Közgazdász: nem a dolgozó emberek, hanem a profitéhes oligopolisták húzzák fel az inflációt

2021-12-12 17:27:21
Sokan a növekvő bérekre mutogatnak, amikor az inflációs problémáról szó esik, pedig nagyrészt a vállalati profitelvárások emelése okozza az áremelkedéseket, válaszolta Servaas Storm közgazdász Lynn Parramore, az Institute for New Economic Thinking (INET) New York-i nonprofit agytröszt kutatójának kérdésére.

Politikai zűrzavar, kapzsi oligopolisták

Servaas Storm, a Delft-i Műszaki Egyetem munkatársa aggódik amiatt, hogy a fogyasztói árak aláássák a háztartások reáljövedelmét, ami „általános pesszimizmust és növekvő recessziós félelmet eredményez, amint azt a CNBC nemrégiben végzett közvélemény-kutatása is mutatja”. 

Arra figyelmeztet, hogy ha hosszú, hideg tél és emelkedő energiaárak következnek, az amerikai háztartások egyre inkább üzemanyagszegénységben fognak szenvedni, és nőni fog a téli halálesetek száma. A legtöbb háztartás valószínűleg nehéz helyzetbe kerül, figyelmeztet.

„Mindez valószínűleg dühhöz és felháborodáshoz vezet majd a lakosság körében, és politikai következményekkel jár majd a 2022-es amerikai félidős választásokra” – jósolja Storm. „A közelmúltbeli virginiai kormányzóválasztás lehet az első a további választási meglepetések közül”.

Storm nem hiszi, hogy a Fed alábecsülte volna a problémát. „A tisztviselők mindenkinek azt mondták, hogy rövid távon magasabb, átmeneti inflációra számítsanak, ahogy a gazdaság kilábal a COVID-19 válságból és visszatér a normális kerékvágásba” – mondja Storm. „És nem emelte a kamatlábakat, még akkor sem, ha befolyásos megfigyelők azt mondták, hogy ezt kellene tennie.”

Megjegyzi, hogy a Fed szerint a probléma átmeneti, de sokan még mindig aggódnak amiatt, hogy a magasabb infláció velünk marad, és megismétlődik az 1970-es évek stagflációja, amikor a kínálati sokkok (a két olajválság) bér-árspirált indítottak el egy stagnáló gazdaságban, növekvő munkanélküliséggel. 

Nem működik a régi, bérinflációs sztori

Storm úgy véli, hogy az ilyen félelmeket tápláló emberek rossz témára összpontosítanak – szerinte a stagfláció valószínűtlen, mert nincs semmi olyan tényező Amerikában, ami folyamatosan felfelé nyomná a béreket.

Hiszen „a szakszervezetek az Egyesült Államokban összeomlottak, és többé nem jelentenek olyan erőt, amely a bérköltség-növelő infláció irányába hatna” – véli. „Igaz, hogy a sztrájkok és a munkabeszüntetések száma növekszik, de makrogazdasági szinten még mindig elhanyagolható a hatásuk”.

Rámutat, hogy bár a nominális bérek emelkednek, különösen azokban az egyes iparágakban, ahonnan a világjárvány idején távoztak a munkavállalók, és nem szívesen térnek vissza. Ez viszont közel sem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza a megélhetési költségek hirtelen emelkedését. 

Bér- helyett profitvezérelt infláció

Véleménye szerint azt kellene nézni, hogy a különböző iparágakban – a kiskereskedelemtől a gyártáson át a biotechnológiáig – a cégek hogyan növelték meg a haszonkulcsukat, ami felhajtja az árakat. Így Storm úgy véli, nem a bérek növekedése, hanem a profitok emelése húzza felfelé az inflációt.

„A Wall Street Journal nemrég megjegyezte, hogy a legnagyobb amerikai tőzsdén jegyzett vállalatok közül háromból majdnem kettő nagyobb haszonkulcsról számolt be idén eddig, mint 2019 ugyanezen szakaszában, a világjárvány előtt” – jegyzi meg Storm. A növekvő infláció pedig lehetővé teszi a cégek számára, hogy elrejtsék megnövekedett haszonkulcsukat az ügyfelek elől.

„Közel 100 ilyen vállalat több mint 50 százalékkal növelte a haszonkulcsát” – mondja Storm. „Az infláció egy része tehát a profitnyomásnak köszönhető  és inkább az oligopolistákat kellene hibáztatnunk, mint a dolgozó amerikaiakat.”

(Címlap: INET)