Úgy tűnik, Varga Mihály nem ad többé a „szebb napokat látott” GKI véleményére

2021-01-21 13:11:00

Írta: Rádi Balázs
Varga Mihály pénzügyminiszter „szebb napokat látott” intézménynek nevezte a GKI-t, miután csalódottan megállapította, hogy a tényszerűségen felülkerekedtek a politikai szempontok a gazdaságkutató műhelyben, amelynek véleményére egykor ő maga is adott.

Így írják újra a számokat

Varga Facebook-posztja szerint nem hitt a szemének, amikor a GKI elemzését olvasta a magyar bérek alakulásáról, ahol is az elemzőcég emberei – nem túl gálánsan – az összességében 50 százalékos hazai béremelkedést 34 százalékosra „csökkentették”.

A Pénzügyminisztériumban alaposabban utánanéztek a GKI legújabb állításának, így csalódottan konstatálták, hogy a GKI bizony több mint 15 százaléknyi béremelkedést letagadott.

Béremelkedésben hetedik helyen állunk

Alább idézzük a pénzügyminisztert.

„Majdnem elbizonytalanodtam (de csak majdnem), mivel egy szebb napokat látott intézmény, a GKI kétségbe vonta a KSH adatait a magyarországi keresetek növekedéséről.

Nézzük az állításokat:

A GKI szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az átlagkereseteket szándékosan csak a jobban kereső rétegek adataiból számítja. Ezért a hivatalosan közölt átlagbér 20 százalékkal magasabb a valóságosnál. 

Sokszor és sokan elmondják, hogy az almát a körtével nem lehet összevetni. Így van ez ebben az esetben is. A KSH adatai a legálisan, teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. Így válnak ezek a számok időszakról időszakra összehasonlíthatóvá. A KSH által közölt bérnövekedési adatokat teljes mértékben igazolja a háztartások fogyasztásának emelkedése és a megtakarítások növekedése is. Természetesen lehet más módon is számolni, de figyelembe kell venni a torzító tényezőket is. Ebben az esetben például azt, hogy a kisadózók tételes adóját (KATA) választó 400 ezer vállalkozó adózott bevétele sem kerül be a statisztikába, pedig jövedelmük jóval meghaladja a nemzetgazdasági átlagot, és ez emelné az átlagos keresetet is. Lehetne még sorolni, most csak az 5 főnél kevesebb munkavállalót alkalmazó vállalkozásokat említem, ahol a bevallott jövedelmek rendre alacsonyabbak az átlagosnál. Ez a fekete- és a szürkegazdaság egyik jelensége, amit mindannyian ismerünk. Ezért is lép fel ellene a kormány határozottan és egyre több eredménnyel. Az adóelkerülés mértéke már 2019-ben 6,6 százalékra csökkent, ezzel az értékkel megelőztük Ausztriát, Dániát és Németországot. A bérek is fehérednek, idéntől például már egyetlen nagyvállalkozás sem alkalmazhatja katás vállalkozóként dolgozóját, ezek a rejtett foglalkoztatási formák 2021-től megszűnnek.

A GKI másik súlyos »tévedése« az az állítás, miszerint az utóbbi évek gyors magyar kereset-növekedése csupán a középmezőnyre volt elég Európában. Állításuk szerint nálunk 2010 és 2019 között 32 százalékkal emelkedtek az átlagbérek, míg Lengyelországban 49, Szlovákiában pedig 34 százalékkal. 

Egyszerű dolgom van, mivel a GKI az Eurostat adataira hivatkozik, ezt a lenti kép ábrázolja.

Jól látszik, hogy egyik számot sem sikerült leolvasni az ábráról.

Az Eurostat szerint 2010 óta Magyarországon az euróban számolt bruttó átlagkereset 50 százalékkal emelkedett. Ha kiszűrjük az euró-forint árfolyamváltozás hatását, akkor ez az érték megegyezik a KSH adataival. Ezzel az uniós országok között a 7. helyen vagyunk, ami egyáltalán nem »középmezőny«.

A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon, véleményére odafigyeltünk. Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain” – írta Varga.

Rossz dioptria

A mostani nem az első eset, hogy egy GKI elemző szemüvegét elhomályosítja valami – valószínűleg a politikai érdek –, lévén egy nagymúltú gazdaságelemző műhely nem véthet ilyen jelentős szakmai hibákat. A Makronóm hasábjain többször is rámutattunk az elemzőcég „baklövéseire”.

A kritikusok között találjuk a sajátos gazdasági előrejelzéseiről elhíresült Vértes Andrást, akinek a neve már az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is feltűnt. Az elmúlt évek gyors magyar gazdasági növekedése sem zökkentette ki Vértest, aki 2018-ban fogalmazta meg például a „mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz” ikonikus állítását. Intézete, a GKI rendre súlyosan alulbecsülte a magyar gazdasági növekedést (míg 2010 előtt rendre túlbecsülte), 2012-ben pedig megfogalmazta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország. 2010-ben még amellett érvelt, hogy „az egymillió munkahely álom, ez egy komolytalan szám”.

A valóság mindkét esetben cáfolta állításait, Magyarország épphogy az IMF diktátumainak elutasításával volt képes talpraállni, mára nagyjából 800 ezer új munkahelyet teremtve.

„A szocialista kormányok idején is hibáztunk és most is” – nyugtatta a nagyközönséget Vértes a GKI korábbi előrejelzéseivel kapcsolatban, amelyek közül talán az alábbi bizonyult a legpontosabbnak.

 

Értelmetlen állítások

Legújabban a kormány válságkezelését bombázza kritikákkal az elemzőgárda, nehezen értelmezhető állításaikról mondott véleményt György László államtitkár is: „egy jól ismert baloldali gazdaságkutató műhely szerint, a kormánynak közvetlenül a munkahelyek megőrzésére kellett volna fordítania a GDP 1 százalékát, mert akkor meg lehetett volna őrizni az összes munkahelyet hazánkban. Valójában az állítás értelmetlen, hiszen a válság alatt a foglalkoztatás nem csökkent Magyarországon, hanem nőtt, csak a munkaerőpiac átrendeződött a magasabb hozzáadott értékű szakmák irányába” – írta az államtitkár.

Borítókép: Földházi Árpád