Optimistán tekint a bankszektor az előttünk álló bizonytalanságba

2022-05-12 17:11:00
A bankszektort érintő aktuális kérdésekről – így például a finanszírozási piacról, a zöldpénzügyekről és a digitalizációról – banki és vállalati felsővezetők, döntéshozók osztották meg gondolataikat a Világgazdaság Bankszektor 2022 című konferenciáján. Abban konszenzus volt, hogy a magyarországi hitelintézeti szektor sikerrel jutott túl a járvány legnehezebb időszakain, miközben a jövő egyelőre nem teljesen kiszámítható.

Deák Bálint, a Világgazdaság főszerkesztőjének köszöntője után Virág Barnabás a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában értékelte az elmúlt két évet, illetve megpróbálta megfogalmazni, mire számíthatunk. Az elmúlt két évet azzal jellemezte, hogy

a járvány előtt és után is jobb helyzetben voltunk, mint a 2008-as válság időszakában.

A bankrendszer felkészült állapotban várta a válság kezdetét, és a válság folyamán a stabilitását is sikerült megtartania. Szinte az összes mutatónál jobban jött ki a bankrendszer ebből a válságból, mint a 2008-asból.

Sikeresnek minősítette a válságkezelést, amelynek az alapja a hitelkiáramlás fenntartása volt. A bankszektor hitelállományának bővülése 22,8 százalékos lett, ami európai szempontból is kiemelkedőnek nevezhető. Ehhez a Magyar Nemzeti Bank 11 ezer milliárd forintot juttatott a gazdaságba. Azt is kiemelte, hogy a hitelbővülés megfelelő reálgazdasági bővüléssel párosult, javult az EU-hoz való felzárkózásunk az átlag 72,8 százalékára, ami olyan eredmény, amivel nem csak Görögországot, hanem Portugáliát is megelőztük.

Az elkövetkező évek tekintetében stagflációs közegre számít, de hozzátette, hogy a súlyosságáról még vannak viták.

Virág Barnabás szerint minden tartós időszakot a kezdetekben átmenetinek tituláltak, de lassan ki kell vennünk az átmeneti jelzőt, mert romlanak a gazdasági kilátások, és a világnak összpontosítania kell, hogy a mély recessziót elkerülje. Történelmi példaként megemlítette, hogy az USA-ban az elmúlt évek 7 magas inflációs időszaka után 5 esetben recesszió következett be.

Az idei év magyar gazdasági kilátásaira optimistán tekint, amennyiben nem következik be hasonló törés, mint a járvány idején. Az első negyedévben 8 százalék volt a gazdaság bővülése, így benne van a magyar gazdaságban a 4 százalékos növekedés.

Az infláció áprilisban 9,5 százalék volt, erős átárazás folyik a magyar gazdaságban, a világpiaci ármozgások nagyon gyorsan jutnak el a magyar fogyasztókhoz. Éves szinten 9-10 százalékos inflációra számít, ami az európai középmezőnyt jelenti. Az infláció tetőzését a harmadik negyedévben várják, akkor számítanak egy lassú fordulatra.

Virág Barnabás felhívta a figyelmet, hogy

az elmúlt időszak, a járvány, az áremelkedések, a háború romló egyensúlyi mutatókat eredményezett, mind a fizetési mérleg, mind a költségvetési hiány esetében romlás mutatkozik, amit meg kell állítani.

Szerinte a javulást a költségvetés oldalán kell elkezdeni.

Hasonló trendeket lát, mint a 70-es években, amikor azok az országok tudták gyorsan leküzdeni a gondokat, akik gyorsan reagáltak. Az MNB proaktív lépésekkel reagált a világ folyamataira. Kivezették a válságkezelő eszközöket, és emelték a kamatlábakat, míg máshol még mindkettőről folyik a vita. A monetáris politika már túl van a nagyon agresszív szakaszán, a kamatemeléseknél a korábbinál nagyobb szerepet szánnak a fokozatosságnak.

