Drónokkal vesz mintát a gabonából a fiatal magyar vállalkozás

2020-05-13 15:02:00

Írta: Rádi Balázs
A tradicionális mezőgazdasági munkát, ahogy eddig ismertük – a földeken a kemény munkától verejtékező munkások képét – teljesen átírhatják a fiatal generációk. Az ő képzeletükben a földeken már nem emberi munkások, hanem robotok dolgoznak majd önállóan. Rombolotto Alfréd és fiatal csapata ennek a víziónak a megvalósításán dolgozik a mezőgazdasági drónokat gyártó startup cégével, az Alzagroval.

Az Alzagro egy háromtagú fiatal csapat, akik a mezőgazdaságot kívánják megreformálni a drónjaikkal. Az egyik alapító, Rombolotto Alfréd a családja gabonakereskedő vállalkozásnál töltötte a nyarakat, ahol szüleinek segítve észrevette, hogy a gabona mintavételezése nagyon sok időt vesz igénybe. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy

mérnöki tudását bevetve forradalmasítja a mintavételi eljárást, amit addig emberi kézzel végeztek.

Így született meg a CROPLER névre keresztelt drón, amely emberi beavatkozás nélkül képes mintát venni a gabonából, és ami a fiatal magyar mérnök saját találmánya.

A végső koncepció szerint a felhasználó egy kezelőfelületen meghatározza a mintavétel útvonalát, tíz másodperc alatt vesz egy részmintát, majd a vett mintát egy infravörös elemzőegységgel a beltartalmi értékre elemzi.

A gabona minősége így a helyszínen meghatározható lesz a forradalmi újításnak köszönhetően.

A dróntechnológia jelentősen csökkenti a mintavételezéshez szükséges időt és költségeket. A termék első, piacra dobható verziója pár hónapon belül fog elkészülni, amely kézi vezérléssel lesz alkalmas a mintavétel elvégzésére és már önmagában jelentős hatékonyságnövekedéssel jár.

Az Alzagro csapat alább mutatja be szemléletesen a mintavételező drón működését.

A csapat a hazai mezőgazdaság forradalmasítását tűzte ki célul, a Makronóm a terveik részleteiről kérdezte őket.

*

Hány főből áll az Alzagro csapata? Ki milyen szerepet tölt be? 

Alfréd: Három főből áll a csapat: Túri Zalán, Tóth Alex és jómagam. Gépészmérnökként végeztem a BME-n, és én felelek a termékfejlesztésért.

Zalán végzős jogászhallgató az ELTE ÁJK-n, és a jogi feladatokat látja el a cégnél. A harmadik tagunk Alex az alapdiplomáját a Grenoble-i Egyetemen szerezte Franciaországban, ezt követően mesterdiplomáját Szingapúrban szerezte pénzügyi területen. A cégben a pénzügyi folyamatokat irányítja.

Az üzletfejlesztési döntésekben a csapat minden tagja aktívan részt vesz.

A Cropler drón mennyire saját ötlet? Külföldről kapták az inspirációt?

Alfréd: Nem, ez abszolút a mi ötletünk volt.

Akkor ez egy szabadalmaztatott találmány?

Zalán: 2019. április 10-én tettünk egy szabadalmi bejelentést itt Magyarországon. Egyelőre egy előzetes értesítést kaptunk a szabadalmi hivataltól, ami pozitív volt, tehát

jó eséllyel szabadalmi oltalom alá vonható a termék.

Azonban 18 hónap elteltével lesz a közzététel, ezt követően derül ki, hogy szabadalmaztatható-e a megoldásunk. Ez egy többkörös vizsgálat alapján fog eldőlni.

Honnan indultak, most hol vannak, és hová tartanak?

Alfréd: Két éve indultunk abszolút ötletszintről, tehát csak a probléma volt meg és a megoldására kidolgozott alapkoncepciónk. A projekt indulását a Hiventures Zrt. inkubációs befektetése tette lehetővé, akiktől azóta kaptunk még egy kör befektetést. Jelenleg a termékfejlesztésen dolgozunk és pár hónap múlva fogunk az első értékesíthető és gyártható termék fázisába jutni. Először a hazai piacra fókuszálunk, majd ezután a külföldi piacra lépés lesz a célunk.

