Kína már megint a ritkaföldfémekkel csuklóztathatja az Egyesült Államokat

2021-02-22 17:14:00

Írta: Nagy Márton

Múlt hét végén arról jelentek meg hírek a bennfentes sajtóorgánumokban, hogy Kína újfent eljátszott a gondolattal, hogy korlátoznia kéne a ritkaföldfémek exportját. Egy ilyen döntés elemi csapást mérne az egész világra, hiszen a Kínában kitermelt ezen különleges alapanyagok szinte minden technikai eszközünk alapjául szolgálnak.

A Bloomberg pénteki tudósítása szerint Kína a közeljövőben bejelentheti,

hogy a felfüggeszti a ritkaföldfémek finomításához szükséges technológiák exportját azon országok és cégek felé, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek számára.

Emellett a Kínában kitermelt ritkaföldfémek exporttilalmának lehetősége is felmerült a Kínai Kommunista Párt felsőbb körein belül, arra az esetre készülve, ha ismét eldurvulna a kereskedelmi háború az USA-val.

Az még az elemzők számára is kérdéses, hogy Kína valóban felülvizsgálja-e az elmúlt években kialakított ritkaföldfém-politikáját, avagy esetleg az egész hátterében csak egy újabb diplomáciai csörte áll, hogy így is nyomást helyezzenek Joe Biden amerikai elnökre. Mindenesetre az leszögezhető, hogy

amennyiben a belengetett intézkedések valósággá válnának, az hatalmas érvágás lenne a teljes nyugati világ technológiai iparának.

Habár még Donald Trump elnöksége idején történtek próbálkozások az amerikai rikaföldfém-termelési kapacitások felpörgetésére, azonban ezek finoman szólva sem hoztak átütő sikert. Így pedig az USA gyakorlatilag még mindig Kínától, azaz a legfőbb világgazdasági riválisától függ egy stratégiai fontosságú nyersanyag tekintetében.

A 21. század olaja: a ritkaföldfémek
(A teljes elemzésünket a világgazdaság Kínának való kitettségéről itt olvashatja.)

A ritkaföldfémek elnevezés arra a 17 elemre utal, melyek ugyan jelentős mennyiségben fordulnak elő a földkéregben, azonban ritkák az olyan koncentrált ásványi lerakódások, amikből gazdaságosan lehetne kinyerni őket. Jelentőségük hatalmas a 21. században, hiszen speciális fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően elengedhetetlenek a számítógépek, okostelefonok és egyéb technikai eszközök gyártásában. Emellett hadászati eszközökben is előszeretettel alkalmazzák őket, és a különböző, feltörekvőben lévő zöld technológiák is a ritkaföldfémekre támaszkodnak. Így pedig az sem meglepő, hogy az irántuk támasztott kereslet 2030-ra közel megduplázódhat – ennek pedig ismét Kína lehet a legnagyobb haszonélvezője.

Az ázsiai óriás már régen felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei.

Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt vezetője már 1992-ben úgy nyilatkozott, hogy „a Közel-Keletnek olaja van, Kínának pedig ritkaföldfémei”.

Habár Kína „csak” a világ ismert készleteinek kicsit több, mint egyharmadával rendelkezik, ezek gazdaságos kitermelhetősége szinte behozhatatlan előnyt biztosított számára az elmúlt években.

Azonban a világ országai az utóbbi évtizedben felismerték, hogy nem túl felelős döntés Kína közel monopol helyzetére alapozni ellátási láncaikat. Mivel a ritkaföldfémek esetében az újrahasznosítás rendkívül költséges, így a növekvő kereslettel párhuzamosan fokozatosan más országok is beindították a ritkaföldfémek bányászatát, s ezzel a 2019-re 62,9 százalékra vágták vissza Kína részesedését a 2010-es 97,7 százalékról.

Ez azonban vajmi keveset ér annak fényében, hogy a föld alól kinyert ásványokból ténylegesen felhasználható fémeket előállítani képes finomítók közel 80 százaléka még mindig Kínában található.

Kína pedig egyáltalán nem fél tőle, hogy a nyugati országok ritkaföldfém függőségét a saját érdekeinek érvényesítésére használja fel. Elég csak a 2010-es ritkaföldfém válságra gondolni, amikor is Kína jelentősen megvágta az exportált mennyiséget, ezzel erősen feltornázva a világpiaci árakat és elérve, hogy sok nyugati technológiai cég inkább áttelepüljön Kínába, hogy bebiztosítsák az ellátásukat. Emellett Kína – a kereskedelmi háború kitörése óta – számos alkalommal zsarolta az Egyesült Államokat a ritkaföldfémcsapok elzárásával, 2020 nyarán például az amerikai–taiwani fegyvereladások miatt helyeztek kilátásba komoly szankciókat.

(Borítókép: MTI/EPARoman Pilipej)

[ Vissza a cikkoldalra ]