Az infláció mellett az MNB kiemelten figyelni fog három tényezőre: az ukrán háborúra, az egyensúly-helyreállítás mértékére és időzítésére, illetve a Magyarország és az EU közötti kérdések rendezésére.

Virág Barnabás kifejtette, hogy

a bankrendszer stabil és erős, a jövedelmezősége is magas, de kockázatot jelent a stagflációs környezet, emelkedő kamatok, portfólió, illetve a kamatstop.

Egyik fő kérdésként azt nevezte meg, hogy képesek leszünk-e megvédeni a megtakarításokat. A betéti kamatok nagyon lassan emelkednek, 2,5 százalékponttal maradnak el attól, mint amit a bankközi változások miatt elvárhatnánk. A vállalati oldalon megfelelő a betétek árazása, főleg a lakossági oldalon lát hiányosságot.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

a megtakarítóknak is lépnie kell, hiszen a betétek 80 százaléka látra szóló, aminek hozadéka szinte nulla, azaz az infláció elviszi a megtakarításuk 10 százalékát.

Miközben ott vannak a különböző eszközök, amire válthatnának.

A hitelfelvételek tekintetében Virág Barnabás arra számít, hogy szigorodnak a feltételek, és a hitelkereslet is lassul. Egyrészt ilyen közegben ez természetes, nem lehet 15-20 százalékos hitelbővülést fenntartani, de el kellene kerülni a vállalati hitelpiac túlzott apadását.

Kitért a kamatstopra is, amely 330 ezer szerződést érint, és átlagosan havi 4900 Ft megtakarítást eredményez. Az MNB javaslata szerint

a kamatstopot célzottan kellene meghosszabbítani, összpontosítva a legsérülékenyebb rétegekre. Emellett növelni kell a kamatfixált hitelek arányát.

Virág becslése szerint jelen pillanatban a hitelállomány 6 százaléka kitett az ukrán háborúnak, elsősorban azok, amelyek összefüggenek a vegyiparral, fémiparral, illetve a térségből származó nyersanyaggal.

Virág Barnabást követően Szabó István Attila, az EXIM üzleti vezérigazgató-helyettese számolt be vállalata sikereiről.

Majd Bek-Balla László, az Erste Bank digitális csatornák és contact center vezetője a digitális fejlesztéseik hibáit mutatta be, amelyekből legalább annyit lehet tanulni, mint a sikerekből. Természetesen nem maradtak el az Erste Bank sikerei sem.

A bankárok kerekasztalán megegyeztek abban, hogy

a tavalyi év kiemelkedő sikere lokális maximumnak nevezhető, amit segítettek az állami és jegybanki támogatások és a kamatkörnyezet.

Az idei évben drágábbak lesznek a hitelek, tehát csökkenést várnak, de még sok tényező befolyásolhatja a folyamatokat. Mivel GDP arányosan a magyar eladósodottság 15-20 százalék, míg a skandináv államokban meghaladja a 100 százalékot, de Ausztria és Szlovákia is 50 százalék között van, így látnak lehetőséget a bővülésre.

Jelenleg minden bankcsoportnál fontos téma a zöld hitelezés, mindegyik beépítette a portfóliójába. Ugyanakkor többen elmondták, hogy a zöld hitelezés nem teremtett új piacokat, a kliensek szemében inkább a kedvező kamatok miatt lett annyira népszerű termék. 

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában is a zöld pénzügyekkel foglalkozott. Szerinte a klímaváltozásban az a veszély, hogy nagyon könnyen felgyorsulhat és kezelhetetlenné válik, aminek következményeként a fizikai körülmények mellett romolhat a pénzintézmények stabilitása is.

Veszélyként jelölte meg az úgynevezett átállási kockázatokat.

Példaként felhozta, ha szigorodik valamilyen szabályozás, az felboríthatja a hitelfelvevő pénzügyi terveit, ami visszahat a bankokra is. Márpedig az EU részéről az elkövetkező időkben várható a szabályzók szigorodása.

