Szerbia még nem ébredt rá, hogy a termőföld kincs: ipari területek lesznek a földekből

2022-05-24 15:07:44
Amikor az alapvető élelmiszerek értéke egyre nő, és amikor a kőolaj mellett a mezőgazdasági termékek befolyásolják a világ gazdaságának stabilitását, Szerbiában még mindig egyre többször történik meg az, hogy a jó minőségű termőföldeket átminősítik építési területté. Jelenleg az ország három és fél millió hektár termőfölddel rendelkezik, az állam- és a városvezetés számára mégis az ipari parkok vagy lakóépületek kiépítése élvez elsőbbséget, ahogy a bányászat is.

A Rio Tinto angol-ausztrál bányászati óriás által a Jadar folyó mentén, vagyis Nyugat-Szerbiában Loznica környékén tervezett lítiumbánya 250 hektár jó minőségű termőföldet foglalt volna el, ám a hulladéklerakókkal további területeket vettek volna igénybe. Eddig több mint 580 feltáró furat szanálását várják a város környéki legalább tíz falu lakói, illetve miután a szerb kormány (az érintett polgárok és a környezetvédelmi aktivisták több hónapos tüntetésének köszönhetően) úgy döntött, hogy nem engedi meg a Rio Tintonak, hogy lítiumbányát hozzon létre, természetes elvárás az is, hogy az építési területté nyilvánított területekből ismét termőföldek legyenek. A szükséges városi döntés már megszületett, a földtani intézkedésekre azonban ezidáig nem került sor.

A kelet-szerbiai bori arany- és rézbányánál, az RTB Bor kitermeléséhez szükséges új bánya,

a Csukaru Peki kiépítésére pedig több mint 1000 hektár területet vásárolt fel a kínai Zijin Minig Group.

Ugyanakkor a villanyáram termeléséhez (egyelőre) elengedhetetlen szénfejtőkért az állam jelentős területet áldoz fel.

Ám nem csak a bányák, az ipari parkok is egyre inkább hódítanak. Például Vajdaság délnyugati részén található Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) mintegy 100 hektár területet alakítottak át nemrégiben ipari zónává.

Vannak azonban önkormányzatok, ahol az alapélelmiszerek árának növekedésével módosult a hozzáállás, megértették, hogy a termékeny, nem szennyezett termőföld a legértékesebb, amivel rendelkezhetnek, így a nyugat-szerbiai Sabacban például nem a termőföldeket, hanem a régi gyárterületeket ajánlották fel az új beruházóknak.

Sima Stokić építési konzultáns a szerbiai közszolgálati televíziónak adott interjújában rámutatott, hogy

egy év alatt csak a Vajdaság területén 11 ezer hektár területet alakítottak át ipari parkká, míg egész Szerbiában 20 ezer hektárt.