Öngyilkos drónok védhetik a magyarokat egy 250 millió eurós üzlet keretében

2022-05-16 08:15:00
Írta: Révész Béla
A hazai védelmi költségvetés az idén átlépi az 1000 milliárd forintot. Az utóbbi évek haditechnikai beszerzéseinek látványossága megkérdőjelezhetetlen, a Magyar Honvédséghez érkező könnyű és nehézfegyverek komoly képességeket teremtenek. A lista a napokban egy első pillantásra meghökkentő tétellel bővült, öngyilkos drónjaink ugyanis eddig még nem voltak. A tervek szerint most majd lesznek, nem is kis mennyiségben.

A napokban már írtunk az öngyilkos drónokról annak kapcsán, hogy a Pentagon egy eddig nem ismert, Phoenix Ghost nevű fantomfegyverből több mint százat küldött az ukrán harcoló csapatoknak. Most kiderült, hogy a hazai haditechnikai fejlesztések tervei között is szerepelnek a halálos csapást mérő eszközök, igaz, esetünkben nem amerikai, hanem a fegyverbeszerzések és hadiipari beruházások kapcsán Magyarország talán legfontosabb üzleti partnerévé és befektetőjévé vált, német Rheinmetall vállalat eszközeiről van szó. 

Komoly tételek

A konszern a napokban tette közzé első negyedéves pénzügyi jelentését, amelyben már a leendő üzleti tervek is szerepelnek a partnerországok, köztük kiemelten Magyarország vonatkozásában. A jelentés szerint a magyar kormány az idén is nagyban gondolkodik, és jelentős tételeket fog rendelni a cégtől. Köztük mindenképpen újdonságnak számít az öngyilkos drónok beszerzése, amire a Rheinmetall számításai szerint 250 millió eurót költhetünk. A németek az izraeli UVision vállalattal kötött szerződés alapján kínálják eladásra a HERO-dróncsalád tagjait, amelyek – öngyilkos drónokról van szó –  a levegőben várakozva keresik meg a célt, kiszámítják a tökéletes sebességet, időzítést és becsapódási szöget, végül önmagukat használva irányított rakétaként, megsemmisítik azt.

A HERO-családnak jelenleg öt tagja van, tömegük féltől 50 kilogrammig terjed, hatótávolságuk pedig a 10-200 kilométert öleli át. A nagyobb teljesítményűek, mint a HERO 900-as és 1250-es már vetőcsőből és indítósínről is működésbe hozhatók, repülési idejük pedig 2-6 óra is lehet. A sorozat tagjai dacolnak a kommunikációs zavaró technikákkal, a GPS-mentes övezetekkel, ráadásul küldetés közben is visszahívhatók, ha a támadás nem úgy alakul, ahogyan eltervezték, például civilek közeledését észlelik egy adott célpont környékén. 

Modelltől függően bevethetőek gyalogsági célpontok, könnyű harcjárművek, harckocsik vagy éppen légvédelmi rendszerek ellen. A rendszer hatékonyságát fokozza, hogy nagyon könnyen szállítható, perceken belül bevethető, szárazföldi, tengeri és légi hadi járművekre pedig egyaránt telepíthető – Magyarország esetében elsősorban a szintén Rheinmetall-érdekeltségbe tartozó, a zalaegerszegi hadiüzemben gyártandó Lynx gyalogsági harcjárművek felelnének meg kiválóan ennek a célnak. 

A Rheinmetall-jelentés nem csak a drónvásárlási tervekről árulkodik. A legnagyobb összeget a Rheinmetall a Magyar Honvédség kapcsán digitális fejlesztésekre és a katonák felszerelésének modernizációjára árazta be, a cég e téren 1,5 milliárd euróval kalkulál. Utóbbi a hazai haderő modernizációja részeként meghirdetett Digitális Katona Program részét képezheti, amely gyakorlatilag a harcoló katona digitális információadási képességét jelentő speciális, az egyenruha részeként funkcionáló felszerelést jelenti. Kérdéseinket feltettük Maróth Gáspárnak, de a védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos folyamatban és előkészítési szakaszban lévő ügyeket nem kívánt kommentálni.

Orbán Viktor miniszterelnök és Armin Papperger, a Rheinmetall elnöke a zalaegerszegi Lynx harcjárműgyár épületének és elkészült moduljainak ünnepélyes átadóján a zalaegerszegi ZalaZONE Ipari Park Rheinmetall gyárépületénél 2022. március 26-án.  MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Hadiipari aranykor

A Rheinmetallnak nagyon fut a szekér, ami nem csoda. Az orosz-ukrán háború miatt az elkövetkezendő 10-20 év Európa fegyverkezéséről fog szólni, függetlenül a mostani konfliktus végkimenetelétől. A legjobb példa erre éppen Németország, ahol a 20. századi történelmi örökségéből eredeztethetően nagyon csínján bántak a militarizmussal. A háború hatása azonban mindent megváltoztatott: Olaf Scholtz kancellár 100 milliárd eurós védelmi büdzsét jelentett be a 2022-es évre, ami egyben azt is jelenti, hogy Németország is teljesíti a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt a katonai kiadások tekintetében. A hadiiparnak a világszerte tapasztalható felfegyverkezés az aranykor kezdetét jelenti. A Rheinmetall AG a tavalyihoz képest máris javított nyereségein, ehhez pedig nagyban hozzájárult a magyar fél, amely napjainkra valóban az egyik legkomolyabb megrendelője lett a német vállalatnak. A cég fegyver- és lőszerüzleti bevétele az egész konszern gazdasági mutatóját felfelé tolja, márpedig a Lynx gyalogsági harcjárművekhez, a Leopard-2-es harckocsikhoz, a Panzerhaubitze tarackokhoz a magyar állam tetemes mennyiségben rendel lőszert a cégtől, nem beszélve a kis kaliberű tételekről. Az első negyedévben a vállalat által elért 208 millió eurós bevétel 37 millióval több a tavaly ilyenkor produkált eredménynél, a német kormány által bejelentett fejlesztési összeg pedig a legvadabb álmait is valóra válthatja Armin Pappergernek, a konszern vezérigazgatójának. 

Fotók: Rheinmetall, UVision