Márciusban az egész unióban Magyarországon nőtt leggyorsabban az ipar – György László elemzése a Makronómon

2021-05-14 15:10:00
A magyar ipar nőtt a leggyorsabban az unióban márciusban. Minek köszönhető és mit teszünk azért, hogy tovább bővüljön?

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Gazdaságstratégiáért és Szabályozásért felelős államtitkárának írása a Makronómon.

Az iparon nem fog múlni a magyar gazdaság első negyedéves növekedése. Az első negyedévben 4 százalékkal bővült a hazai ipar annak ellenére, hogy azon belül a legnagyobb súllyal és növekedési potenciállal rendelkező járműipar még vissza is esett 3,6 százalékkal.

Mindez azt mutatja, hogy a magyar ipar kiegyensúlyozott szerkezetű, több lábon áll.

 

Ráadásul, az átmeneti autóipari megtorpanás sem azért történt, mert nincs megrendelés, vagy a magyar munkaerő és a hazánkban működő cégek ne lennének versenyképesek. Egyszerűen a globális alapanyag-ellátási lánc feslett fel, amely a világ autóiparára – így a magyarra is – negatív hatást gyakorolt.

Az adatok azt jelzik továbbá, hogy óriási növekedési potenciál van a magyar iparban az idei évben. Ha a világgazdaság működését érintő, a COVID-19 válság miatt bekövetkező  ellátási problémák megoldódnak, és a korlátozó intézkedések nemcsak hazánkban, de máshol is enyhülnek, akkor jelentős kereslet jelentkezik majd az ipari termékeink iránt. Ne feledjük, hogy 2020-ban csak Németországban százmilliárd euró extra megtakarítás keletkezett abból, hogy a járvány alatt egyszerűen nem tudták elkölteni a családok a rendelkezésükre álló jövedelmüket. Ez a magyar gazdaság éves teljesítményének – a GDP-nek – közel háromnegyede. A magyar háztartások megtakarítási rátája is nőtt, a válság előtti szinthez képest közel 30 százalékkal, ami akár 700 milliárd forintos többletmegtakarítást eredményezhetett 2020-ban.

Azon dolgozunk, hogy a hamarosan megnövekvő globális kereslet kielégítésében még nagyobb szerep jusson a magyar ipari kapacitásoknak. Éppen ezért döntöttünk úgy egy évvel ezelőtt a gazdaságvédelmi akcióterv megalkotásakor, hogy a beruházási szint fenntartása érdekében az eredetileg tervezetten felül ezermilliárd forintot szánunk beruházásösztönzésre, amivel a magyar GDP 4 százalékát meghaladó beruházás megvalósulását segítettük. Ennek köszönhető, hogy

az észt és az ír után a magyar beruházási ráta 2020-ban a harmadik legmagasabb (27,3 százalék), ami közel 6 százalékponttal magasabb az EU átlagánál.

 

Eddig azon dolgoztunk, hogy a vállalkozások ne halasszák el a kapacitásbővítő beruházásaikat, most pedig már azon, hogy a beruházási rátát magas szinten tartsuk.

Jelen pillanatban is „csőben van” több mint 1700 milliárd forintnyi ipari beruházás, ennyit jelentettek be a Magyarországon működő hazai és külföldi vállalkozások az elmúlt időszakban.

Ez a záloga annak, hogy versenyképes és egyre magasabb bért fizetni képes munkahelyek jöjjenek létre Magyarországon. Ez a 10 éve következetes beruházásösztönző gazdaságpolitika központi szerepet játszott tehát abban, hogy

márciusban az egész unióban Magyarországon nőtt leggyorsabban az ipar.

A Facebook-oldalam hozzászólásait olvasva érdemes tisztázni néhány kérdést. Magyarország nem 2010 után, hanem a kilencvenes-kétezres években, a neoliberális – azaz szélsőségesen piacpárti – gazdaságpolitikai elveket valló

balliberális kormányok idején vált súlyosan kiszolgáltatottá a nemzetközi gazdasági folyamatoknak, szereplőknek, vállalatoknak.

Akkoriban a gazdaságpolitika nem tett különbséget a hazánk szempontjából előnyös és kevésbé előnyös külföldi beruházások között és nem fordított elég figyelmet a magyar vállalatok támogatására sem. Mi ezzel szemben azt valljuk, hogy nekünk a magyar vállalatok az elsők, számukra kell a legnagyobb segítséget nyújtani, de emellett üdvözlünk minden olyan külföldi beruházót, aki a jövő technológiáit, így ezzel a jövő keresletét hozza Magyarországra és ezáltal képes tartósan munkát biztosítani a magyaroknak.

Nekünk az is célunk, hogy a világpiacokat uraló külföldi vállalkozások vonzónak találják a magyar gazdaságot, mert rajtuk keresztül úgy tudjuk növelni a magyar gazdaság teljesítményét, hogy exportpiacokról teszünk szert extra jövedelmekre. Ezzel párhuzamosan azon dolgozunk, amivel a 2010 előtti neoliberális gazdaságpolitikusok nem foglalkoztak: hogy

magyar beszállítók megfelelő arányban és méltányos feltételekkel tudjanak csatlakozni és beilleszkedni ezen cégek értékláncaiba.

Ez azért is fontos, mert a magyar vállalkozások így saját termék előállítását lehetővé tevő tudásra, a termelékenységük és ezáltal a bérek növeléséhez szükséges képességekre tehetnek szert és maguk is multivá, magyar multivá válhatnak.

Ugyanakkor mi nem feledkezünk meg a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozásokról sem. Nekünk ők az elsők. Ezért indítunk számukra több mint 400 milliárd forint értékben beruházásösztönző programokat a következő időszakban (ez átlagosan 10 millió forintot jelent munkavállalónként), hogy a jövő technológiáiba invesztáljanak és stabil magyar vállalkozássá vagy az exportpiacokon helyüket megállni képes magyar multivá váljanak. Ezért hoztuk létre a VALI-t (www.vali.hu), a személyre szabott vállalkozói információt és a Modern Mintaüzemek programot (www.modem4.hu), hogy vállalkozóink három kattintással megtalálják a testreszabott vállalkozásfejlesztési lehetőségeket és működés közben ismerjék meg a jövő technológiáit.

Így lesz gazdaságunk magyar, high-tech és zöld. Hajrá, patrióták, hajrá, magyar vállalkozók!