A gazdasági együttműködés miatt utazott Ázsiába Biden, de megint csúnyán elszaladt a szája

2022-05-24 13:38:00
Új gazdasági együttműködési keretet szeretne létrehozni az USA az ázsiai térségben. Biden nem titkoltan Kína hegemóniáját szeretné megtörni, de sikerült olyat mondania, amire a kínaiak csípőből tüzeltek vissza.

Egyhetes ázsiai körúton vesz részt Joe Biden, hogy megalapozzon egy tizenhárom országot egyesítő új gazdasági együttműködést. Az Indo-Pacific Economic Framework for Prosperity (IPEF) lényege az Egyesült Államok gazdasági súlyának, egyben Kína szerepének lehetséges csökkentése Ázsián belül. Amióta Trump elnök 2017-ben kiléptette országát a Transz-Csendes-óceáni Partnerség megállapodásból, a térségben Kína ereje függőségi viszonyt teremtett egyes államok számára, főleg miután 2020-ban létrejött a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség, amely a világ legnagyobb szabadkereskedelmi szövetsége, tizenöt állam részvételével.

Bidennek éppen a szabadkereskedelemmel kell nagyon óvatosan bánnia, ha ugyanis az IPEF ezen az elven alakulna, az határozottan hátrányosan érintené az amerikai gazdaságot. Az alapító országok között van Ausztrália, India, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Brunei, Indonézia, Japán, Dél-Korea, Új-Zéland, Szingapúr, Thaiföld és Vietnám. A tervek egyelőre a digitális gazdaság, a munkavállalói jogok és az ellátási láncok szegmenseinek nemzetközi szabályozásáról szólnak, de

nyilvánvaló, hogy az USA fő célja egy erős, Kína-ellenes politikai pólus kialakítása a térségben. 

Kína megpróbálta aggályait udvariasan megfogalmazni, egészen addig, amíg Biden Japánban hétfő reggel egy újságírói kérdésre túl erősen nem válaszolt. Az elnök úgy fogalmazott: ha Kína megszállná Tajvant, az Amerikai Egyesült Államok kész lenne katonailag is beavatkozni. Azt nem kell részletezni, hogy az orosz-ukrán háború kellős közepén mennyire nem vall bölcs előrelátásra az ilyen mondatok használata, de Biden – újra a világ erős emberének szerepében – mindent megpróbál kihasználni, hogy Oroszország gazdasági és globális politikai kivégzésével Kína gyengítésére összpontosítson. 

Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio japán miniszterelnök közös sajtótájékoztatója a tokiói Akaszaka-palotában 2022. május 23-án. MTI/AP/Evan Vucci

Az elnöknek nem ez az első ilyen megnyilvánulása, tavaly októberben szóról szóra ugyanezt nyilatkozta, és akkor is arról beszélt, hogy az USA „erre kötelezte el magát”. Akkor a Fehér Ház igyekezett kimagyarázni szerencsétlen mondatait,  mondván: nem úgy kell érteni, hiszen az USA Tajvannal kapcsolatos védelmi politikája semmit nem változott.

Ez a politika pedig csupán arra korlátozódik, hogy Amerika fegyvert szállít a szigetországnak, de az sehol nincs leírva, hogy katonailag is beszállna a konfliktusba egy esetleges kínai invázió esetén.

A kínaiak természetesen azonnal tiltakoztak Biden mondatai ellen, mondván, Tajvan kérdése nem kérdés, mivel az „egy Kína-elv” világosan kimondja, hogy Tajvan Kína része, ezt pedig az amerikai elnöknek is tiszteletben kell tartania, különben Kína a szuverenitása elleni fenyegetésként értelmezi, és határozott lépéseket fog tenni. 

A Fehér Házban valószínűleg már elővették és aktualizálják a tavalyi közleményt arról, hogy Joe Biden valójában nem is azt mondta, amit mondott.

Címlapkép: MTI/EPA/Getty Images/Csung Szung Dzsun