Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság – a KSH elnöke a Makronómnak

2020-05-19 10:42:00

Írta: Oláh Dániel
Lesznek területek, ahol nagyobb visszaesés várható, mint 10 éve – véli Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, aki szerint a 2008-2009. évi válság előtti és a mostani krízist megelőző munkaerő piaci viszonyok jelentősen eltérőek, akkor a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57 százalék volt, 2019-ben elérte 70 százalékot, a munkanélküliségi ráta 2005-2008 között pedig 7-8 százalék körül mozgott, ezzel szemben 2019-ben 3,5 százalék volt. A KSH elnökével adatról, információról, téves adatértelmezésekről és a statisztikusok előtti kihívásokról is beszélgettünk interjúnkban.

Magyarországon az adatalapú vita kereteit, értelmezési tartományát a KSH határozza meg. Ez nagy felelősség, hiszen a legtöbb embernek csak szubjektív érzékelése van a gazdaságról.

Elcsépelt, ha azzal kezdem, hogy a statisztika szerepe ma fontosabb, mint valaha?

Jól látható, hogy nemcsak a tudományos világban, hanem a közéleti vitákban, a politikai érvelésekben, a sajtóban, de még a mindennapi beszélgetésekben is egyre gyakrabban hivatkoznak tényekre, adatokra. Vagyis

az adatok használata és értelmezése kevesek privilégiumából sokak eszközévé vált. 

Éppen ezért célunk, hogy közérthetővé tegyük a statisztikát. Az adatok a valóságról, mindennapi életünkről szólnak, ugyanakkor meg kell ismertetnünk az adatok értelmezési lehetőségeit, a jelenségek közötti összefüggéseket is.

Miközben az adatokat eljuttatjuk a széles közönséghez, természetesen továbbra is kiemelten fontos a döntéshozók adatigényeinek kielégítése. Megváltozott világunkban azonban már nemcsak adatszükségletről, hanem információszükségletről beszélünk. A statisztikai hivatal egyre inkább információmenedzserré válik, vagyis az eredeti, adat-előállítási funkció mellett különböző adatforrások integrálása, ezekből adatok előállítása,

az adatokból információ, az információból tudás építése a feladata. 

A KSH kontextusteremtő képessége jelenleg még korlátozott, mivel tevékenységünknek 85-90 százalékát az Európai Unió jogszabályai határozzák meg. Vagyis az ezeken túlmutató tematikát egyelőre korlátozottan tudunk előtérbe helyezni.

A koronavírus-járvány ezt megváltoztatta?

A koronavírus teremtette veszélyhelyzeti működés ez alól kivételt képez. Az utóbbi 2 hónapban a döntéshozók által nagy gyakorisággal, akár naponta igényelt adatok előállítása érdekében sikerült új adatforrásokat, új adatgyűjtési módokat és új adatfeldolgozási technikákat bevezetnünk, amelyek révén a hagyományos adat-előállítási, becslési eljárások mellett teljesen újszerű megközelítéseket is alkalmazunk. Ezeknek az új megoldásoknak a fenntarthatósága egyelőre bizonytalan, mivel olyan mértékű többletmunkát igényel a munkatársainktól, amely hosszú távon a minőség rovására menne. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldásán már dolgozunk, felkészülve a vírushelyzet utáni működésre. 

A big data és a valós idejű adatok a jövő trendjei. Ez azt jelentheti, hogy bankkártyás tranzakciókból, Google-keresőszavakból, napi közúti forgalomból, a NAV valós idejű adataiból, vagy épp Facebook és Twitter-felhasználók posztjainak, beszélgetéseinek a szövegelemzéséből akár már ma tudhatnánk azt, hogy mi történt ma a gazdaságban. Milyen e kérdéshez a KSH viszonya?

A big data az elmúlt évek egyre inkább megismert óriási adattömege, melynek megértése a statisztikai hivatalok egyik nagy kihívása. Néhány évvel ezelőtt mindnyájan nagy reményeket fűztünk ezekhez az adatforrásokhoz. Azóta már látjuk, hogy bár rengeteg információt lehet generálni például az internethasználat során keletkező óriási mennyiségű adat felhasználásával, ezek csak korlátozottan felelnek meg a hivatalos statisztikával szemben támasztott szigorú minőségi követelményeknek. 

A big data adatforrások feldolgozása nem csak méretüknél, adatmennyiségüknél fogva kíván meg speciális technikai megoldásokat. Ezek az adatforrások általában nem fedik le a teljes vizsgálandó sokaságot, de semmit vagy keveset tudunk arról, hogy kiket nem fed le. Emellett a big data források gyors változékonysága megnehezíti a megfelelő módszerek kidolgozását, hiszen ami egyik nap még működő módszertan, az a következő napra megváltozott adatforrás esetében már nem használható. Az adatforrások és a módszertanok változása emellett az időbeli összehasonlíthatóságot jelentősen korlátozza. Ennek ellenére már használunk például  „web scraping” technikákat az árak megfigyeléséhez, különösen most, amikor az összeíróink nem tudnak az üzletekben árakat összeírni.

Újabb fejlemény, hogy a gépjárműforgalom változásának bemutatásához közúti kamerák adatait használjuk fel.

Talán nem klasszikus big data adatforrás, de az online pénztárgépek adatállományait átvesszük a NAV-tól, a kiskereskedelmi forgalom becsléséhez. Más big data felhasználásokkal is kísérletezünk általában a nemzeti statisztikai hivatalok nemzetközi összefogásával.

Látni kell azonban, hogy a piacon működő nagy adatgazdák nem szívesen, vagy egyáltalán nem osztják meg adataikat más adatfeldolgozókkal, mivel az sértheti üzleti érdekeiket.

A mobilcella adatok kiemelt jelentőséggel bírnak a népesség viselkedésével, mobilitásával, tényleges lakóhelyével kapcsolatban,

mely jelen helyzetben még inkább felértékelődik. Alkalmas arra, hogy a lefedett népességre vonatkozóan gyors információt nyújtson, azonban a részletekre, bizonyos csoportokra (korosztály, gazdasági aktivitás) már nem hasznosítható. Bízunk benne, hogy hamarosan ezekhez az alapadatokhoz is hozzáférünk, hogy a lakosságról bővebb információkat szolgáltathassunk.

Különösen válságban válnak relevánssá a fentiek. Gyors, célzott beavatkozást a valós idejű, gyors adatokra lehet építeni. Bizonyára a minisztériumoknak is vannak ilyen saját adatforrásaik, amire építenek. Melyek lehetnek ezek? Hogyan működik együtt a KSH velük?

A statisztikai törvény előírja, hogy a KSH együttműködjön más adat-előállító és gyűjtő szervezetekkel, pontosabban a KSH-t helyezi a hivatalos statisztika középpontjába és előírja, hogy szakmai, módszertani kérdésekben iránymutatást adjon, illetve ajánlásokat fogalmazzon meg a hivatalos statisztikai szolgálat tagjai számára. Ez a szoros együttműködés a minisztériumokkal rengeteg előnnyel jár, egyebek mellett gördülékenyebbé teszi az adatcseréket. A minisztériumok is változatos forrásokból származó adatokat állítanak elő, emellett az általuk, illetve háttérintézményeik által kezelt hatósági és egyéb állami nyilvántartásokat, amelyeket a törvény adminisztratív adatforrásoknak nevez, átadják a KSH-nak, a mi rendszeres adat-előállításainkhoz. Ezzel a közvetlen statisztikai adatgyűjtések száma vagy tartalma csökkenthető, ami összhangban van a kormánynak az adminisztratív terhek csökkentését célzó törekvéseivel.

Melyek a leggyakoribb tévedések a médiában a statisztikákkal kapcsolatban? Milyen típusaik vannak a tévedéseknek? Például előfordul, hogy egyesek nem tudják értelmezni az adatot, de mások magát a statisztika hitelességét, a módszertant kérdőjelezik meg.

A statisztikai adatok értelmezése nem minden esetben könnyű, ezért érdemes az adatok mélyére ásni, hogy megismerjük az értelmezési különbségek hátterét.

Gyakori tévedés, hogy ha a KSH adatai és az Eurostat mutatói eltérnek egymástól, az azt jelenti, hogy a KSH rosszul mér. Ezzel szemben a ritkán előforduló különbségek oka a módszertanban vagy például a referencia időszak különbözőségében keresendő. Az Eurostat adatai ugyanis a tagállamok statisztikai felvételeiből, azaz a nemzeti statisztikai hivatalok által az Eurostatnak megküldött adatokból származnak. Ugyanakkor egyes fontos mutatókat a tagállamok kétféle módon számítanak, ilyen például az infláció, amelynek eredményeit minden tagállam – így a KSH is – előállítja mind hazai módszertannal, mind harmonizált uniós módszertan szerint. A kettő között nyilván lehet kisebb eltérés. Fontos azonban tudni, hogy az Eurostat a tagállamok adatait azok validálását követően teszi közzé és azokból képez uniós összesítéseket, átlagokat.

Egy másik gyakori jelenség, hogy ha valaki olyan KSH-adattal találkozik, ami nem igazolja a hipotézisét, vagy az érvelését, akkor megkérdőjelezi az adatok megbízhatóságát,

vagy a módszertan helytállóságát. Ezért is nagyon fontos, hogy a KSH működése – betartva a hivatalos statisztikával szembeni hazai és nemzetközi követelményeket – mindig tudományosan megalapozott, objektív és pártatlan legyen, a KSH függetlensége megkérdőjelezhetetlen maradjon. 

A kritikusokra példa volt Mellár Tamás, aki kiszámította a maga saját reálbér-mutatóját. Szerinte nem nőnek úgy a bérek, mint ahogyan azt a KSH kimutatja. Miért bízzunk egy adott számítási módban?

A szakmai köntösbe bújtatott politikai indíttatású támadások távol állnak a hivatalos statisztika és módszertan világától.

Konkrét esetek kommentálását nem tartom elegánsnak sem egy egykori KSH elnök részéről, sem vele szemben. Ezzel együtt, bárkinek joga van magánszámításokat végezni, sőt publikálni. A személyes érzésekre vagy megérzésekre alapozott módszertanok azonban aláássák az eredmények megbízhatóságát. Szeretném hangsúlyozni, hogy a KSH mindig nyitott a politikamentes szakmai vitákra. Mi pedig ebben az épületben nem a saját aktuális érdekeinket tartjuk szem előtt, hanem a hivatásunk tisztaságát.

Mennyire látunk szándékos és nem szándékos félreértéseket? Megáll a KSH feladatköre, felelőssége ott, hogy előállítja az adatot? Mert az adatból információ értelmezés útján lesz, ezt az értelmezést pedig már mások, újságírók próbálják végezni.

A KSH feladatköre mindig is túlmutatott az adatok előállításán. Az adatokon túli információ átadását szolgálja számos publikációnk is. Az adatokat természetesen mások is elemezhetik, értelmezhetik, sőt kívánatos is, hogy minél többen használják azokat különböző célokra. Az adatok félreértelmezésével is találkozunk, melyek szerencsére jórészt véletlenül történnek, de sajnos nem példa nélküli a szándékosság sem.

A nemzeti statisztikai hivataloktól világszerte sokan várják, hogy a sajtó vagy más adatfelhasználók által félreértett vagy félreértelmezett adatokra, vagy azokból levont téves következtetésekre nyilvánosan is hívják fel a figyelmet. A legtöbb hivatal gyakorlata inkább az, hogy ilyen esetben közvetlenül keresik meg az adatok felhasználóit.

Tapasztalataink szerint nem is győzné egy statisztikai hivatal, hogy feltárja a téves értelmezéseket.

Inkább arra törekszünk, hogy a mi közleményeink legyenek kellően érthetőek, hogy ezzel is segítsük a félreértések elkerülését. Kollégáink is rendelkezésre állnak, hogy szakmai tanácsot adjanak, támogassák az adatok felhasználóinak munkáját.

A média egyébként fontos szerepet tölt be abban, hogy a statisztikai információkat megtöbbszörözze, elérhetővé tegye azok számára, akik maguktól nem keresnek adatforrásokat, adatokat. Ezért is hasznos, hogy sok újságíró keresi a kapcsolatot a KSH-val, különösen egyes bonyolultabb szakmai kérdések tekintetében.

Aki a magyar adatok megbízhatóságát kérdőjelezi meg, annak üzenhetjük azt, hogy nagyrészt az unió határozza meg, mi, hogyan történik a KSH-ban? Tehát a hazai statisztikákat nem lehet/érdemes megkérdőjelezni? Mit jelent az intézmény függetlensége? Miben, kitől független és ez mit szolgál? Például olyan értelemben talán nem független, vagy nem kellene annak lennie, hogy gazdaságpolitikai döntéshozók igényeire reagáljon.

A KSH szakmailag független intézmény, amely függetlenségnek a kereteit a hazai és az európai uniós jog pontosan meghatározza. A statisztikusok nemzetközi közössége ezenfelül más, közösen alkotott irányelveket is kialakított, és ezekhez tartja magát, ilyen például az ENSZ hivatalos statisztikai alapelveinek gyűjteménye, amelyről az ENSZ Közgyűlése Magyarország beterjesztése alapján hozott határozatot 2014-ben. Az Európai Unió statisztikai jogszabályai nemcsak elméleti kereteket adnak a munkánknak, hanem kijelölik, hogy milyen módszertani eszközökkel, milyen határidőkkel dolgozzunk, de az adatközlésekre, a felhasználókkal való kapcsolatra nézve is megfogalmaznak szabályokat.

Hogy kitől és miben független a KSH? Minden olyan befolyástól, ami torzíthatja a KSH által előállított adatokat, megkérdőjelezhető módszertan alkalmazását, vagy a szakmai és tudományos sztenderdektől való eltérést kívánja elérni, a KSH közleményeinek tartalmát szeretné megváltoztatni.

Fontos hangsúlyozni, hogy nemcsak kormánypárti vagy ellenzéki politikai befolyásra, nyomásra nem kerülhet sor, hanem semmilyen érdekcsoport befolyására sem.

A felhasználói igényekre történő reagálás nyilvánvalóan nem befolyásolja a függetlenségünket, sőt enélkül elveszítenénk hasznosságunkat. A KSH feladata, hogy releváns adatokkal, információval lássa el a felhasználók széles körét. Hogy mi releváns, az időről időre változik, illetve a felhasználóktól, az ő igényeiktől függ.

A gazdaságpolitikai, illetve az összes szakpolitikai adatfelhasználó kitüntetett szerepet játszik, hiszen az ő döntéseik az egész ország jelenére és jövőjére hatással vannak. A velük folytatott párbeszéd a záloga annak, hogy a szükséges információkat előállítsuk. Az viszont, hogy milyen módszerekkel, milyen forrásokból, milyen szakmai háttérrel állítjuk elő az adatokat, a szakmai függetlenség körébe tartozik.

A nemzeti statisztikai hivatalok működését, függetlenségét, objektivitását, pártatlanságát, szakmai megbízhatóságát az Európai Bizottság rendszeren auditálja. Legutóbb 5 éve került sor ilyen auditra.

A magyar KSH-ról szóló jelentés megállapította, hogy működésünk magas szinten teljesíti az elvárt követelményeket.

A következő audit 2021-2022-ben lesz. 

Van olyan mutató, amelyet szeretnének közölni rendszeresen a jövőben, mert a magyar gazdaság fejlődése szempontjából fontos lehet? Vagy minden elemző kiszámíthatja saját maga számára, ami őt érdekli?

A statisztika azért van, hogy bemutassa a folyamatosan változó világot. Természetesen, ha új igények jelennek meg, akkor azokat igyekszünk beépíteni a rendszeres programjainkba.

A napjainkban tapasztalható gyors változások új igényeket is felszínre hoznak, paradox módon egy földrajzi skála két szélén: a globalizációhoz és a lokalitáshoz kapcsolódóan. A globalizálódó gazdaságban nem elég az országhatárokon belül zajló folyamatokat megértenünk. A külkereskedelmi kapcsolatok mellett a nemzetközi vállalatok, és a termelési és értékláncok, amelyek működésére a hazai gazdaságpolitika korlátozott befolyással bír, kiemelt szerepet játszanak a GDP termelése, a foglalkoztatás, az állami bevételek, és egy sor más gazdasági és társadalmi folyamatban.

Ezeknek a globális jelenségeknek a számbavétele, a statisztika eszközeivel történő bemutatása óriási kihívás, amely csak nemzetközi statisztikai együttműködéssel oldható meg.

A külföldi irányítású vállalatok az árbevétel és a hozzáadott érték 48 százalékát adják, miközben az összes vállalkozásnak kevesebb mint három százalékát teszik ki.

A magyar munkaerő negyven százaléka olyan cégben dolgozik, amely külföldi keresletet elégít ki.

Egy-egy jelenséget magyarázó mutatók tehát rendelkezésre állnak, ezek nemzetközi szintű összekapcsolása azonban azt is lehetővé tenné, hogy a hazánkat érő globalizációs hatásokról átfogó indikátorokat kapjunk. Jelenleg is folynak ilyen irányú fejlesztések az európai országokkal közösen.

A lokalitás kérdése pedig az adatok minél részletesebb területi bontását érinti, hiszen a gazdasági döntések jó részének megalapozásához szükséges egy-egy település vagy régió jellemzőinek megismerése, a társadalompolitikai beavatkozások is egyre inkább adott kistérség vagy település, nem ritkán egy-egy településrész lakosságát célozzák meg. Vagyis a területi, de társadalmi, demográfiai szempontból is dezaggregált adatok iránti igény egyre nagyobb. Mind a gazdaság, mind a társadalom folyamatos mozgásban van, újabb és újabb tényezők jelennek meg, vagy válnak fontossá.

Ezeket a változásokat és hangsúlyeltolódásokat is fel kell venni a hivatalos statisztika palettájára. Hogy csak egy napjainkban aktuális példát említsek:

a home office-ban és más rugalmas formákban végzett munka a koronavírus árnyékában elterjedt,

de biztos, hogy a jövőben is jelentős szerepet játszik majd. Az erre vonatkozó mutatókat tervezzük a rendszeres adatközléseinkbe beépíteni. 

Az adatvédelmet hogyan alakítja át a modern technológia? Sokszor már az emberek, a vállalatok sem titkolják a pénzügyi adataikat, akár büszkélkednek is azokkal, megosztják azokat a Facebookon. Példa, hogy több ország okostelefonos alkalmazással segíti az embereknek a fertőzöttek mozgásának követését. A gazdasági hatékonyság célja vagy a társadalom biztonságérzete felülírhatja majd a szigorú adatvédelmi előírásokat?

A KSH működésének  fontos elvei közé tartozik a statisztikai adatok nyilvánossága mellett a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatok védelme. Ez az adatszolgáltató vállalkozások, intézmények, magánszemélyek által rendelkezésünkre bocsátott egyedi adatok védelmét jelenti:

az adatszolgáltatók egyedi adatát azonosítható módon nem adjuk át senki számára.

Azon túl azonban, hogy az egyedi adatot nem adhatjuk át, az adatközléseinkben is érvényesíteni kell az úgynevezett felfedés elleni védelmet, vagyis azt, hogy az adatközléseinkből ne lehessen következtetni arra, hogy kire, melyik szervezetre vonatkozik az adat. Ennek garantálásával üzenjük az adatszolgáltatóinknak, hogy adataik nálunk biztonságban vannak, ezzel is támogatva az adatszolgáltatás folytonosságát és minőségét. Természetesen, a vállalkozásoknak és az embereknek is rengeteg eszköz áll rendelkezésére, hogy amit közölni akarnak magukról, azt közölhessék a kisebb vagy nagyobb nyilvánossággal, de a nálunk levő egyedi adatok védelmét mi továbbra is fontosnak tarjuk, mivel bennünket nem hatalmaztak fel arra, hogy az ő egyedi jellemzőiket feltárjuk.

Az információbiztonság technikai feltételei és lehetőségei gyorsan változnak. Az informatikai rendszerek és eszközök biztonságos működtetése folyamatos fejlesztéseket igényel, hiszen a biztonsági kockázatok is folyamatosan változnak. A KSH informatikai környezetének biztonságát az Európai Bizottság is auditálja, hiszen a nemzeti statisztikai hivatalok számos szállal kötődnek egymáshoz, így mindegyiknek megfelelően biztonságos környezetben kell működnie ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a többiek biztonságát sem.

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke

A koronavírussal kapcsolatban milyen statisztikai kihívások jelentek meg? Egyfajta háborús gazdaság alakult ki pillanatok alatt. Ez miben jelent kihívást a makrogazdasági adatok előállításában?

A statisztikai adatgyűjtések nagy része zavartalanul folyik a vírushelyzet ellenére. A makrogazdasági adatok tekintetében a legnagyobb kihívást a becslési eljárások, modellek alkalmazása jelenti. Az idősorokra épülő modelljeink nehezen alkalmazhatók olyan helyzetekben, amikor hirtelen és jelentős mértékű változások következnek be a gazdaságban. Ezért szükség lehet a becslési eljárások változtatására ebben az időszakban.

Az eddigi idősoros modelljeink viszont most abban segítenek, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott szakterületen, ágazatokban megjelenik-e a vírushelyzet hatása. A vizsgálat lényege, hogy összehasonlítjuk, a kiugró hatásoktól (mint amilyen most a vírus okozta hatás is) szűrt adatok és az ezen hatásokat tartalmazó adatok különbségét okozhatta-e a vírus jelenléte. Ezt a vizsgálatot rendszeresen minden olyan idősornál elvégezzük, ahol egyébként az adatok szezonális kiigazítására is sor kerül és a „vírushatásról” szóló információt a közléseinkbe is beépítjük.

Fontos gazdasági mutatóink közül az inflációs mutatók adatháttere került nehéz helyzetbe, hiszen nincs, vagy

alig van lehetőség arra, hogy az üzletekben történjen meg az árak begyűjtése.

Ehelyett főként az interneten kutatunk a termékek árai után, ami – mivel nem minden reprezentáns termék és szolgáltatás ára található meg az interneten – átmenetileg csökkenti az adatok pontosságát és korlátozza az összehasonlíthatóságot, amire a márciusi közleményünkben fel is hívtuk a figyelmet.

Nagyobb változást hozott a vírushelyzet a lakosság körében végzett adatgyűjtéseinknél, mivel a közvetlen, személyes felkeresésre március óta nincs lehetőség. Ehelyett telefonon és interneten gyűjtünk adatokat. Mivel azonban ezeken a csatornákon egyelőre nehezebben érjük el az embereket, átmenetileg csökkenést lehet az adatok pontosságában vagy részletezettségében.

Annak érdekében, hogy az adatok felhasználói minél hamarabb juthassanak minél több adathoz, ebben az új helyzetben az adminisztratív adatforrásoknak a korábbinál szélesebb körét használjuk fel, ami nem valósulhatna meg az adatgazda állami szervezetek támogató együttműködése nélkül.

Ennek köszönhetően heti bontásban tudjuk közzétenni például a halálozások számát,

de a kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó részletes területi adatok, vagy a gépjárműforgalom változásának térképi ábrázolása is az új adatforrásoknak köszönhető.

Itt is érdemes megemlíteni a nemzetközi összefogást, amelynek keretében közösen is keresik a választ a statisztikai hivatalok és a nemzetközi statisztikai szervezetek a nehézségek leküzdésére, megosztjuk egymással, hogy ki milyen változtatást, újdonságot vezet be.

Illetve elindult egy országos fertőzöttségi felmérés is.

A koronavírus járványhoz kapcsolódóan egy új felmérésre is sor kerül májusban. Bizonyára sokan tudnak róla, hogy a négy orvosi egyetem és a KSH együttműködésében H-UNCOVER néven indult el az a kutatás, amelynek célja, hogy pontos képet adjon a járvány kiterjedéséről és az új típusú koronavírussal fertőzöttek és átfertőzöttek valós számáról. A felvételhez a KSH biztosította megfelelő módszertani eszközökkel a reprezentatív mintavételt, vagyis azt, hogy a mintába bekerülők arányosan képviseljék a lakosságot. A módszertani szakértelmen felül adatfelvétel-szervezési és -végrehajtási tapasztalatainkra is óriási szükség volt.

Csaknem 500 településen élő, közel 18 ezer válaszadót kellett a legkülönbözőbb csatornákon elérni és bevonni a kutatásba,

amelynek az adatgyűjtési és vírus-, illetve antitest tesztelési szakasza a napokban lezárult, megkezdődött az adatok feldolgozása. Az eredmények május második felében születnek meg.

Alig vannak koronavírusos betegek Magyarországon

Az eddig elvégzett 8276 PCR-tesztből kettő lett pozitív a pénteken záruló, csaknem 18 ezer ember bevonásával tartó országos reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálaton – jelentette be Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, a klinikai járványelemző munkacsoport vezetője kedden a részeredményekről tartott videokonferencián. A vizsgálatot május 1-én kezdte el az SE vezetésével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a négy hazai orvosképző és a Központi Statisztikai Hivatal. Merkely Béla ismertette: e részeredmény alapján a reprezentatív minta alapját képező 14 éven felüli lakosságból 243 és 7230 között van a fertőzöttek száma.

A tesztelésre a KSH által kiválasztott 17 787 ember kapott meghívást az ország egész területéről, 14 év felett, minden korosztályból, valamennyien magánháztartásban élők – írtuk korábban az MTI nyomán.

De ne feledkezzünk meg a KSH két soron következő tízévenkénti cenzusáról, a 2020. évi Agrárcenzusról, és a 2021. évi Népszámlálásról sem. Ezek ugyan nem a vírushoz kapcsolódnak, de a vírushelyzetben, nehezített körülmények között dolgozunk az előkészítésükön, illetve lebonyolításukon. Az agrárcenzus, a mezőgazdasággal kapcsolatban szolgáltat fontos adatokat tízévente; ennek a felmérésnek a lebonyolítása már a küszöbön áll, júniusban kezdődik és a második szakaszára, amikor az internetes adatbeküldés mellett több ezer összeírónk is járja majd az országot, ősszel kerül sor. A népszámlálás még az előkészítési szakaszban tart, de ahhoz, hogy egy év múlva, 2021 májusában a teljes lakosságra, vagyis közel 10 millió emberre kötelezően kiterjedő adatgyűjtést megvalósítsuk, és az óriási adatállományt feldolgozzuk, számos fejlesztést most kell elvégeznünk. 

Megítélése szerint a magyar gazdaságot súlyosabban érintheti a válság, mint a nyugat-európai országokat?

A KSH hagyományosan nem prognosztizál, bár nem tartom kizártnak, hogy hamarosan nyitni fogunk ebbe az irányba. A mai döntések meghozatalához a ma adata is késő már,

gyorsan változó világunkban egyre inkább felértékelődnek a jövőtervezés megalapozott számításai,

amihez a statisztikusok egyedülálló matematikai, módszertani, modellezési tudással rendelkeznek.

Az, hogy a koronavírus-járvány a folyamatokat milyen mértékben töri meg, és hogy országonként mekkora gazdasági károkat okoz, jelenlegi ismereteink alapján nehezen mondható meg. Még nem látszik, hogy az egyes országokban meddig húzódik el a járvány, illetve az országonként eltérő gazdaságpolitikai intézkedések milyen eredménnyel járnak majd, mennyire lesznek képesek enyhíteni a járvány negatív gazdasági hatásait.

Az idei év első negyedévének friss GDP adata 2,2 százalékos növekedést jelez, vagyis

az első negyedévben bővült a magyar gazdaság.

A közeljövőben visszaesésre kell számítani, ami már csak azért is elkerülhetetlen, mert a tavalyi bázis európai összehasonlításban is kiemelkedően magas volt, 2019-ben a gazdaságnak szinte mindegyik ágazata jelentősen bővült.

Azt is fontos látni, hogy nyitott gazdaság lévén a magyarországi gazdasági kilátások szorosan összefüggnek más országok gazdaságának működésével, illetve a globális folyamatok alakulásával, amiről egyelőre kevés az információ. Az már látszik, hogy a legtöbb ország igyekszik a vírus miatti korlátozásokat enyhíteni, éppen annak érdekében, hogy amint a járvány csillapodik, a gazdasági károkat mérsékeljék, de ennek hatásáról még nincsenek jól megfogható információk.

A magyarok Google-keresései a munkanélküli segély kifejezésre mostanában rekordokat döntenek. Annyira, hogy 2008-2009 is eltörpül az idei áprilisi számokhoz képest. Hogyan értelmeznék ezt? Ez alapján sokkal súlyosabb válságot várhatnánk a 2008-as helyzetnél is? Másrészt, sokak szerint csak rövid recesszió jön és éles visszapattanás. Véleménye szerint mit várhatunk?

A magyar munkaerőpiac a járvány kitörése előtt igen kedvező helyzetben volt: rekord magas foglalkoztatási ráta mellett történelmi mélyponton állt a munkanélküliségi ráta. A 2008-2009. évi válság előtti és a mostani krízist megelőző munkaerő piaci viszonyok jelentősen eltérőek:

a 2008-ban kezdődött válság előtt a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 57 százalék volt, 2019-ben elérte 70 százalékot.

A munkanélküliségi ráta 2005-2008 között 7-8 százalék körül mozgott, a 2009-ben elmélyülő válság hatására 10 százalék fölé emelkedett, ezzel szemben 2019-ben 3,5 százalék volt. A Google-keresések megugrásában tehát minden bizonnyal a munkaerőpiaci helyzet mellett több más tényező is közrejátszik, nem utolsósorban az, hogy az internethasználat az utóbbi 10-12 évben többszörösére nőtt.

Az már most látható, hogy gazdaságunk több területén a működés hirtelen és rendkívüli módon visszaesett. Ilyen például a turizmus és a vendéglátás. Más területeken pedig átmeneti szünetet iktattak be a termelésbe, például járműgyártásban, vagy a szolgáltatások egy részében.

Lesznek területek, ahol nagyobb visszaesés várható, mint 10 éve.

Fontos kiemelni, hogy a mostani válság nem a gazdasági folyamatok „zavaraiból”, a romló fundamentumokból fakad. Ezt alátámasztja a január-februári időszak konjunktúramutatóinak kedvező alakulása.

Olyan válság ez a mostani, mintha hibernálna a gazdaság.

A recesszióból való kilábalás, számos tényező együttes hatásának lesz az eredménye. Ezek közül a legfontosabb, hogy milyen gyorsan tudjuk leküzdeni a járványt, megtalálni a megfelelő gyógyszereket, vakcinákat. Minél inkább elhúzódik, annál nehezebb lesz a gazdaságot újraindítani. Kérdés az is, hogy ősszel lesz-e, és ha igen mekkora lesz az újabb járvány? A háztartások és a vállalkozások pénzügyi tartalékai végesek, ez behatárolja, hogy mennyi időre lehet hibernálni a gazdaságot. Az újrainduláskor fontos tényező, hogy a döntéshozók milyen gazdaságpolitikai lépéseket tesznek a válság tompítása érdekében, a korábban jól működő gazdasági kapcsolatok mennyire tudnak újjáéledni, a járvány előtti gazdasági-társadalmi mechanizmusok változatlanul tovább folytatódhatnak-e a pandémiát követően.

Utolsó, spekulatív kérdésünk a demográfiára vonatkozna. Hogyan alakult a termékenység az elmúlt évtizedben, különösen az elmúlt hónapokban? Van trendforduló, vagy erős pozitív trend? Ezt megtörheti a jelenlegi válság?

A 2011. évet jellemző történelmi mélypont, azaz 1,23 értékű termékenységi szint után egy látványos és jelentős emelkedésnek lehettünk tanúi: 2016-ra a termékenység 1,49-re nőtt, és azóta is ezen a szinten maradt. 2019-ben kis mértékben, 0,7 százalékkal csökkent a születések száma, ez azonban a potenciális anyák, azaz a szülőképes korú nők létszámának csökkenéséből adódott, változatlan gyermekvállalási hajlandóság mellett.

2020 első két hónapjára rendelkezésre álló adatok pozitív elmozdulást mutatnak: 2020 január-februárban 8,8 százalékkal több gyermek született, mint 2019 azonos időszakában. Ugyanakkor a termékenység szintje is emelkedett: az első két havi teljes termékenységi arányszám 1,43-ról 1,55-re nőtt.

A demográfia folyamatok esetében néhány hónap kedvező mutatóira óvatos optimizmussal tekintenék, hiszen több évtizedes múltban gyökerező folyamatok eredőjeként alakult ki a demográfiai krízis. Erős pozitív változásról azért beszélhetünk,

az pedig biztos, hogy az utóbbi évek családpolitikája kifejezetten kedvező hatással van a termékenységre,

ami minden bizonnyal komplexitásának, a gyermekvállalással kapcsolatos döntések hátterében levő élethelyzetek árnyalt megközelítésének köszönhető.