Kínai cég dolgoztat Szerbiában embertelen körülmények között ötszáz vietnámit

2021-12-06 12:16:12
A szerbiai média már napok óta annak az ötszáz, javarészt vietnámi vendégmunkásnak az életkörülményeiről cikkezik, akiket a vajdasági Nagybecskereken a kínai gumiabroncsgyár építkezésén foglalkoztatnak már tavasz óta. Helyi emberi jogi civil szervezetek tárták fel, hogy a munkásokat pokoli körülmények között szállásolták el.

„A biztonsági őrök itt vannak. Tegnap megengedték, hogy néhányan vegyenek élelmiszert, nem voltak olyan szigorúak, mint ma reggel” – mesélte a Szabad Európa Rádiónak az egyik vietnámi munkás, aki Szerbiában a kínai Shandong Linglong Tyre Co. Ltd. gumiabroncsgyár építkezésén dolgozik. Nevét nem közölte média, hiszen a vendégmunkások tartanak mindennemű megnyilatkozástól amióta a munkaadóik meghurcolták az egyik sorstársukat, aki beszámolt a médiának embertelen életkörülményeikről.

Danilo Ćurčić, a belgrádi Inicijativa A11emberi jogi szervezet programkoordinátora a vajdasági Magyar Szónak elmondta, a munkásokat pokoli körülmények között szállásolták a munkástáborokban, hiszen nem biztosították a számukra az alapvető alapfeltételeket sem.

A szállásukon nem volt elegendő hely és fény sem, szellőztetni sem lehetett. A téglafalat semmi sem borította, de padlóburkolat sem volt, csak beton. A tetőszerkezet annyira rossz volt, hogy a hidegebb hónapokban nem nyújtott védelmet.

Ivóvízük sem volt a munkásoknak, míg a fürdőhelyiségek sem voltak alkalmasak tisztálkodásra,

hiszen a víz el sem tudott folyni, míg a fürdőkben nem voltak meg a magánszféra megőrzéséhez szükséges feltételek. Nem volt mosógépük, sem szabadidős helyiségük, internetről és televízióról nem is beszélve, nem voltak székek, sem étkező.

A helyiségek, ahol a munkások aludtak, közvetlenül a veszélyes hulladék tárolására kialakított barakkok mellett álltak.

Ćurčić ekkép sorolta az emberkereskedelemre utaló körülményeket:

„A munkásokat toborozták és megtévesztették a munkakörülmények, valamint a lakhatási feltételek tekintetében is; legális munkát és tisztességes bért ígértek nekik. A külföldi munkások alkalmazásával kapcsolatban feltűnő, hogy az eljárás szabályozatlan, összetett és átláthatatlan volt, több szereplő vett benne részt, egyebek mellett magánvállalkozások és ügynökségek; a munkaszerződések jogi szempontból semmisek. A munkások nem értik és nem beszélik a helyi nyelvet, elvették tőlük személyazonosító okmányukat, korlátozzák mozgásszabadságukat és kommunikációjukat. Embertelen körülmények között élnek, élelmezésük nem megfelelő, a havi 26 munkanap, illetve 234 munkaóra ellentétben áll a szerbiai munkatörvény vonatkozó rendelkezéseivel. A munkások rendszertelen és nem megfelelő bért kapnak, és ha közülük valaki nem jelenik meg munkahelyén, vagy késik, drákói büntetéssel számolhat. A munkavédelmi előírásokat nem tartják tiszteletben, a munkaadó fenyegeti és megfélemlíti a munkásokat, de ők nem mondhatnak fel és nem térhetnek vissza hazájukba.”

Ćurčić mindehhez hozzátette:

„Szerbia kötelezettsége egyértelmű: köteles gondoskodni arról, hogy a munkásokat megfelelő helyiségekben helyezzék el, vagy jobbá tegyék számukra a feltételeket az aktuális munkástáborban. Köteles megállapítani, hogy valóban emberkereskedelem áldozatául estek-e a munkások. Ha igen, akkor meg kell büntetni az elkövetőket, a munkások tekintetében pedig elismerni az áldozat státusát. Nem hivatalos értesüléseink szerint nem ez az egyetlen hasonló eset Szerbiában, ám erről addig nem nyilatkozhatok, amíg nem jutunk érdemi információk birtokába.”

A szerbiai országos foglalkoztatási szolgálat adatai alapján, Szerbia a munkaerőhiány miatt az 18.000 munkavízumot adott ki az év eleje óta külföldi munkások számára. A vendégmunkások többsége bejegyzett ügynökségeken keresztül érkezett az országba, de mint kiderült, több esetben sérültek nem csak a munkásjogok, hanem az alapvető emberi jogok is.

