Elemzők: Nem okozott meglepetést a kamatdöntés

2020-07-22 11:39:00
Nem okozott meglepetést az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, hogy a monetáris tanács 15 bázisponttal 0,60 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó változatlanul hagyásával, és arról is döntött, hogy a hosszú, 15 év feletti szegmensben, korlátozott mennyiségben állampapír-vásárlásokat hajt végre.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint, miután a jegybank vezetése ezt már korábban jelezte, a döntésnek várhatóan nem lesz jelentősebb piaci hatása. Hozzátette, a kamatdöntést az infláció múltbeli és várható alakulása nem támasztja alá. Méretét tekintve szimbolikusnak tekinthető, célja a gazdaság serkentése lehetett az alacsonyabb kamatszinten, illetve a forint árfolyamának gyengítésén keresztül. A kamatcsökkentésnek emellett kommunikációs célja is van, jelezte, hogy

a jegybanknak még volt mozgástere a lazításra.

A kamatcsökkentés az MNB számára is kedvező, hiszen mérsékli a jegybanknál elhelyezett források után fizetendő kamatokat. A monetáris politikai lépés rámutat a jegybanki eszköztár átalakulására is: míg korábban a kamatfolyosó szélének módosítása, illetve a swapállomány és a betétállomány módosítása voltak a fő eszközök, most ismét az alapkamat került a középpontba – mutatott rá.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig kissé a 3 százalékos inflációs cél felett,  de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a Takarékbanknál a következő két-három évben sem számítanak. A határidős kamatlábpiac beárazta a 15 bázispontos kamatcsökkentést az MNB alelnökének iránymutatása alapján. A kamatdöntést követően nem változott a forint árfolyama az euró ellenében, így már a kamatdöntés előtt közel fél százalékkal 350,50-60-as szintre erősödött – írta. Hozzátette, az elmúlt két hónapban szinte minden jegybank csökkentette a kamatokat: a Fed 0 százalékra mérsékelte a kamatcélt, és az elmúlt hónapokban a cseh (0,25 százalék) és a lengyel jegybank (0,1 százalék) is a hazai alapkamat szintje alá csökkentette az alapkamatot.

Az MNB a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések negatív gazdasági hatásainak mérséklésére számos intézkedést hozott az elmúlt két hónapban – emlékeztetett az elemző. A jegybank elkötelezett a hosszú oldali likviditás növelésében, így célja a hozamgörbe laposítása, ennek érdekében május elejétől eszközvásárlási programot indított. Az MNB azonban az utóbbi hetekben nem vásárolt állampapírokat, feltételezhetően annak köszönhetően, hogy az állampapír aukciókon bőséges maradt a likviditás, a hozamok pedig a jegybank szándékainak megfelelően csökkentek, így nem kellett ellőnie a puskaporát, azaz jelentős állampapír vásárlási potenciál maradt fent esetleges későbbi piaci zavarok esetére.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint az alapkamat változásának egyik legfontosabb hatása, hogy az egyhetes betéti tendereken is alapkamaton fogad be ajánlatokat az MNB, tehát

a kereskedelmi bankok a korábbinál alacsonyabb kamatot fognak kapni a betétekért.

Ezzel ismét mérsékelt likviditáskiszorítást hajt végre a jegybank. A döntés indoklásában összességében azt üzenték a döntéshozók, hogy jelenleg nem tervezik az alapkamat további csökkentését.

Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy

az elmúlt hetekben sem vásárolt állampapírt a jegybank.

A program nem titkolt célja volt a hozamgörbe ellaposítása, illetve a megfelelő likviditás biztosítása, amit akkor sikerült is elérni, de azóta némileg emelkedtek a hosszú hozamszintek – mutatott rá. Várakozása szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a 10 éves hozamszint átlépné a 2,5 százalékos szintet, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon. Úgy látja, a keddi bejelentés annyi változást hozhat, hogy a 15 éves, és annál hosszabb lejáratú állampapírok hozamszintje csökkenésnek indul, még azelőtt, hogy a jegybank ténylegesen vásárolna.

A fogyasztói árindex az üzemanyagárak emelkedése miatt júliusban még nagyobb lendületet vehetett, de várhatóan nem haladja meg nagymértékben a 3 százalékos szintet, így az év egészében a toleranciasávon belül maradhat. Az euró-forint árfolyama fontos támasz közelében van, a 30 napos mozgóátlaghoz és az alsó Bollinger-szalaghoz ért, melyek 351 alatt képeznek meghatározó támaszokat. A technikai kép alapvetően lefelé mutat, amennyiben sikerülne szignifikánsan letörni a jelzett támaszokat, 347,50-ig eshet vissza a jegyzés. Ellenkező esetben azonban ismét a 356-os szint felé indulhat az árfolyam. A Bollinger-szalagok beszűkülése nagyobb elmozdulás lehetőségére figyelmeztet – írta kommentárjában.

(MTI)