Makronóm: A nagy átverés

Az inflációra panaszkodnak az amerikai vállalatok, pedig fürdőznek benne: 70 éve termeltek akkora profitot, mint tavaly

2022-04-14 07:19:41

Írta: Takács Zsolt
Minden ötödik amerikai az árak növekedését tekinti a nemzet legnagyobb gazdasági problémájának. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a nagy amerikai vállalatok jól viselik az elmúlt 40 év leghevesebb inflációját.

Míg a vezérigazgatók 2021-ben az emelkedő bérek, a dráguló nyersanyagok és az egyre növekvő költségek hatásairól beszéltek, addig az amerikai kereskedelmi minisztérium március végén közzétett adatai azt mutatják, hogy a vállalatok többnyire tényleg sikeresen továbbhárították ezeket a költségeket, és még többet is, mivel

a vállalati nyereségek rég nem látott szintre ugrottak.

A 2021-es évre vonatkozóan az amerikai cégek adózás előtti eredménye 25 százalékkal, mintegy 2,8 billió dollárra emelkedett. A profit növekedése messze meghaladja a fogyasztói árak 7 százalékos emelkedését ugyanezen időszak alatt. Ez a robbanás a Bloomberg News szerint

2021 minden negyedévében 13 százalék fölött volt a teljes profitráta, ami az elmúlt hét évtizedben csak egyetlen negyedévben ért el ilyen magasságot.

A negyedik negyedévben a növekedés meredeken lassult, a profit mindössze 0,7 százalékkal emelkedett az előző három hónapos időszakhoz képest, éves szinten 2,94 billió dollárra. A tavalyi nagyvállalati nyereségek mégis magyarázatot adnak arra, hogy az amerikai részvénypiacok miért tudták nagyrészt elhessegetni az egyre növekvő inflációval és nemrégiben az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatos aggodalmakat.

Az S&P 500 index kevesebb mint 5 százalékkal marad el a 2022. január 3-án elért rekordtól; a blue chip részvényeket listázó Dow Jones Industrial Average szintén nagyjából 5 százalékkal marad el az eddigi csúcsától.

Az élelmiszeripari vállalatok különösen a világjárvány okozta zavarokat, az inflációt és az erős fogyasztói keresletet okolták a magasabb árakért. A sertéshús és a marhahús ára 14 százalékkal, illetve 20 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Ezek az árak viszont gyakran a nyereségek megugrását eredményezték. A Tyson Foods, az USA legnagyobb húsfeldolgozója 2022 első negyedévében több mint 1 milliárd dolláros nyereséget ért el, ami 48 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest, azaz ebben az esetben is

nagy nyerészkedésre adott lehetőséget a történelmi gazdasági válság.

„Nem kérjük a vásárlóktól, hogy a nem megfelelő hatékonyságunkért fizessenek. Azt kérjük tőlük, hogy fizessék meg az inflációt” – mondta a vállalat vezérigazgatója egy februári eredménybeszámolóban, amiből jól látszik, hogy a legerősebb és legnagyobb cégek mára rutinszerűen húzzák elő az inflációt, amikor bármilyen okból árat akarnak emelni. A Makronóm elemezte az elsők között mindezt, rámutatva, hogy az inflációs probléma valójában egy hosszú éveken át felépülő gazdasági egyensúlytalanságra mutatott rá, amely lehetővé tette, hogy az infláció ürügyén emeljék áraikat a monopolcégek.

Andrew Husby és Anna Wong, a Bloomberg közgazdászai szerint az inflációs nyomás várhatóan idén sem enyhül, így egy átlagos amerikai családnak havi 433 dollárral többet kell majd fizetnie ugyanazokért az árukért és szolgáltatásokért, mint a tavaly. A drágább élelmiszerek, az energia – beleértve a benzint és a lakásfűtést –, ebből éves szinten mintegy 2200 dollárt tesznek ki – mondták a szakértők.

Az amerikai munkavállalóknak is jót tett a gazdaság gyors fellendülése a koronavírus 2020-as kitörését követő recesszió után. A munkaügyi adatok azt mutatják, hogy az átlagos órabér 2021-ben 5,7 százalékkal emelkedett. Hosszabb távon azonban a bérnövekedés évtizedek óta elmarad a termelékenység és a vállalati nyereség növekedésétől – emeli ki a CBS. Tegyük hozzá: az amerikai bérnövekedés jócskán elmarad az infláció és a profitemelés mértékétől is.

„A reálbérek az elmúlt két évtized nagy részében szisztematikusan elmaradtak a termelékenység növekedésétől, és ennek következtében a jövedelmek munkából való részesedése jelentősen csökkent. A csökkenő munkarészesedés elsődleges haszonélvezői pedig a vállalati haszonkulcsok voltak” – áll a Morgan Stanley elemzőinek március végi jelentésében.

A Makronóm számos alkalommal rámutatott, és lapunknak azt a sztárközgazdász Thomas Piketty is megerősítette, hogy a magyar bérhányad (a bérek részesedése a teljes gazdaságban megtermelt jövedelemből) azért is lehetett alacsony hosszú évtizedeken át, mert külföldi cégek szereztek meg számos koncentrált, kevés szereplős hazai ágazatot, így komoly alkuerőre tettek szert. Ezzel éltek is, így a külföldi tulajdon korlátok nélküli térhódítása és a magyar munkavállalók rendkívül alacsony reálbére összefüggésben lehetett egymással a 2010 előtti időszakban.

(Borítókép: MTI/EPA-PAP/Marcin Obara)