Egyetértenek az elemzőházak, az év második felétől jöhet a visszapattanás Közép-Európában

2021-02-05 12:26:00

Czeczeli Vivien
A legtöbb elemzőház egyetért abban, hogy 2021 második felétől már érdemi visszapattanás várható a gazdasági növekedésben. A Közép- és Kelet-Európa (KKE) országainak vonatkozásában Magyarország az egyik legkedvezőbb növekedési kilátásokat tudhatja magáénak, kockázatok azonban több területről is jelentkezhetnek. 

Az ING januárban megjelent elemzése alapján a kilábalás motorja a KKE országokban is elsősorban a fogyasztás, az export és az állami beruházások lesznek, eltérő súllyal az egyes országok vonatkozásában. Az infláció alakulása ugyancsak nem fog egységes mintázatot követni az érintett országokban.

Míg Csehországban az árszínvonal átmeneti csökkenését prognosztizálják, addig Magyarországon és Lengyelországban a fogyasztói árindex várhatóan a célszint fölé fog emelkedni.

A magyar és a lengyel jegybank ugyanakkor feltehetően kevés mozgástérrel fog rendelkezni a jelenlegi monetáris irányultságának megváltoztatására, és a gazdaság élénkítése érdekében várhatóan továbbra is az alkalmazkodó irányvonalat fogja fenntartani. Mindez magában foglalja a QE folytatását és a kamatemelésektől való távolmaradást. A cseh jegybank lehet az első a régióban és Európa egészében is, aki a fogyasztói árindex emelkedésével párhuzamosan elkezdheti a szigorítási ciklust. A Raiffeisen Research elemzői a KKE országok monetáris politikájának fő fókuszaként szintén a kötvényvásárlási programokat emeli ki. Az országcsoport előnyét élvezheti továbbá az eurózónán belüli egyes folyamatok tovagyűrűző hatásának is.

A német és osztrák 10 éves állampapírok hozama továbbra is negatív.

Ez azt jelenti, hogy az infláció várható emelkedésével párhuzamosan a reálhozamok 2021-ben is negatív irányba történő elmozdulást fognak mutatni. Az alacsony kamat- és hozamszintek tehát fennmaradnak. Kockázati tényezőként említhető meg azonban a vártnál erősebb áremelkedés, a magasabb költségvetési deficit és a politikai okok nyomán bekövetkező váratlan valuta-turbulenciák. 

Az OECD előrejelzése szintén hasonló forgatókönyvet vázol fel:

a hazai és külső kereslet visszaállását, a globális kereskedelem fellendülését, és a munkaerőpiac helyreállását ugyancsak 2021 közepétől várják.

Ezzel párhuzamosan a szervezet szintén az infláció további emelkedését vetíti előre Magyarországon. E hatás azonban csak részben magyarázható az árfolyamhatások által kiváltott importált inflációval. A fiskális politika bár folytatja a jelenlegi expanzív irányának fenntartását, a szervezet szerint további források átcsoportosításokra lenne szükség a még meglévő vállalkozások túlélése érdekében. Az erősebb fellendüléshez hozzájárulhatna a munkanélküli ellátások hosszabb maximális időtartama is, mely jelenleg mindössze 3 hónapot tesz ki. 

Az adósságszintek és a költségvetési hiány a többi európai országhoz hasonlóan a KKE országokban is erőteljesen emelkedett.

A kormányzatok jobb adósságcsökkentési képessége, valamint a régió erős középtávú növekedési kilátásai azonban egyaránt támogatják a fenntartható finanszírozhatóságot.

A Moody’s elemzője szintén rávilágít, hogy a KKE országok előtt még mindig strukturális akadályok állnak a hosszú távú gazdasági növekedés és fejlődés útjában. Ilyen például a népesség gyors idősödése, mely a következő években számos kihívást jelenthet a költségvetés számára. A közvetlen tünetek, mint például a munkaerőhiány és a romló ár-, illetve költség-versenyképesség 2021-ben még kevésbé lesznek hangsúlyosak a KKE országokban a pandémia okozta krízisből való kilábalás okán.  

Fontos figyelembe venni azt is, hogy a régióban tapasztalható erőteljes fellendülésre vonatkozó előrejelzések javarészt továbbra is az egészségügyi válság megfelelő megoldásának feltételezésén alapulnak. A tavalyi meredek visszaesés, így a bázishatás szintén fontos szereppel bír a növekedési ráták kedvező alakulásában. 

Magyarország igencsak kedvező kilátásokat tudhat magáénak a régiós összevetés alapján.

A Fitch szerint Magyarországon lesz a legmagasabb éves növekedési ütem a régióban a következő időszakban (idén 4,9 százalék, 2022-ben pedig 6,9 százalék).

Összehasonlításképpen, Csehország növekedési rátáját idén 4,4 százalékra, a következő évre vonatkozóan pedig 5,7 százalékra becsülik. Ugyanezen számok Lengyelország esetében 3,3 százalék illetve, 5,1 százalék.

A Fitch mellett a Morgan Stanley is optimista előrejelzéseket fogalmazott meg a magyar gazdaság kilábalását illetően.

A londoni elemzőház is egyetért abban, hogy Magyarország növekedése 2021-ben a KKE régió élmezőnyében szerepelhet. Ennek magyarázatául az ország szerkezetét emeli ki, mely sokkal nyitottabb a régió más országaihoz képest. Mindez lehetőséget ad egy erősebb visszapattanás megvalósítására a következő években. A szervezet az idei évre 3,9 százalékos, míg 2022-re 6százalékos növekedést jósol hazánk számára. 

A fizetőeszközöket tekintve azonban még mindig a magyar forint marad a legkevésbé vonzó, míg a preferencia cseh korona irányába mozdulhat. A forint gyenge árfolyamban szerepe lehet az infláció esetleges emelkedésének, a folyó fizetési mérleg pozíció többi országhoz képesti alakulásának, illetve a továbbra is laza monetáris irányvonalnak. 

A folyamatok értékelése során az állami befektetések hajtóerején túlmenően figyelembe kell venni az EU alapokból származó beáramló pénzösszegeket. Ezek hatása az elkövetkezendő években a források lehívásával párhuzamosabban még markánsabban jelentkezhet. A külső kereslet kilátásai szintén bizonytalanok, s

a KKE országok növekedési kilátásait erőteljesen befolyásolják az eurózónában és globális szinten bekövetkező fejlemények.

A gépjárműexport, a turizmus, a Brexit hatásai mind megemlítendőek. Az export jellemzően magas importtartalma és gyenge hazai kereslet kiegyenlítheti az export kedvező hatásait a GDP-hez történő hozzájárulás terén.    

 

A cikk szerzője Czeczeli Vivien az NKE, Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója.

 

Borítókép: MTI/Vasvári Tamás.