Eurózóna: a járvány alatt felhalmozott megtakarításokat kisöpri az energiaválság

2022-04-07 13:55:00

Írta: Takács Zsolt
A munkavállalók és a dolgozók lesznek a vesztesei az uniós bürokraták gazdasági háborúskodásának, szankciózásának és az egészet súlyosbító sötétzöld fordulatnak, derül ki a Bloomberg adataiból.

A Bloomberg Economics elemzése szerint az euróövezetet sújtó energiaválság a régió GDP-jének 1,8 százalékának megfelelő összegű extra rezsiköltséget ró a fogyasztókra.

A megnövekedett fűtési és villamosenergia-költségek, valamint a magas üzemanyagárak együttesen 230 milliárd euróval (255 milliárd dollárral) növelik a háztartások kiadásait – becsülte Jamie Rush és Maeva Cousin egy múlt heti jelentésben. Ez az előrejelzés jóval magasabb, mint a februárban becsült 100 milliárd euró – írja a Bloomberg.

A növekvő infláció már most is óriási aggodalomra ad okot a fogyasztók számára,

a gazdaságba vetett bizalmi szint pedig rohamtempóban közelít a járványban tapasztalt mélypontok felé.

A pénzügyi helyzettel kapcsolatos aggodalmak térnyerése miatt a kereslet és a termelés is csökkenhet, azaz az egész gazdasági növekedés lassulhat.

Infláció vs. megtakarítások

„A világjárvány alatt felhalmozott megtakarítások segíthetnek tompítani a kibontakozó válságot” – írták a közgazdászok. „De a sokk így is keményen sújtja majd a gazdasági növekedést, mivel az egyes dolgokra fordított kiadások lecsökkennek” – tették hozzá jelentésükben Rush és Cousin.

Az alábbi grafikonon lévő piros ábrán az is látszik, hogy a járvány alatt felhalmozott extra megtakarításokat (sárgával) lassan felemésztik az elszálló rezsiköltségek.

A járvány idején felhalmozott megtakarítások lassan egészben elmennek a növekvő rezsiköltségekre.

A növekedést érő sokkhatásokra hivatkozva Philip Lane, az Európai Központi Bank vezető közgazdásza a múlt héten ragaszkodott ahhoz, hogy a tisztviselőknek készen kell állniuk a monetáris politika bármelyik irányba történő elmozdítására.

Az ukrajnai háború okozta árnövekedés legnagyobb része a fogyasztói árakon jelentkezik,

ami óriási terhet ró a háztartásokra. És ami mindennél fontosabb: a fentiekből úgy tűnhet, hogy az extra megtakarítás egyszerűen elmegy a növekvő rezsiköltségekre, tehát egy átlagos háztartással nettó értelemben nem történik semmi.

A valóság azonban más: az extra megtakarítások a járvány alatt a gazdagoknál halmozódtak fel, míg a rezsiköltségek növekedése a szegényebbeket sújtja jobban, akik alig tudtak megtakarításokat halmozni. Így a szegényebb csoportoknál valójában nem mindig van fedezet az elszálló rezsiárakra, ezért kezdenek Nyugaton egyre többen kevesebbet fűteni és otthon is kabátban tartózkodni.

Inflációs csúcs

A múlt hét csütörtöki adatok szerint márciusban új csúcsot ért el az infláció az eurózónában: Franciaországban 5,1 százalékot, Olaszországban pedig 7 százalékot. Az előző napi jelentések még rosszabbak voltak: 7,6 százalék Németországban és közel 10 százalék Spanyolországban. A legfrissebb adatok szerint az eurózónában rekordmagas szintre, 7,5 százalékra gyorsult az infláció márciusban, ami messze meghaladja az elemzői várakozásokat – írja az Euronowes.

A német rezsi ötödével nőtt, a magyar semennyivel.

A közgazdászok számításai szerint az inflációs sokk csaknem 130 milliárd euróval nagyobb háztartási energiaszámlával és közel 99 milliárd eurós benzinköltségtöbblettel jár az eurózónában.

Az eurózónás háztartásoknak 2022 február végén 330 milliárd euró többletmegtakarításuk volt a járvány előtti szinthez képest.

Az inflációval való megküzdést egyéni szinten segíthetik a világjárvány alatt felhalmozott háztartási megtakarítások. A közgazdászok ezt korábban közel 400 milliárd euróra becsülték, bár most úgy számolnak, hogy a 2022 februárjára 330 milliárd euró körülire zsugorodott a háztartások megtakarítása. A biztonsági tartalék azonban nem mindenkin segít – teszi hozzá a Bloomberg.

„Az alacsony jövedelműek kisebb valószínűséggel tettek félre pénzt” – mondta Rush és Cousin.

„Ráadásul most, hogy az ukrajnai orosz invázió okozta jelentős kockázat kikristályosodott, a háztartások talán kevésbé hajlandóak a megtakarításokhoz nyúlni” – tette hozzá a két közgazdász.

Nehéz helyzetben a szegények

Mint arra már utaltunk, az euróövezet alacsonyabb jövedelmű fogyasztói nem tudtak jelentős megtakarításokat felhalmozni a világjárvány alatt, miközben a felső réteg jelentősen növelte a tartalékait. A legalsó jövedelmi negyed pénzügyi helyzete nem javult a járvány alatt, a felső 25 százalék viszont komolyan javította pénzügyi helyzetét, így ők képesek kigazdálkodni az elszálló rezsiköltséget.