Kandrács Csaba hangsúlyozta, hogy a 2050-ig tartó rendezett átállásban érdekeltek. A modellezés hosszú távra viszont számos gondot okoz. Hosszú távú stressztesztben szektoriálisan vizsgálták a nem teljesítő hitelállományt. Az egyik nagy vesztese az ingatlanszektor lehet az átállásnak, de hasonló a helyzet a fogyasztási cikkek területével, a papír- és csomagolóiparral.

Nézete szerint tisztán a fizikai hatásokat nem nagyon lehet kikerülni. Így

az átállást nem megélni, elszenvedni kell, hanem az élére állni, ezzel pozitívvá változtatni a mérleget.

Nemzetközi tekintetben is az elsők között készített zöld ajánlásokat a bankok számára az MNB. Önértékelési kérdőív alapján készítették, amit 21 pénzintézet töltött ki. Számos lépés közül kiemelte, hogy 8 banknál szervezeti átalakításokat eszközöltek, 6-nál kialakították a belső folyamatokat, ami reagálhat a környezeti változásokra, 7 pénzintézménynél pedig már felelőse van a környezeti kockázatoknak.

Kitért a tőkekövetelmény-kedvezmény programra, amely fokozatosan kibővül, a megújulók után már megjelent az agrárium, a kereskedelmi ingatlanok és az elektromobilitás területe is.

Kandrács Csaba megállapította, hogy a vállalati zöld hitelállomány dinamikusabban növekszik, mint a hagyományos. Jelenleg pedig a programok finomhangolása folyik.

Ezt követően Egerszegi Ádám, a Magyar Bankholding transzformációért felelős vezérigazgató-helyettese számolt be a fúziós folyamatról, ami 200 takarékszövetkezet és a Takarékbank fúziójával kezdődött, és amelyet 2023-ig az MKB és a Budapestbank fúziója követ. Ezzel a Bankholding 2,2 millió ügyféllel és a legnagyobb országos fiókhálózattal rendelkezne, és a magyar bankpiacon megközelítenék a 10 százalékos részesedést.  

Egerszegi Ádám felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben jelentős mértékben csökkent a bankok száma az EU-ban, évente 4 százalékkal, 2009-ben még 8,4 ezer volt a számuk, ami 2021-re 5,2 ezerre csökkent.

Az elmúlt években Közép-Európában is növekedett a felvásárlási aktivitás.

A saját fúziójukban kiemelte, hogy az MKB-nak erősek a nagyvállalati pozíciói és a privátbanki részlege, a Takarékbank jelentős vidéken, az agrárium, a mikro- és a KKV-ék körében, míg a Budapest Bank elsősorban városi lakossági bank, amely szintén erős a mikro- és kisvállalkozóknál.

A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta az agrárium hitelezéséről. Ezen élénkebb vita alakult ki, hiszen nem csak bankárok, hanem az agrárszektor képviselői is jelen voltak.

Megállapították, hogy az Agrár-Széchenyi kártya egy komoly szereplővé vált az agrárium támogatásánál. A hitel utáni érdeklődés most is meg van, és az egy hitelre jutó érték jelentősen megugrott, megnyolcszorozódott. A területen viszont kevesebb az aktív bankok száma.

A vita során egy dologban biztosak voltak: az elkövetkező évek bizonytalanságban.

Kétséges, hogy az áremelkedések, az ukrán háború, esetleges világpiaci hiányok milyen hatással lesznek az agráriumra. Egyesek ebben a szezonban a hitelezés visszaesését várják, viszont óriási a forgóeszköz hitelezés iránti igény. Mintegy 100-200 milliárd forint hiányzik a megemelkedő inputárak miatt. Ez az az időszak, amikor nehéz tervezni, amit az is jelez, hogy a másik oldalon akár 30 százalékkal magasabb árbevételekkel is számolnak a termények után. Az agrárhitelezést természetesen bonyolítja a teljesen más kamatpálya és inflációs közeg. A gazdák előtt pedig további kockázati elemként jelenik meg a környezetvédelmi előírások szigorodása.

(Fotó: Kallus György)