Válság van, úgyhogy az IMF újból a sokat kritizált magyar modellhez nyúl

2021-04-13 09:16:00
Az IMF javaslata szerint a gazdagoknak és a jövedelmező vállalatoknak fizetniük kell a társadalmi kohézió megerősítéséért. Csak egy évtizeddel késtek el Magyarországhoz képest, hiszen a 2010 utáni különadók is erről szóltak.
Takács Zsolt és Oláh Dániel írása.

Különadót javasol az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) azt javasolja, hogy a magas keresetűeknek és a koronavírus-válságban is jól működő vállalatoknak ideiglenesen extra adót kellene fizetniük, amivel szolidaríthatnak azokkal, akiket a legsúlyosabban érintett a járvány. A koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok tehát különadóval fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején sújtott rétegekkel szemben – számolt be a Financial Times című üzleti napilap.

Az átmeneti adó elősegítené az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága által drasztikusan megnövelt társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Az IMF kutatása szerint már az is megnyugtatná a súlyosan érintett embereket és vállalatokat, ha a vírus és a válság elleni küzdelem kollektív törekvés lenne. 

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta, hogy a kevésbé érintettek adójának szimbolikus emelése is erősítené a kissé megbomlott társadalmi kohéziót. Még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. Gaspar szerint minden kormánynak át kell gondolnia ezt a javaslatot, mivel így

az emberek úgy érezhetik, hogy mindenki hozzájárul a COVID-19 utáni felépüléshez.

Az IMF adatai szerint növekedett az egyenlőtlenség a járvány hatására, ami leginkább a fiatal és szegény embereket érintette.

Az IMF a Németország újraegyesítése utáni szolidaritási adót hozta fel példaként. A javaslat szerint az erős adórendszerrel rendelkező fejlett gazdaságoknak

átmenetileg emelniük kellene a felső jövedelemadó-kulcsokat.

A Nemzetközi Valutaalap szerint ebben az esetben különös figyelmet kell fordítani a 2020-ban szokatlanul magas hozamot produkáló társaságok nyereségadójára is, azaz a válság alatt jól járó cégek különadójáról lenne szó.

Egy ilyen típusú hozzájárulás szimbolikus hatása nagyon fontos lehet és jellemzően csak akkor fordulhat elő, ha a társadalmi szolidaritás különösen erős szerepet játszik – emelte ki az IMF. Vitor Gaspar kiemelte, hogy

az oltás valószínűleg az eddigi legmagasabb megtérüléssel járó globális beruházási projekt.

Van pénz lóvéra

A legtöbb ország államháztartása nincs válságban és a fejlett országok – járványkezelés következtében – jelentősen megugró adósságszintje is stabilizálódhat a pandémia után – derül ki az IMF előrejelzéséből. A Nemzetközi Valutaalap szerint az országok tavalyi jelentős hitelfelvétele sokkal jobb gazdasági eredményekhez vezetett: a fejlett gazdaságok a GDP 11,7, a feltörekvő országok 9,8, míg az alacsony jövedelmű országok 5,5 százalékát vették fel hitelként. Az alacsony kamatlábak hozzájárultak a fejlett gazdaságokban tapasztalható magasabb hitelfelvétel fiskális hatásainak enyhítéséhez és az IMF arra számít, hogy

az államadósság szintje az évtized közepére stabilizálódhat a gazdagabb országokban.

A Valutaalap csökkentette az USA jövőbeli eladósodottságának szintjére vonatkozó előrejelzést annak ellenére, hogy Donald Trump és Joe Biden kormánya 2,8 billió dolláros mentőcsomagot fogadott el.

A szegényebb országoknak azonban nehéz lesz finanszírozni az adósságukat. Az IMF szerint ezek az országok kevésbé engedhetik meg a társadalmi távolságtartást és a vakcinákat. Gaspar kiemelte, hogy fel kell ismerni, hogy a fellendülés különböző lehet az egyes országokban és

a gazdaságpolitikát az adott országok körülményeihez kell igazítani.

Az IMF vezetője arra kérte a kormányokat, hogy fektessenek be a koronavírus elleni védőoltások előállításába és terjesztésébe, mivel jelenleg ez a legfontosabb fiskális politika, amit végre kell hajtani. Ez a beruházás több tízmilliárd dollárba kerül, de kellőképpen növelheti a növekedési kilátásokat, ami lehetővé teszi az IMF korábbi becslésének beteljesülését, miszerint a fejlett országokban az adóbevételek szintje egybillió dollárral növekszik 2025-ig.

Magyar minta

Jól ismert, hogy Magyarország az egyik legelső ország volt, amely a 2008-as válságot 2010 után épp így kezelte. A válság kirobbanásához és súlyosbodásához különösen hozzájáruló külföldi tulajdonú bankszektor (ami extraprofitot keresett a devizahitelezés hibás termékéből), a válság nagy nyertesének számított. Az IMF pedig érdekes módon megszorításokat javasolt, azaz a leginkább elesetteket, a tömegesen munkanélkülivé válókat sújtotta volna extra adókkal. A magyar kormány ekkor küldte haza az IMF-et, bezáratva a budapesti irodájukat is és épp ellentétesen lépett: a nagy koncentráltságú, extraptofitot termelő ágazatok kapták a különadót, ezzel a globális felső tízzer tőkejövedelmeit adóztatta meg Magyarország. Amit aztán átcsoportosított a magyar munkavállalóknak és családoknak számos kedvezmény formájában. Akkoriban számos kritika érte emiatt Magyarországot, de mára kiderült, hogy az IMF az elmúlt években teljes egészében ugyanazt a szakpolitikai utat javasolja, mint amit Magyarország kezdett járni. Erről az IMF magyar igazgatója is beszélt a Makronómnak, most pedig egy újabb konkrét intézkedést vett át a szervezet a magyar modellből.

A jó tanuló Biden

Március közepén Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, „kisebb vagy jelentősebb” adóemelésre számíthatnak. Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése.

Biden két héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.

Az elnök múlt heti, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban.

A vita örvendetes. A kompromisszum elkerülhetetlen. A változás biztos – fogalmazott Biden. Hozzátette: hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter múlt héten ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő. Yellen terve szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után. Az új amerikai tervekkel a globalizáció új korszaka jöhet el, hiszenBiden pénzügyminisztere ezzel sarokba szorítaná a multikat, írta a Makronóm korábban.

(Makronóm, MTI, borítókép: MTI/AP/Andrew Harnik)