HVG: Ha ennyire korrupt az ország, hogy pöröghet így a gazdaság?

2022-01-30 13:05:04

Egyes szakértők annyira meg akarják találni a korrupciót, hogy szinte beleőrülnek, amikor csak növekvő jólétet találnak. Ez a benyomásunk lehet a Transparency International Magyarország beszélgetéséről szóló HVG-tudósítást olvasva. Megint nem sikerült megtalálni a korrupciót (sem azonosítani vagy elkülöníteni a jeleséget más folyamatoktól), a növekvő életszínvonalat viszont annál inkább. A szakértők már teljesen lemondtak arról, hogy a magyarok is velük együtt látják meg a korrupciót, így csak a fiatal generációk átnevelésében bíznak.

Az esemény apropóját a Transparency International egy új, 2021-es Korrupcióérzékekési Indexe adta.

Korrupt cégek pénzelik a Magyarországot legkorruptabbnak ítélő szervezetet – fedte fel a Transparency nevű NGO hátterét a Makronóm korábban. A hazai kritikusok előszeretettel lobogtatják a korrupciókutatók kimutatásait, vagyis csak tudnák, mert több nemzetközileg elismert közgazdász közelebbről is megvizsgálta a kamuindexeket és a korrupciókutatók finanszírozási hátterét. Mára világossá vált, hogy a fejlett Nyugat privatizálta a korrupciót és még exportra is jut belőle, ebben pedig a korrupció vámszedői is sokat segítenek – írtuk korábban, kitérve a hazai „korrupciókutatók” adathamisítási botrányaira is.

Szabó Andrea politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kutatások szerint „a középosztály, különösen

a felső középosztály nagyon komolyan előre tudott lépni az elmúlt években. A közmunkaprogram és az építőipar felpörgetése miatt a szegényebbek is valamivel jobban érzik magukat,

számukra a semmihez képest már az is előrelépést jelent, ha egy nem hatékony munkában ott vannak. A társadalom legalsó rétegében a szegénység teljes konzerválódása látszik, ott nincs semmilyen előrelépés. Az is segíti a jobb érzéseket, hogy nem más országokhoz, hanem a saját korábbi helyzetünkhöz hasonlítjuk magunkat.” Szabó tehát elismerte, hogy komoly jóléti felzárkózás zajlik a teljes magyar középosztályra kiterjedően, azonban a szegénységgel kapcsolatban a statisztikák ismeretének hiányáról tett tanúbizonyságot, mivel a szegénységi mutatók hazánk esetében drasztikusan csökkeni kezdtek 2013-tól.

„Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor más irányból közelítette meg mindezt: annyi a túlárazás most Magyarországon, hogy ezek a pluszpénzek bekerülnek a gazdaságba, egy ponton túl már nem lehet követni, ki a korrupt. Ha például egy sportcsarnokért a reális 100 helyett 140 milliárd forintot fizetnének ki, akkor a teljes 140 milliárd forint bekerül a GDP-be, a túlárazás 40 milliárd forintja is pörgeti a gazdaságot, ráadásul aki megkapja a pénzt, annak a gyerekei már úgy lesznek gazdagok, hogy ők maguk nem voltak korruptak. A számok lehetnek tehát szépek, de azt nem mutatják, hogy a korrupció mennyire aláássa a gazdaságba vetett bizalmat” – kezdett felépíteni Bod Péter Ákos egy új, áltudományos narratívát.

Az összeesküvés-elméletek jellemzője ugyanis, hogy nem lehet azokat megcáfolni, sőt, a hívek szemében még a cáfolat is az elméletet bizonyítja. Valami ilyesmit látunk Bod Péter Ákosnál, aki relativizálni kezdte a korrupciót és már arról beszél, hogy nem tudható, ki korrupt, miközben mindenki korrupt, csak nem feltétlenül tud róla, de ezesetben ők mégsem korruptak. A gazdasági bizalmi indexek (lásd például a GKI-t) pedig épphogy azt mutatják, hogy az egyébként gyenge hónapnak számító januárban is javult a gazdasági szereplők bizalma Magyarországon.

„Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője a saját példáján mutatta be, hogy csorog lefelé a társadalomban a sok pluszpénz, az eggyel a NER kedvezményezettjei alatti réteg érzi, hogy jobban mennek a dolgai, mert a leggazdagabbaknak annyi pénzük van, amin nem lehet ülni. Mint mondta,

ő maga ugyan nem kedveli a NER-t, de ügyvédként azzal jól jár, hogy az ügyfeleinek egyre több az elkölthető pénzük”

– csatlakozott Ésik Sándor Bod Péterhez, belátva, hogy valóban rendkívüli jövedelmek halmozódnak fel a magyar társadalomban, amelyekből egyre többen részesülnek ténylegesen.

A kérdés az, hogy meddig fenntartható a járadékvadász növekedés – tette hozzá mindehhez Martin József Péter, próbálva tudományos értelemben értelmetlen, ám politikailag negatív jelzőt aggatni a magyar gazdasági növekedésre.

„A hibrid rezsimek átlagosan másfél évtizedig tartanak ki a kutatások szerint.

Az nem igaz, hogy csak egy nagyon szűk réteget érint az életkörülmények javulása, az ellenzéknek nem az elszegényedés hirdetésével kellene kampányolnia

szerinte, de azt sokkal bonyolultabb lenne elmagyarázni, hogy ha nem volna ennyire korrupt a rendszerünk, akkor még nagyobb növekedési lehetőségeink volnának. Arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a középosztály a kedvezményezettje a NER politikájának, a Fidesz szavazóbázisát egyre inkább a falusi szegényebb rétegek jelentik, tehát egyre többen érzik még a jól élők közül is, hogy baj van” – tudósított a HVG.

Martin József Péter amellett próbált érvelni, hogy a balliberális kormányok alatt csak rendszerhiba volt a korrupció, most viszont a rendszer alapja. Ha ez valóban így van, akkor a korrupcióalapú rendszer megőrzésén érdemes dolgoznia a magyar politikának, mert azzal végre sikerült megtalálnia a hosszú távon, fenntartható és inkluzív módon dinamikus felzárkózást hozó növekedési modellt.

„Úgy tűnik, a magyar társadalom jelentős része megszokta a paternalista, korrupt rendszert. Mit lehet tenni ez ellen? – kérdezte Ligeti. Abban egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a fiatalabb generáció adhatja a megoldást, már most látszik, hogy a huszonévesek mennyire máshogy állnak hozzá a korrupcióhoz, mint az idősebbek. Erre tehet rá egy lapáttal az, hogy ha az uniós pénzek nem feltétel nélkül érkeznének, valamint ha véget érne a világban a nullához közeli árú hitelek korszaka, akkor a mostani tizenévesek majd fiatal felnőttként azzal szembesülhetnek, hogy nekik nincsenek olyan lehetőségeik a könnyű pénzhez jutásra, mint az akár csak tíz évvel idősebbek” – szólt a tudósítás.

Így reménykedtek a megszólalók a magyar pénzügyi szabadságharc elbukásában illetve abban, hogy a magyar fiatalok helyzete idővel rosszra fordul és nem tudnak majd kedvező hitelekhez jutni, így végre elégedetlenné válnak és felismerik a kutatók által régóta látott „korrupciót”.

(MTI/Koszticsák Szilárd)

[ Vissza a cikkoldalra ]