Frusztráltak a szlovákok a magas üzemanyagár miatt, különadót vetnének ki a Mol leánycégére

2022-05-22 07:03:40
Írta: Matus Tibor
Szlovákiában igencsak célkeresztbe került a MOL szlovákiai leányvállalata a Slovnaft. Az csak mellékszál, hogy mostanság könnyű, mondhatni divatos bármi magyar vonatkozásút bírálni, az igazi okot a drága üzemanyagárak jelentik. Főleg annak tükrében, hogy mind a magyarok, mind a lengyelek jóval alacsonyabban tudják tartani az üzemanyagárakat. A kormány képtelen valamiféle lépést tenni, így egyszerűbb a Slovnaftot bírálni, az extraprofitját, sőt azt, hogy miatta nem tud Szlovákia részt venni az olajembargóban. A kormány ezért extraadót vezetne be.

Jelenleg Szlovákiában 1,8 euró körül mozog a benzin ára, a diesel tíz centtel drágább. Jócskán frusztrálja a lakosságot, hogy mind Lengyelországban, mind Magyarországon olcsóbb az üzemanyag. A szlovákiai lakosság fele száz kilométeren belül lakik a két határtól, tehát van módja kiruccanni egy kis üzemanyagért a szomszédba. Az olyan határ menti városokban, mint Komárom (most értve a szlovákiai részt), rossz nézni az üresen tátongó benzinkutakat, hiszen csak át kell ugrani a hídon. Egy tankolással Magyarországon az üzemanyag tartály nagysága szerint 20-30 euró is megspórolható.

Persze lett volna módja a szlovák kormánynak tenni valamit a magas üzemanyagárak ellen, de a koalíción belül olyan mélyek az ellentétek, hogy szinte semmiben sem tudnak megegyezni.

Az árplafont eleve elvetették, hiszen az mélyen idegen a neoliberális gazdaságpolitika eszmeiségétől. Csökkenteni lehetne az adótartalmat, ebbe viszont Igor Matovic (pénzügyminiszter, volt kormányfő, a legnagyobb koalíciós párt elnöke) nem egyezik bele. Szüksége van minden bevételre, hogy végre bevezethesse az adóreformját, amibe jelentős családtámogatást is beépített. Igaz, ehhez évente legalább egymilliárd euró többletbevételre volna szüksége.

Téves elképzelésre épített adóemelés

Az árak magasak, a közvéleményt pedig a média azzal provokálja, hogy mekkora extraprofitot képzett a Slovnaft. Így Matovic (keresve a forrásokat az adóreformjához) rögtön megemlítette, hogy azokra a nagyvállalatokra, amelyek piaci fölényükkel a jelenlegi áremelkedések eredményeképpen extrabevételekhez jutnak, nem ártana többletadót kiróni. (A rossznyelvek szerint, ha Matovic nem vette volna a diplomamunkáját, hanem maga írta volna, akkor tudhatná, hogy az adóemelések általában további áremelkedéshez vezetnek.)

Természetesen elsőként a Slovnaftot hozták fel példának, majd később azt kommunikálták: további száz nagyvállalatot sújtanának ezzel a valamiféle adóval. Az is hagyománynak számít már ebben a kormányban, hogy a koalíciós partner, Richard Sulík gazdasági miniszter ellene van mindenféle adóemelésnek. Ő az, aki megakaszt mindenféle reformot, mivel adóféket szeretne elfogadtatni alkotmánytörvényként, hogy tovább ne lehessen emelni a régiós összehasonlításban is magas adókat.

Megnőtt árkülönbség

A szerdai kormányülés előtt (szokása szerint) nyilatkozott Igor Matovic, ahol belengette, hogy akár a magyarországihoz hasonló árszabályozást vezetne be. Kormányra viszont a Slovnaftot sújtó extraadó javaslatával ment. Tulajdonképpen megadóztatná az összes Szlovákiában feldolgozott Ural kőolajat.

Az Ural és a Brent között általában 5 dollárnyi különbség volt, most ez az árkedvezmény 30 euróra nőtt. A megnövekedett árkülönbség 30 százalékát szeretné elvonni a Slovnafttól. Ebből az adóból, még ebben az évben 300 millió euró bevételt remél a költségvetésnek. 

Azzal érvel, hogy ez az árkülönbség nem jelenik meg a szlovákiai üzemanyagárakban. Persze nem kell hozzá nagy előrelátás, hogy egy ilyen extraadó az üzemanyagárak további növekedésével jár majd.  A pénzügyminiszter taktikázása bevált, a kormány elfogadta a javaslatát.

Világi Oszkár: kötelező tartaniuk a régióban elfogadható árszintet

A Slovnaft igazgatótanácsának elnöke, Világi Oszkár másképp látja a kérdést. Nemrég adott interjút a HNonline portálnak, ahol kiemelte, hogy Szlovákia az EU sorrendjében a hetedik az üzemanyagok olcsóságának tekintetében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy például az 1,75 eurós benzinárból a vállalatnak csupán 0,7 euró jut, a többit elvezetik adóként, illetve különböző járulékokra.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalat, mivel domináns szerepe van az országban, a Monopolellenes Hivatal felügyelete alatt áll, így túlzottan nem emelhetik az árakat, ezzel deformálnák a hazai piacot. De azt sem tehetik, hogy túlzottan csökkentenék az árakat, hiszen ezzel más importőröket nyomnának ki a piacról. Tehát olyan árhoz kell tartaniuk magukat, ami a régióban elfogadható.

Azt is számszerűsítette, hogy az olcsóbb Ural kőolaj meglátszódik az üzemanyagárakban, ezért alacsonyabb az üzemanyagár Szlovákiában 15-20 centtel a német, a holland, a finn vagy a dán üzemanyagárakhoz képest. Szerinte az Ural feldolgozása költségesebb, mint a Brentté, ezért is volt olcsóbb 5 dollárral a háború előtt.

Világi arra is felhívta a figyelmet, hogy az Ural kőolajból több diesel üzemanyag nyerhető ki, így Szlovákia még exportálni is tud gázolajat. Ausztria, Csehország vagy Lengyelország, ahogy Európa nagyobb része behozatalra szorul a gázolajból. Ha lezárnák a Barátság vezetéket, akkor az Adria vezetéken keresztül csak a jelenleg érkező kőolaj 70 százaléka érkezne. Tehát kevesebbet tudnának gyártani, és a másfajta kőolajból kevesebb gázolaj nyerhető ki. Mindenesetre Szlovákia még ekkor is önellátó lenne üzemanyagból, hiszen a Slovnaft jelenlegi teljesítményének csupán az egyharmadát értékesítik a hazai piacon.