Hernádi Zsolt: Már látjuk a fényt az alagút végén

2021-04-15 17:01:00

Írta: Nagy Márton
A Mol megtartotta éves közgyűlését, mely után Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató tájékoztatta a sajtót a a főbb irányvonalakról és a jövőbeni tervekről. Hernádi szerint a magyar olajipari óriás jól reagálta le az elmúlt év soha nem látott kihívásait, s így az eddigi várakozásoknál is magasabb EBITDA-val zárta a tavalyi évet. A vezérigazgató úgy gondolja, hogy a Mol megerősödve jöhet ki a válságból, s egy percig sem vesztette el jövőképét. A Makronóm tudósítása.

Az éves közgyűlésen döntöttek az osztalékfizetésről is: miután tavaly nem kaptak semmit a részvényesek,

idén több mint 75 milliárd forint osztalékot fizet ki számukra a Mol.

Ez azt jelenti, hogy részvényenként kb. 100 forint osztalékot kapnak a részvénytulajdonosok, mely a jelenlegi árfolyamon számítva 4,8 százalékos osztalékhozamot jelent.

Ez volt a kőolajipar százéves történetének legnagyobb sokkja

Az elnök-vezérigazgató elmondása szerint egy évvel ezelőtt még senki sem tudta megmondani, hogy mit hozhat a jövő. Olyan előre nem látott helyzetek érték az olajipart, mint a légiközlekedés teljes leállása, vagy épp az olajárak mínuszba zuhanása. Hernádi szerint azonban a Mol mindent megtett azért, hogy megerősödve tudjun kijönni a helyzetből: csak Magyarországon négymilliárd forintot költöttek a járvány elleni védekezésre. A Mol-vezér szerint az erős, integrált vállalatuknak hála csillapítani tudták a válság gazdasági hatásait: 2020-at kétmilliárd dolláros EBITDA-val zárták, s az azeri vásárlásaiknak köszönhetően a nyersolaj-kitermelés is 8 százalékkal nőni tudott. Az idei évre pedig 2,3 milliárd dolláros EBITDA-t tűztek ki célul maguk elé.

2020 a teljes kőolajipart hidegzuhanyként érte. Hernádi megfogalmazása szerint

ez egy teljesen új helyzet volt, semmilyen recept nem volt a kezelésére.

Az év legrosszabb időszakaiban 20 százalékkal is visszaesett a nyersolaj iránti kereslet, az átlagos visszaesés pedig 8–8,5 százalékos volt. A vezérigazgató szerint nem lesz gyors a kilábalés, s még idén is a 2019-es évi alatt lesz a kereslet. Hiába indult ugyanis meg felfelé a piac az idei év elején, a járvány újbóli felfutása újabb visszaesést okozott. Továbbá, a Mol szempontjából kiemelten fontos szegmensek – mint például a turizmus vagy a légiközlekedés – csak viszonylag lassan álhatnak majd helyre.

Ez a mi hazánk, a Mol otthona – Makronóm-interjú Hernádi Zsolttal

A Mol-vezér a Makronómnak adott márciusi interjújában részletesen beszélt arról, hogy hogyan tudták átvészelni a járvány okozta válsághelyzetet:

Állta a koronavírus ütéseit a Mol?
Az olajüzletág szenvedte el a legnagyobb kárt az iparon belül, hiszen a korlátozások ellehetetlenítették a közlekedést. Április–májusban 95 százalékot esett a kerozineladásunk. Az első hónapban 40 százalék körül csökkent az üzemanyag-eladás, a társaság eredménye pedig az előző évhez képest összesen 16 százalékkal.
Milyen intézkedéseket hoztak?
Stratégiai vállalat vagyunk, fenn kellett tartanunk a termelést, hiszen huszonnégy órás üzemeink vannak. Ehhez arra is szükség volt, hogy megvédjük a munkatársainkat. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettünk be, és megakadályoztuk a vállalaton belüli járványgócpontok kialakulását. A töltőállomásokon is védeni kellett a kollégákat, az ügyfeleket. Emellett elkezdtük visszafogni a beruházásainkat, spóroltunk. Létszámcsökkentést nem hajtottunk végre, de a felső vezetés önkéntes felajánlással negyven százalékkal csökkentette a bérét, amihez sokan csatlakoztak a középvezetők közül. Kollégáinkat munkakör szerint csoportosítottuk: azoknak, akiknek a munkája nélkülözhetetlen volt, vagy még nőtt is a terhelésük, extra műszakpótlékot fizettünk; azoknak, akiknek a járványhelyzet miatt kevesebb lett a munkájuk, időszakosan csökkentettük a bérét. De senkit nem küldtünk el.
Fotó: Földházi Árpád
Mit tanultak a rendkívüli időszakból?
Teljesen más vezetési stílust kellett elsajátítani. Az első időszak olyan volt, mint a hadikommunizmus. Egyik napról a másikra hoztunk döntéseket, akár egymásnak ellentmondva is. Két hónap után kezdtünk beletanulni az új működési rendbe. Nagy szerepet kapott a digitalizáció, amely jól működött ott, ahol nem indokolt a személyes jelenlét. A vezetők belejöttek az online kommunikációba, pedig korábban mindenkinek kényelmesebb volt értekezletet összehívni.

