Varga Mihály: a nemzetközi befektetők szerint Magyarország jó választás
Varga Mihály hozzátette: a mostani kibocsátások keretében kedvező feltételekkel, alacsony kamattal 10 és 30 év futamidejű, 4,25 milliárd dollár értékű dollárkötvény, valamint 7 év lejáratú, 1 milliárd euró értékű eurókötvény került a befektetőkhöz.
Varga Mihály elmondta: a 10 és 30 éves dollárkötvények kamata 2,1 és 3,1 százalék, míg az eurókötvény kamata 0,3 százalék közelében alakult. Mindez azt mutatja, hogy alacsony költséggel tudnak forrást bevonni a magyar gazdaság működtetéséhez.
„A 2021 második negyedéves, közel 18 százalékos növekedésének köszönhetően gazdasági teljesítményünk 0,7 százalékponttal haladja meg az utolsó, válság előtti negyedév teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság fél évvel korábban érte el válság előtti szintjét, mint ahogyan azt a nemzetközi elemzőházak előrejelezték és másfél évvel korábban mint ahogyan a világgazdaság magára fog találni.
Ez azt is jelenti, hogy a közgazdászok és piaci elemzők által legjobban figyelt mutatóban a magyar gazdaság a világ élmezőnyéhez tartozik, a magyar gazdasági szereplők, a vállalkozók és a dolgozók jól teljesítettek és fáradozásaikat – a nyilvánvaló nehézségeik ellenére – eredményesen segítette a gazdaság védelmére alkotott akcióterv és a jegybank válságkezelő politikája. Egyelőre az látszik, hogy az Eurostat adatai alapján a második negyedévben éves alapon a harmadik leggyorsabb növekedést mutatta Magyarország az unióban.
Különlegesség, hogy ezt a teljesítményt azzal együtt értük el, hogy gazdaságunk nagymértékben kitett a korlátozások által érintett turizmusnak és a válságban satuféket húzó járműiparnak. Amennyiben hasonló kitettségű, azaz válság-érzékenységi szintű gazdaságokat vetünk össze, a magyar gazdaság növekedési szempontból ebben a viszonylatban is jól teljesít, a szintén jelentős autóiparral bíró Csehország növekedése a válságban lelassult hazánkhoz képest, míg a hazánkhoz hasonló súlyú turizmussal bíró Szlovénia is lassabb növekedést mutatott.
Visszatekintve, 2013 óta a magyar növekedés minden évben meghaladja az uniós átlagot, 2013 és 2019 között összesítve az unióban a magyar gazdasági növekedés pedig a legjobb öt közé tartozott” – írja György László és Oláh Dániel a magyar gazdaságról szóló friss elemzésében.
Varga Mihály rámutatott: ezekre a kibocsátásokra azért is szükség volt, mert az Európai Unióban az európai helyreállítási alapról szóló döntés elhúzódik. Ugyanakkor kiemelte: a késlekedő uniós forrásokat ezzel pótolni lehet, így a kormány biztosítani tudja, hogy az elfogadott helyreállítási program az idén mindenképpen elinduljon.
Megjegyezte, hogy a mostani kibocsátás nem érinti a költségvetési hiányt, a tárca továbbra is az idénre tervezett 7,5 százalékos hiánnyal számol, emellett folytatja az adósság csökkentését is.
Kérdésre válaszolva elmondta: azzal kalkulálnak, ha a vírus negyedik hulláma nem befolyásolja mélyrehatóan a gazdasági folyamatokat, akkor reaális lehet idén a 7 százalék körüli gazdasági növekedés.
(Makronóm, MTI)
Borítókép: MTI/Máthé Zoltán