A magyar letelepedési kötvényt másolja Új-Zéland? A képzetlen migránstömeg helyett gazdagokat fogadnának

2022-01-24 18:19:00
Hiába a szigorú járványügyi korlátozások, Új-Zéland megújította a leggazdagabb külföldieknek szóló vízumprogramját. A program keretében vállalni kell legalább 3 millió dollár befektetését négy év alatt (vagy három év leforgása alatt 10 millió dollárt). Emellett például egy bizonyos időt az országban kell tartózkodni. Ha a feltételek teljesülnek, már készülnek is a letelepedési papírok, még akkor is, ha egyébként az ország határai a járvány miatt zárva vannak.

Elég volt az olcsó migránsokból

Stuart Nash, az ország idegenforgalmi minisztere elmondta, hogy a határok újranyitásakor nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerűen újból kinyissák a migrációs csapot, mivel a koronavírus válság megmutatta azt, hogy túlságosan támaszkodtak az alacsonyan képzett – leginkább ideiglenesen ott tartózkodó – bevándorló munkaerőre.

Stuart Nash kiemelte, hogy az 1990-es évek óta a migráció teszi ki a népességnövekedés 30 százalékát Új-Zélandon.

A miniszter szerint a vállalkozások az elmúlt évtizedekben alacsonyan tarthatták a bérszintet, mert volt bőven alulképzett bevándorló, akik elvégezték a kétkezi munkát. Csakhogy emiatt a cégek nem fektettek tőkét a termelékenység növelésébe. És persze ahelyett, hogy a belföldi munkavállalókat fizették volna meg tisztességesen, inkább külföldiekkel dolgoztattak. A gazdasági mechanizmus, miszerint a tömeges migráció hatására a cégek az olcsó munkaerőre kezdenek építeni, elfeledkezve a hatékonyságot javító beruházásokról, korábban is jól ismert volt, a Makronómon is többször szóba került.

Inkább hozzanak, mint vigyenek

Bár a hazai ellenzék szélsőségből szélsőségbe esik – lásd a 2015-ös migránshullám támogatását, majd Márki-Zay migránsszámlálós kampányát –, Új-Zéland igyekszik megtalálni az arany középutat. Igenis eredményes lehet ugyanis az, hogy egy ország vagy a tényleg elengedhetetlenül szükséges szakembereket hívja be vendégmunkásként átmeneti időszakra, ráadásul hasonló kultúrkörből. Vagy az, hogy egy ország még náluk is gazdagabb embereket vonzzon az országba, hiszen velük tőke, befektetés, cégek, nemzetközi tapasztalatok és remélhetőleg magasabb hozzáadott értékű munkahelyek érkeznek. 

Új-Zéland szellemiségében ugyanazt teszi, mint Magyarország a letelepedési kötvényprogrammal – utóbbit az ellenzék szintén minden fronton támadni igyekezett, mert ők inkább a képzetlenek tömeges bevándorlását segítették volna. 

Amiről egyébként még a Pizza King étteremlánc magyar-palesztin alapítója, Melhem Saad is elmondta a Makronómnak, hogy teljes kudarc, ő legalábbis csak zűrös, bűnügyekbe keveredő, elégedetlen, rossz munkamorállal rendelkező, megbízhatatlan emberekkel találkozott, amikor a kezdeti lelkesedéstől hajtva megpróbált a 2015-ös hullámban érkezőknek munkát adni.

A magyar letelepedési kötvényprogram ugyanakkor már 2017-re lezárult, abban 250–300 ezer eurós befektetést kellett vállalni a magyar letelepedési engedélyért cserébe, bár a magyar modellben itt az állam jutott forráshoz, míg Új-Zélandon a magánszektor cégeibe kell befektetniük a külföldieknek, ráadásul ott úgy tűnik, nagyobb összeget várnak el és még inkább a nemzetközi vállalkozók elitjére igyekeznek fókuszálni, hiszen eddig pár száz főről van szó. Köztük viszont megtalálhatók olyan amerikai sztárbefektetők, mint Larry Page Google-alapító, vagy a Paypalt létrehozó Peter Thiel. A világ leggazdagabbjainak új hóbortja ráadásul az is, hogy a szigetországban földet vásárolnak és túlélőbunkereket építenek maguknak. A kellemeset a hasznossal pedig egyesek úgy kötik össze, hogy saját maguk helyi cégeibe fektetnek be.