Lőttek az általános lezárásoknak? Francia szakértők álltak ki a sorozatos karanténok ellen

2021-02-22 16:38:00
A francia kormány mellett működő tudományos tanács tagjai szerint nem jó megoldás az általános karanténok sorozatos kihirdetése a koronavírus-járvány megfékezésére, azonban hatékony lehet az önkéntes karantén az idősebbek és a veszélyeztetettebbek számára. A szakértők szerint véget kell vetni a félelmen alapuló járványügyi megközelítésnek, amelynek a gazdasági következményei is súlyosak. Olivier Véran egészségügyi miniszter elutasította a felvetést, és jelezte, a fertőzöttek számára a kötelező karantén időtartama az eddigi hétről tíz napra nő.

A The Lancet Public Health című orvosi szaklapban a járványügyi szakértők új megközelítést sürgetnek, amelynek szerintük egy „egyértelmű és átlátható társadalmi szerződésen” kellene alapulnia a generációk között, miután a Covid-19 még sokáig nem fog eltűnni.

„A világszintű egészségügyi krízis annyira várt vége folyamatosan kitolódhat az újabb variánsok megjelenésével, amelyek a vakcinákat kevésbé hatékonnyá is tehetik” – írták a francia tudományos tanács tagjai.

A társadalmi szerződés nevében a fiatalabb nemzedékek elfogadnák az elővigyázatossági korlátozásokat – maszkviselés, biztonsági távolság – azzal a feltétellel, hogy az idősebbek és a veszélyeztetettebbek csoportjai nemcsak ezeket az intézkedéseket, hanem specifikusabbakat is betartathatnának – mint például az önkéntes karantén – a megfertőződés kockázatának csökkentésére” – hangsúlyozták.

A francia kormány által tavaly márciusban létrehozott tanács tagjai már korábban is tettek hasonló javaslatot az egyik ajánlásukban.

A szakemberek szerint „nem lehet többé az általános karantént sorozatosan használni a koronavírus-járvány elleni legfőbb válaszként”.

„Még akkor is, ha a lezárás vonzó számos szakember számára, és a politikai vezetők járványellenes intézkedésnek tekintik, a használatát felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy csak utolsó megoldás legyen” – írták a szakemberek, akik szerint véget kell venni „a félelmen alapuló járványügyi megközelítésnek”.

„Mostanáig az emberek viszonylag együttműködők voltak, de a kétségeik és a bizalomvesztésük láthatóvá vált a számos országban megfigyelhető tiltakozó mozgalmakban” – hangsúlyozták, kiemelve a karantén katasztrofális gazdasági következményeit.

„A szociális és egészségügyi következmények a mentális egészségi állapotra is óriásiak, elsősorban a fiatalabb generációk számra, még ha számukra a Covid-19 kisebb kockázatokkal is jár” – tették hozzá.

Heti sajtótájékoztatóján az egészségügyi miniszter jelezte, hogy nem tartja kivitelezhetőnek a tudományos tanács javaslatát.

Egy ilyen intézkedés kivitelezhetősége nagyon vitatható, a szolidaritás is, amelyet a generációk között teremt, legalább annyira, miközben a járványügyi hatása egyáltalán nem szavatolt” – fogalmazott Olivier Véran.

A miniszter azt is bejelentette, hogy az egyéni karantén időtartama a fertőzöttek számára hétfőtől a jelenlegi hét napról tízre nő, a kontaktszemélyek számára viszont továbbra is hét napig tart az elkülönülés ideje.

A döntést a fertőzőbb variánsok egyre nagyobb aránya indokolja az újabb megbetegedésekben: a brit variáns aránya jelenleg 36 százalék az előző heti 25 százalékhoz képest, a dél-afrikai és a brazil variáns az új esetek öt százalékát jelenti.

„Jóllehet harmadik hullám egyelőre nem lett, a másodiknak még nincs vége” – mondta a tárcavezető.

Olivier Véran emlékeztetett arra, hogy a járványnak eltérő a területi megoszlása.

A dél-afrikai variáns a keleti Moselle megyében jelent meg, de a héten ott már stabilizálódott a helyzet, s már csökkenőben a napi új esetszám. A brit variáns a belga határhoz közeli Dunkerque városában ugyanakkor az új esetek 72 százalékát okozza, és itt jelenleg 100 ezer lakosra 600 fertőzött jut az országos 200-zal szemben.

A kormány már szerdán jelezte, hogy miután országos szinten az elmúlt héten csökkentek a járványmutatók, jelenleg nem tervez szigorításokat, de az érvényben lévő korlátozások feloldása sincs egyelőre napirendben.

(MTI)