennyiségében nem lesz nagy változás, a megoszlásában már igen: egyre kevesebb lesz belőle nyaranta és egyre több a hideg évszakokban, ami mezőgazdasági szempontból egyáltalán nem nevezhető ideálisnak. 

A kutató rámutatott: az Alföld jelenleg is az egyik legszárazabb területe Magyarországnak, a jövőben pedig ez a jelenség erősödni fog, amely a hazai mezőgazdaság jelentős átalakulását fogja eredményezni. Nőni fog ugyanakkor a csapadékintenzitás, vagyis egyre gyakrabban szembesülhetünk a néhány óra alatt leeső óriási mennyiségű csapadékkal, amely a villámárvizek veszélyét hordozza magában. A zivatarok intenzitásának növekedésével egyenes arányban fog emelkedni a jég, a villámcsapások és az orkán erejű szél okozta káresetek száma is. 
„Egyszerre kell tehát felkészülni a hőstresszre, a szárazságra, a csapadékintenzitás növekedésére és a zivatarok okozta szélsőségekre a vegetációs időszakban, különösen nyáron” – írja Kovács Erik.

Jelenleg kármentés folyik

Miután a mostani aszály ilyen mértékű pusztítására senki nem volt felkészülve, jelenleg a kárenyhítés, a maradék termés megmentése és a gazdák segítése a legfontosabb feladat. Azt nem lehet állítani – írja az intézet kutatója –, hogy minden előkészület nélkül érte hazánkat a szárazság. A Szegedi Tudományegyetem segítségével öt év alatt az egész országot lefedő aszálymonitoring rendszer épült ki, illetve a Jégkármérséklő Rendszer is sikeresen funkcionál. 

Néhány év alatt nyolc tározó épült az öntözéses mezőgazdaság számára, a kormány 45 milliárd forintot osztott szét a gazdák megsegítésére, a 2023-2027 közötti időszakban pedig további 70 milliárd lesz igényelhető az öntözési rendszerek kiépítésére és fejlesztésére.

„Az agrártárca az aszály miatt soron kívüli engedélyt kért az Európai Bizottságtól az agrár-környezetgazdálkodási programban érintett gyepterületek időbeli kaszálási korlátozásainak feloldására. A rendkívüli aszályhelyzet miatt a növénytermesztők mellett az állattartók is súlyos károkat szenvednek, ugyanis a takarmány előállításhoz szükséges terméshozamok is messze a normális mennyiség alatt maradnak” – áll az elemzésben. Az aszályveszély miatt megalakult Operatív Törzs öt megoldási pontja között szerepel egy 3 milliárd forintos keret nyitása a bajba jutott állattartók számára, hitelmoratórium elrendelése a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszköz hiteleire, a termelőknek biztosított igénylehetőség rendkívüli vízhasználatra, valamint az aszálykárokra megítélt biztosítási összeg kifizetésének felgyorsítása. 


Hogyan tovább, magyar mezőgazdaság?

A következő évtizedekben a szélsőséges klíma jelenti majd a legnagyobb problémát a magyar agrárium számára – mondja Kovács Erik, rámutatva: új technológiái alkalmazásokkal minél hamarabb megoldást kell találni a célzott felszíni és felszín alatti víztározásra, a készletek mezőgazdasági és ivóvíz-utánpótlási célú hasznosítására. Ezekre egyfelől már világszerte alkalmazott talajvíz-utánpótlásos megoldások, másfelől a záportározók jelenthetik a megoldást, hiszen „a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben a védekezés leghatékonyabb eszközei”.

A Klímapolitikai Intézet kutatója egy merész, de könnyen elképzelhető forgatókönyvet is megoszt írásában: megoldásként említi, hogy az aszályos régiókból a szántóföldi művelést a csapadékosabb helyekre helyezzék át, például az Alföldről a Kisalföldre vagy a Dunántúl síkvidékeire. Reneszánsza lehet jelenlegi haszonnövényeink esetben a stressztűrőbb, rövid tenyészidejű fajták újból termesztésének is – mondja –, a kukorica visszaszorulásának például a jövőben a sokkal szárazságtűrőbb cirok lehet az alternatívája, amely száz éve még egészen elterjedt volt Magyarországon. 

A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy

Magyarország világviszonylatban is egyedülálló növényi génbankkal rendelkezik Tápiószelén, ezt pedig maximálisan ki lehet használni a jövőben azzal, hogy hazánk folyamatosan a változó időjáráshoz alkalmazkodó vetőmagokat fejleszt és nemesít. 

Ez azonban csak a kezdő lépés lenne, hiszen az egész agrártechnológiai rendszert meg kell újítani, a talajműveléstől kezdve az intelligens gazdálkodáson át egészen a növényvédelemig. „A talaj mindennek a kulcsa: ha képes megtartani a vizet, akkor a növények kisebb károsodással vészelhetik át a csapadékhiányos időszakokat” – írja, hozzátéve, hogy jelenleg 4,3-4,4 millió hektár áll hazánkban művelés alatt, ebből azonban alig több, mint 2 százalékot, nagyjából 100 ezer hektárt öntöznek. Ezt az arányt még a legmerészebb tervek is csak két-háromszorosára emelik, vagyis

termőföldjeink 94 százaléka, négymillió hektár így is maradna szárazgazdálkodásban, ami azt jelenti, hogy vízigényéről a csapadék és a talajvíz gondoskodik.

„Összességében elmondható, hogy mind rövid távon, mind hosszú távon az öntözés önmagában nem jelent elégséges megoldást a szárazságra és az aszálykárokra. Csak úgy lehet az időjárás és a klímaváltozás szélsőségire felkészülni, ha a hazai agrárszektor több alternatív technikát és technológiát vet be egyszerre, a központi döntéshozatal pedig a szakemberekkel, kutatóközpontokkal, gazdálkodókkal kooperálva régiónként, helyi szinten próbál megoldást találni és segítséget nyújtani” – zárja elemzését a Klímapolitikai Intézet kutatója.

Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson