Bige László

Könyörtelenül üzletel a „kartellkirály”, a baloldalt pénzelő milliárdos

2021-11-18 13:06:09
A „magyar műtrágyakirály” néven is becézett Bige László baloldali politikai támogató szerepvállalásától hangos most a sajtó. Neve már jó ideje benne él a magyar köztudatban, ugyanis több peres eljárás folyt már ellene az elmúlt években. Állítása szerint „boszorkányüldözés” folyik ellene. Azonban mennyire lehet helytálló ez a kijelentés, ha figyelembe vesszük a hatályos versenyjogi szabályokat, illetve Bige László tevékenységeit a politikai és gazdasági szektorokban?
Ivanov Judit Leila elemzése a Makronómon.

A kezdetektől üzletelt Bige László

Bige László a kolozsvári egyetemen végezte el a gyógyszervegyész szakot, és már fiatal korában próbálkozott az üzleteléssel. Barátaival szitanyomat technikával nyomtatták rá pólókra különféle sportmárkák emblémáját. Ennek a fajta hamisításnak a ’80-as években hatalmas sikere volt, amellyel egész jól tudtak keresni akkoriban.

1984-ben elhagyta Romániát, majd Magyarországra költözött. A Forbes-nak 2014-ben adott interjújában így nyilatkozott: „Úgy nőttem fel, hogy Romániából el kell menni. Majdnem az összes családtagom el is ment, de messzebbre, én csak Magyarországra akartam jönni.

Ha választani kéne, még Svájcban élnék.

Ott rend van, és az nagyon közel áll hozzám”.

A ’90-es évek elejéig használtruha üzletet vitt, majd az 1990-es évek elején egy ismerősével kezdett el barterezni, 2 darab, Daciára való használt autógumiért egy 18-22 kiló körüli pecsenyebárányt kapott Bige, amellyel 3 hét alatt húszmilliót keresett. A barterezést folytatták, ekkor kezdett vegyipari anyagokkal, műtrágyával, mosószer- és üvegipari alapanyagokkal kereskedni. A romániai Caola kizárólagos forgalmazója lett, 1996-ban már ő bonyolította le a legnagyobb forgalmat a vegyiparban Magyarország és Románia között.

A Tiszamenti Vegyiművek érdekes megszerzése és kapcsolatok a rendszerváltás után

1996 környékén kezdték el privatizálni a Tiszamenti Vegyiműveket (TVM). A pályázatot kétszer is érvénytelenítették, Bige állítása szerint azért, mert senki nem akarta, hogy ő szerezze meg a gyárat. Már akkoriban is a „boszorkányüldözéses-elv” szerint nyilatkozott, ha valami nem alakult számára kedvezően. „Pedig tudtam, hogy az enyém volt a legjobb ajánlat. De ez Magyarországon kevés.

A nyakamra küldtek embereket, megfenyegettek, hogy álljak el a szándékomtól.

(...) Akkor sem tudtak, és ma sem tudnak megijeszteni” – mondta Bige, bár máshol meg arról beszélt, hogy addig intézkedett, amíg el nem ért a szava Horn Gyulához, aki harmadszorra is kiírta a pályázatot – írta az Origo.

Sokak szerint a TVM-et nem tudta volna megszerezni akkori ismeretségei, például Csányi Sándor támogatása nélkül.

Egyéb kapcsolatait tekintve az 1990-es években egy társaságba jártak Medgyessy Péterrel, a későbbi MSZP-s miniszterelnökkel, Benedek Fülöppel, a Medgyessy-kormány egyik államtitkárával,

későbbi OTP-főtanácsadóval, illetve Deák Gáborral, aki korábban a KISZ KB titkára, majd a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1998 és 2006 között igazgatósági tag és rövid ideig vezérigazgató is volt a TVM-ben.

A ’90-es évek végén az ÁPV Rt. a gyárral együtt a gyár melletti, 133 lakásos lakótelepet is eladta a Bige Holdingnak. A ott lakók nem igazán értették, hogy hogyan kerülhetett a lakótelep tulajdonjoga az ott élők tájékoztatása nélkül magánszemély tulajdonába. A lakbért többször is emelték a privatizáció után, végül a lakók többsége kivásárolta magát, a megmaradt ingatlan tulajdonjogát pedig az önkormányzat vásárolta meg 2002-ben.

1998-ban újabb ügybe keveredett Bige, ugyanis előzetes letartóztatásba helyezték és több 10 milliós adócsalással, illetve 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsították, de végül felmentette a bíróság.

Az üzletember 2002-ben megvásárolta a Péti Nitrogénműveket (PNM), amelynek 59 százalékos tulajdonosa a Mol volt, a kb. 5 milliárd forint eladási ár felét pedig az OTP hitelezte. A tulajdonosváltás után a TVM felügyelőbizottságába Csányi egyik helyettese, Lenk Géza lett, majd 2006-ban a TVM-ben dolgozó Deák Gábor.

Péti Nitrogénművek Zrt. Kép forrása: MezőHír

A 2000-es évek furcsa ügyei 

Miután 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az EU-támogatások miatt jelentősen megnőtt a magyarországi műtrágya-felhasználás, illetve Bige Lászlónak sikerült elérnie, hogy 2003-tól vámpótlék védje a hazai piacot az alacsony áron érkező import árutól.

Az MSZP-s Medgyessy-kormány által bevezetett gázliberalizáció szintén kedvezett a Bige Holdingnak,

hiszen a műtrágyagyártáshoz szükséges földgázt olcsóbban tudta beszerezni.

A 2008-as gazdasági válság idején Bige és Csányi kapcsolata megromlott. Állítólag Csányi úgy érezte, Bige nem volt vele korrekt a Péti Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban, de ennél pontosabb, ellenőrizhető információ erről nem derült ki. A Csányihoz közel állók 2008 májusában távoztak a PNM-től és az OTP kivonta a vállalatból a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást.

A céget egy 24 milliárd forintos, állami garanciás hitel mentette meg, melyet kezesség nélkül kapott a Magyar Fejlesztési Banktól, miközben az ország az államcsőd szélén állt.

A hitelt az Európai Bizottság szabálytalannak nevezte. Az ügyet, melyben felmerült Gyurcsány Ferenc felelőssége, Budai Gyula is vizsgálta – írta az Origo.

Menet közben képbe került Rozsnyói György üzletember, aki azt állította, hogy egy korábbi 200 milliós hitel fejében elővásárlási joga volt a Nitrogénművek 50 százalékos részvénycsomagjára, azonban amikor élni szeretett volna vele, Bige László fia, Zoltán megkaparintotta előle. Az akkoriban OTP közelinek ítélt Rozsnyói hiába indított több pert, nem sikerült tulajdonjogot szereznie a PNM-nél. A helyzetet tovább bonyolította, hogy

Bige Zoltán pert indított a saját édesapja ellen, ugyanis a részvénycsomag mégsem került hozzá. 

Szintén 2008-ban a PNM beszállítója az EMFESZ volt, de a gyár nem fizetett nekik, így leállították a szállítást, amelynek gyárleállás lett a következménye és a PNM kártérítési pert indított az EMFESZ ellen. Később az E.On lett a beszállító, de nekik sem fizettek, így a gyár 2008 végén bezárt.

Akkoriban felállított egy értékesítőcsapatot is, amelynek az volt a koncepciója, hogy fel tudják venni a versenyt a nagykereskedőkkel, akikkel megromlott a viszonya. Az üzletkötők személyesen felkeresték a termelőket, akiknek akár olcsóbban kínálták a műtrágyát, mint a nagykereskedőknek. „Úgy engedi el az üzletkötőit, hogy nem mond nekik árakat, hanem az a cél, hogy menjen lejjebb az importáraknál.

Kiszorítós politikát folytat, ha meghallja, hogy valaki behozott műtrágyát olcsón, 30 százalékkal is alá megy.

Látszólag irracionális árpolitikát folytat, a vele jó viszonyban álló kereskedőkkel is megcsinálja, hogy elad nekik nagyobb mennyiséget, majd egy hét múlva lejjebb viszi az árakat” – nyilatkozta az egyik forgalmazó az Origonak.

2012-ben próbálkozott még az IKR Zrt.-ben és a KITE Zrt.-ben is pozícióhoz jutni, sikertelenül.

Kép forrása: Pixabay

A kartell-botrány

A 2017 őszén indult versenyfelügyeleti vizsgálat és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által feltárt kartell 2009 és 2016 közé esik. Az eljárásban 11 hazai vállalat volt érintett. 

A nemzeti versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások

jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat.

A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak – írja közleményében a GVH.

A GVH Bige László érdekeltségébe tartozó 6 vállalatot is kifejezetten gyanúsnak talált: A Nitrogénművek Zrt., az NZRT-Trade Kft., a Bige Holding Kft., a Nádudvari Agrokémiai Kft., a Péti Nitrokomplex Kft., illetve a Bige Holding Genezis Kft. egymástól nem független, egy vállalkozáscsoportba tartozó cégeknek minősülnek. Ezért

ezeket az ügyben összevontan, Bige-csoportként kezelte a GVH,

amelyre egyetemlegesen valamivel több, mint 11 milliárd forint bírságot, összesen pedig 14,1 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartell-botrányban.

Ahogy már az előzőekben írtuk, Bige László előszeretettel hivatkozik „boszorkányüldözésre” a személyét vagy cégét érő támadás esetén, azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy versenyjogi területen az Európai Unióban nagyfokú jogegységesítési törekvések vannak, tehát a tagállami és EU-s szabályok nagyrészt egyezőséget mutatnak. A konkrét esetben a versenykorlátozó megállapodások tilalmát a magyar Versenytörvény és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés is hasonlóan közelíti meg, tehát

a Bige érdekeltségébe tartozó vállalkozások piaci magatartása EU-s szemüvegen át nézve is jogsértő, így a GVH által kiszabott bírságot nem egy Bige Lászlóra „kihegyezett” magyar szabályozás alapozta meg.

Magyarországon a Nitrogénművek Zrt. az egyetlen műtrágyagyár, így a hazai piacon csak az import jelenthet számára versenyhelyzetet. A versenyhatósági eljárás által kiderült, hogy a cégcsoport olyan megállapodásrendszert hozott létre a stratégiai partnereivel, amely gátolhatta a vevőkért folytatott versenyhelyzetet. Ez azt jelentette, hogy a Nitrogénművek termékeit nem árazhatták be szabadon, a magas kötbérrel terhelt elvárt rendelésmennyiség és a kizárólagossági kikötések pedig a helyettesítő termékek beszerzésének és értékesítésének korlátozását célozták. Így a cég és a forgalmazói a vevők egymás közötti felosztására törekedett.

A vizsgálatból kiderül, hogy a műtrágyakartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt (a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest) magasabb áron vásárolhattak.

A műtrágya a mezőgazdaságban a termőföld tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, ebből következik, hogy

ez a jogsértés és annak hatásai a termelők költségeinek növekedésével további hatást gyakoroltak az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat.

Baloldali politikai kapcsolatok

Bige László nemrég a Partizán című Youtube-csatorna egyik részében kijelentette, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon támogatni fogja Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltet. Ez a kijelentés nem is olyan meglepő annak fényében, hogy

2021 tavaszán Horn Gábor, a Republikon Intézet elnöke, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő és Gyurcsány Ferenc volt államtitkára látogatóban járt a magyar milliárdos vállalkozónál.

Mindez már akkor feltételezni engedte, hogy Bige jó kapcsolatot ápol a baloldallal és Gyurcsány Ferenccel. Azaz

nem Márki-Zay személye volt számára meghatározó, ahogyan azt kiemelte, hanem maga a baloldal térnyerésének elősegítése.

Kép forrása: Vadhajtasok.hu

Érdemes megvizsgálni a Horn-szálat. Horn Gábor a rendszerváltástól az SZDSZ megszűnéséig annak tagja, 1994-től 2010-ig SZDSZ-es országgyűlési képviselő, illetve 2002–2009 között az SZDSZ kampányfőnöke volt. 2002 és 2004 között a Medgyessy-kormány, majd 2002 és 2008 között a Gyurcsány-kormány koalíciós egyeztetéséért felelős államtitkára volt, majd a Republikon Intézet vezetője lett. 

Horn Gáborhoz köthető a Republikon korábbi stratégiai igazgatója Tóth Csaba, aki szintén kötődött az SZDSZ-hez, mivel tanácsadóként részt vett a 2004-es és a 2006-os választási kampányok irányításában.

A szálak úgy érnek össze, hogy Tóth Csaba 2019-ben, amikor távozott a Republikon Intézetben betöltött pozíciójából, Cseh Katalin (Momentum Mozgalom) brüsszeli kabinetfőnöke lett.

A parlament honlapján elérhető nyilvános szerződések szerint pontosan 22,5 millió forintnyi összeget kapott a Republikon Szabó Tímea és Karácsony Gergely pártjától, a Párbeszéd frakciójától különböző kutatásokért és kommunikációs tanácsadásért, de vezetőjük másként is kötődik a Párbeszédhez. A drot.info cikke szerint korábban,

Horn Gábor államtitkársága idején épp fordított volt a felállás: a Párbeszéd vezetője, Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester adott neki tanácsokat – szintén nem ingyen.

Cége, a Social Report Bt. 10 alkalommal, összesen mintegy 21,5 millió forintos megbízást kapott a Gyurcsány-kormánytól. 

A Republikon Intézetet egyébként az Európai Unió is komoly összeggel támogatja.

Az intézet résztvevője a „Europe for Citizens”, röviden EFC (Európa az állampolgároknak) programnak, amelynek célja a hivatalos megfogalmazás szerint „hozzájárulni ahhoz, hogy az emberek megértsék az EU-t, a történetét és a sokféleségét, és a program célja emellett az állampolgárok demokratikus részvétele uniós szinten”. A Republikon az EFC-programban 2018 és 2020 között jelenlegi árfolyamon több, mint 45 millió forintot kapott az uniótól e célra – írta a Mandiner.

Összességében elmondható, hogy az üzletember a felhalmozott vagyonát most kész a baloldal támogatására mozgósítani, amelyet egyértelműen kijelentett. De tegyük fel a kérdést: vajon mit várnak el Bige Lászlótól és mit vár ő mindezért cserébe?

Borítókép: Magyar Hírlap