A felügyelőségi szervek megvizsgálták a helyzetet

Az Inicijativa A11 és az Astra emberi jogi szervezetek együttesen követelték az illetékes állami szervektől az eset körülményeinek kivizsgálását. A munkaügyi minisztérium elrendelte, hogy a munkafelügyelőség rendkívüli felügyelőségi ellenőrzést végezzen a Linglong építkezési területén, ami a szerb belügyminisztérium emberkereskedelem ellenes tevékenységgel megbízott részlegének munkatársaival meg is történt.

A felügyelőségi ellenőrzés után a szerb kormány elrendelte a munkástábor felszámolását és a dolgozók jobb körülmények közé helyezését. A munkásoknak visszaadták a dokumentumaikat is, amelyeket a munkáltató a munkások Szerbiába érkezése óta magánál tartott.

Az ügy kapcsán megszólaltak a szerb kormány illetékesei is, Ana Brnabić kormányfő azt hangoztatta, hogy Szerbiában mindenkinek tiszteletben kell tartania a szerbiai törvényeket, ugyanakkor

gyanújának adott hangot, miszerint a munkások helyzete kapcsán napvilágot látottak mögött, a körülmények hátterében egy szervezett támadás is állhat a kíni beruházások ellen.

Az Egység (Sloga) Szakszervezet közleményben ítélte el Brnabić szavait, azt írták, nem érdemli meg, hogy kormányfő legyen, nincs tisztában saját kötelezettségeivel. Kiemelték, a munkások szálláskörülményeiért a külföldi munkaszervező felel és nem a szerb állam. Az állam feladata a felügyelőségek feltárása és a szankcionálása lenne.

Simo Salapura, Nagybecskerek polgármestere is Linglong védelmére kelt, elmondta a kínai cég 1200 embert alkalmaz majd. Rámutatott, Szerbiának és Nagybecskereknek évente 600 millió dinár jövedelmet hoz majd a kínai gyár, és ebből az összegből óvodákat, utakat építhetnek, új parkokat létesíthetnek.

Nem a Linglong alkalmazta a vendégmunkásokat

A Linglong gyár cáfolta, hogy ennek a vállalatnak a munkásai lennének a vietnámiak. Mint közölték, egy általuk szerződtetett másik kínai cég (TEPC – China Energy Engineering Group Tianjin Electric Power Construction Co., Ltd.) alkalmazta a dolgozókat, ám az emberi jogi aktivisták szerint ez nem mentesíti sem a beruházót, sem az államot a munkások áldatlan helyzetének eddigi tolerálása alól.

Miután a többségében vietnámi vendégmunkásokat megosztva, több helyen szállásolták el. Több közülük a gyártól mintegy 5 kilométerre levő Écskára került. Az itt elszállásolt munkások egyike mesélte el a Szabad Európa Rádió újságírójának, hogy bár jobb körülmények között vannak most, a szálláshelyüket ezek után sem hagyhatják el.

„Mi most nem tudunk szabadon jönni-menni az építkezésen. Szállítanak minket, és munkaidőn kívül valószínűleg a szálláson kell maradnunk” – mondta az egyik munkás.

Belgrád, Nagybecskerek és Újvidék területéről 11 emberi jogokkal foglalkozó civil szervezet fogott össze. Közös közleményükben arra mutattak rá, hogy a vietnámi vendégmunkások több helyen való elszállásolásával megnehezítették számukra a segítségnyújtást, hiszen több szervezést igényel, hogy bárminemű segítséget tudjanak nekik nyújtani. De mint rámutattak, továbbra is folytatják az eddig megszervezett terepi munkát, amely során jelentős mennyiségű meleg ruházatot és élelmiszert osztottak ki a nehéz sorsban levő külföldi munkásoknak.

A civil szervezetek elmondták, hogy jogi támogatásra is számíthatnak, hiszen a vietnámi vendégmunkások helyzete még mindig kilátástalan.

Anyagilag függnek munkaadóiktól: a fizetésük miatt, illetve azért is, mert a repülőjegyet a munkásoknak maguknak kellene megvenni, ha haza akarnak térni, közben pedig jelentős összeget (bevallásuk szerint 3000 dollárt) fizettek annak a vietnámi ügynökségnek, aki megszervezte nekik a külföldi munkát, így adósságba is hajtották magukat.

(Címlap: MTI/AP/Darko Vojinovic)