A teljes interjú itt olvasható.

A járvány mellett azonban a más kérdésekre is választ kellett találnia 2020-ban a cégnek. Az üzletember szerint ugyanis jön a változás az energiapiacon, amit a Molnak is ki kell használnia. A helyzet azonban bizonytalan, hiszen

egyszerre van jelen a zöld átmenet iránti igény és a hagyományos üzemanyagok iránti kereslet.

Azt még nem lehet a vezérigazgató szerint megmondani, hogy kik lesznek a nyertesek, de ő úgy látja, hogy aki először reagál, az valószínűleg nem fog veszíteni. Hernádi szerint a Mol 30. születésnapjának évében arra a kérdésre kell választ adni, hogy milyen lesz a következő 30 év.

Az olajipari óriás a fenntarthatóság és a körforgásos gazdálkodás élharcosa akar lenni

Hernádi tájékoztatójában kiemelte, hogy szerinte „a jövő kulcsa a körforgásos gazdaság”. Ennek szellemében a Mol mindenre energiaforrásként vagy alapanyagként tekint, s ennek kapcsán a magyar egyetemekkel közösen kutatási-fejlesztési tevékenységet is folytat. Az Euróapai Unió karbonsemlegességi és fenntarthatósági céljainak a vezérigazgató szerint súlyos materiális hatása lesz. Hiába lesz még ugyanis velünk 10-15 évig biztosan a fosszilis energia, erre külső finanszírozás egyre kevésbé lesz majd elérhető, mellyel a Molnak is számolnia kell.

A Mol célja Hernádi szerint az, hogy egyszerre elegítsék ki a hagyományos üzemanyagok iránti keresletet, s térjenek át 2050-re teljes karbonsemlegességre. A Mol saját számításai szerint,

ha hirtelen hajtaná végre az ország az energiaátmenetet, akkor az egy teljes évi GDP-be kerülne.

Éppen ezért a fokozatos váltás lehet az előnyös, mert így ennek fedezetét a hagyományos üzletágak tudják megtermelni.

Az Új Európa Alapítvány a Mol hosszútávú céljait szolgálja

A vezérigazgató elmondása szerint a nemrég bejelentett Mol-Új Európa Alapítvány a cég hosszútávú elköteleződéseiért fog tenni. Ilyenek például a gyermekgyógyítás, az oktatás, az élsport és a kultúra támogatása. Emellett utalt rá, hogy mindezek megvalósulása érdekében az alapítvány működésébe fékek és ellensúlyok lesznek beépítve. Azt azonban, hogy ez pontosan mit takar, egyelőre nem tudta részletezni.

A Népszava kérdésére válaszolva Hernádi kifejtette, hogy az alapítvánnyal kapcsolatban nem látja értelmét a „mi fog történni ha” jellegű kérdéseknek, melyek például azt firtatják, hogy egy kormányváltás hogyan érintené az alapítvány helyzetét. Ezeket a projekteket Hernádi szerint nem lehet rövidtávon szemlélni, ezek csak 10-15 éves távlatban értékelhetők.

A Makronóm kérdésére válaszolva Simola József pénzügyi vezérigazgató helyettes kifejtette, hogy

nem gondolják, hogy az Új Európa Alapítvány létrehozása hátrányosan érintené a részvényeseket

Egyelőre az sem igaz, hogy az osztaléktömeg több felé oszlana el a részvényjuttatás miatt, mivel az alapítvány megalapítását célzó törvényjavaslatot várhatóan csak ősszel fogadják majd el. Ekkorra pedig már az idei osztalékok ki lesznek fizetve a részvényeseknek.

Hernádi emellett visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az utóbbi hetek negatív tendenciája a részvényárfolyamban az Új Európa Alapítvány bejelentése miatt lenne. Óva intett mindenkit attól, hogy kéthétnyi árfolyammozgásból messzemenő következtetéseket vonjon le. Emellett elmondta, számításaik szerint az alapítvány hosszútávon sikeres projekt lesz sztenderd iparági megtérüléssel.

A személyi döntések Hernádi szerint nem politikailag motiváltak

A közgyűlés után kiadott közlemény szerint a Mol felügyelőbizottságába megválasztották Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadót, Kaderják Péter volt energiaügyekért és klímapolitkáért felelős államtitkárt és Dorkota Lajost, a Fidesz egykori országgyűlési képviselőjét. Ennek kapcsán a Telex kérdésére válaszolva Hernádi elmondta, hogy az igazgatóság mindenben a szabályoknak megfelelően tette meg javaslatait, nincs szó kormányzati befolyásról. Hernádi szerint minden név szakmailag indokolható, kiváló közgazdászokról és szakemberekről van szó.

Mi lesz az Őrséggel?

A sajtótájékoztatón előkerült az őrségi próbafúrások kérdése is. Hernádi úgy látja,

nemzetgazdasági érdek, hogy ha Magyarországon találunk szénhidrogént, azt próbáljuk meg kitermelni.

Szerinte a kutatófúrások mindössze egy hónapig tartanának, s nem zavarnák különösebben a környezetet. Ugyanakkor egyelőre felfüggesztették a projektet, s a helyiekkel történő egyeztetés függvénye, hogy végül megvalósul-e majd.

Címlap: Mandiner/Földházi Árpád