Kísérlet egy zacskó citrommal: a németországi diszkriminációra keresték a választ

2021-08-02 19:16:00
Nicholas Sambian német politológus legutóbbi kutatása során egy igazán aktuális témát boncolgatott: miért diszkriminálják egyes európaiak a muszlim bevándorlókat, és hogyan lehetne csökkenteni ezeket az előítéleteket?

A vizsgálat során Németország vasútállomásain innovatív kutatást végzett önkéntes résztvevők, tudatlan nézelődők és egy zacskó citrom bevonásával.

Az American Journal of Political Science című folyóiratban megjelent kutatás jelentős diszkriminációra utaló bizonyítékokat talált a muszlim nőkkel szemben az őshonos németekkel való mindennapi interakciók során. Az eredmények azt mutatják, hogy a német nők diszkriminációja annak a meggyőződésüknek köszönhető, hogy a muszlimok regresszívek a nők jogai tekintetében. Azonban amikor a muszlim nők jelezték, hogy osztják a progresszív nemi attitűdöket, akkor megszűnt a diszkrimináció. 

A tanulmány egy 2019-ben megjelent kutatásra épül, amely azt vizsgálta, hogy csökken-e a diszkrimináció, ha a bevándorlók megmutatják, hogy osztoznak az őshonos állampolgárok által értékelt polgári normákban. Az eredmények alapján megállapították a kutatók, hogy a közös normák csökkentik, de nem szüntetik meg a megkülönböztetést.

A most megjelent tanulmány az őshonos lakosság egyes alcsoportjai számára fontos normák és eszmék hatását vizsgálja.

Kísérlet a citromos zacskóval 

A szíriai és más közel-keleti és közép-ázsiai országok háborúi miatt kialakult menekültválság következtében 2015 óta Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem Európán belül. A kulturális különbségek miatt magasak a bevándorlásellenes érzelmek az országban, és a politikai manipuláció miatt egyre hangsúlyosabbá válnak. 

A vizsgálat során a résztvevő nő a vasútállomáson azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy megkérdezte a vonatra várakozókat, hogy hol tud jegyet vásárolni. Ezután telefonálni kezdett jól hallhatóan németül a nővéréről, aki azon gondolkodott, hogy munkát vállaljon-e, vagy maradjon otthon és gondoskodjon a férjéről és a gyerekeiről. A telefonbeszélgetés végén a nő kezében tartott táska látszólag elszakadt, a benne lévő citromok pedig szétgurultak; úgy tűnt, segítségre van szüksége a begyűjtésükhöz.
Kísérletképpen variálták a nő személyazonosságát, aki néha német anyanyelvű volt, néha pedig közel-keleti bevándorló; a bevándorló pedig néha hidzsábot viselt, hogy jelezze muszlim identitását, néha pedig nem.

Ezután a kutatók megfigyelték, hogy a nőhöz képest hallótávolságon belül tartózkodó egyes járókelők segítettek-e a citromok összegyűjtésében. 

Azt találták, hogy a férfiak nem voltak túlságosan fogékonyak a nő nemek közötti egyenlőséghez való hozzáállását érintő különböző üzenetekre, a német nők viszont igen.

(fotó: oasispalmdubai.com)

A német nők körében a muszlimellenes diszkrimináció megszűnt, ha a bevándorló nő jelezte, hogy progresszív nézeteket vall a nők jogaival kapcsolatban. A férfiak továbbra is diszkrimináltak mind a kísérlet regresszív, mind a progresszív feltételei között. A kutatókat meglepte, hogy a férfiak továbbra is közömbösek maradtak a megváltozott feltételek ellenére is.

A multikulturalizmus korlátai

Az eredmények meglepőek a korábbi szakirodalom szempontjából, amely azt feltételezte, hogy az embereknek nagyon nehéz leküzdeniük a faji, vallási és etnikai hovatartozás által létrehozott akadályokat. Sambanis szerint a tanulmány a multikulturalizmus korlátait is bemutatja: ugyan az etnikai, faji vagy nyelvi különbségeket le lehet küzdeni, de a polgárok ellenállnak annak, hogy feladják az identitásukat meghatározó, régóta fennálló normákat és eszméket a mások értékeinek liberális elfogadása érdekében.

A cikk szerzője Krakkai Alexandra.