Mit mutatnak a piackutatások, hogy fog alakulni a fogyasztói igény a mezőgazdasági drónok iránt?

Alfréd: Pozitívak voltak a visszajelzések, több olyan nagyobb hazai céggel is megbeszéléseket folytattunk, akik itthoni leányvállalatai nemzetközi cégeknek. Ők nagyon nyitottak voltak a megoldásra, és már folynak tárgyalások, hogy milyen pilot projekteket tudunk indítani ezeknél a cégeknél. Most két céggel konkrét együttműködésről tárgyalunk egy nyári tesztidőszakról, ugyanis nyárra jutunk el odáig, hogy tesztelnénk már magát a később végtermékként eladható drónt. Az említett tesztidőszak keretében

egy hónapon keresztül ingyenesen a rendelkezésükre bocsájtjuk az első verziós terméket.

A jövőben maradnának teljesen önálló cég, vagy beépülnének egy nagyobb vállalatba, ahogy azt megannyi startup teszi?

Alfréd: Ez azért érdekes kérdés, mert a cégünk kockázati tőkéből jött létre a Hiventures-nél. Ott gyakorlatilag már az első perctől az a hosszú távú cél, hogy exiteljünk, azaz, hogy egy nagyobb cég felvásárolja a startupunkat.

Az exit után is maradnának a vezetői székben? Akkor könnyebben tudnának növekedni?

Alfréd: Igen, elképzelhető, hogy mi maradnánk. Ez megegyezés kérdése egy exit esetén, de mindenféleképpen gyorsabb lenne a növekedés is, ha egy nagyobb cég is beszállna. 

Milyen korlátai vannak jelenleg az Alzagro növekedésének?

Alfréd: Jelenleg még a fejlesztési fázisban vagyunk, tehát konkrét termékeladásunk nincs, de több céggel is beszéltünk ennek kapcsán, akik nemzetközi szinten is komolyan jegyzett cégek, ezért bízunk benne, hogy amint elérünk az értékesíthető termékig, akkor ezek a cégek is hozzájárulnak majd a növekedésünkhöz. 

Zalán: Én abban látom a növekedésünk legnagyobb gátját jelenleg, hogy bár a mezőgazdasági drónok – főleg a permetező drónok – a nemzetközi piacon egyre jobban elterjedtek, 

a hazai piacon a dróntechnológia még egyáltalán nem honosodott meg.

Sok piaci szereplő még szkeptikus a technológiával szemben, mi ezen szeretnénk változtatni. Azzal számolunk, hogy mi is szembesülni fogunk egyfajta bizalmatlansággal a piacra lépésnél, mivel ez egy új megoldás. A kézi mintavételezést eddig semmi nem volt képes maradéktalanul kiváltani. A hidraulikus telepített mintázó karokat, amelyek szállítmányok esetében váltják ki a kézi mintavételt, körülbelül 50 éve használják. Ez volt az utolsó komolyabb innováció a mintavételezés területén.

A mezőgazdaságot inkább a tradíciók jellemzik? Merev gondolkodású az ágazat?

Alfréd: Itthon mindenféleképpen. Nyugat-Európában, vagy akár az USA-ban nyitottabbak a mezőgazdasági szereplők, de alapvetően a mezőgazdaságban inkább jellemző a tradicionalizmus, mint más iparágakban. 

A fiatalok körében milyennek látják a mezőgazdaság megítélését? Menőnek gondolják, szeretnének ezzel foglalkozni?

Alfréd: Mi azt látjuk, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, tehát jó irányba halad a fiatalok toborzása a mezőgazdaságba. Ebben sok rendezvény és különböző programok is nagyon nagy szerepet játszanak. Részt vettünk most a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara inkubációs programjában, a NAK TechLabon, ahol nyolc mezőgazdasági startupnak nyújtottak mentorálást. Majd március 19-én került sor a program lezárásaként egy digitális Demo Day-re, ahol többek között én is bemutattam a startupunkat.

A Kamara inkubációja tovább folytatódik, és folyamatosan várják agrárstartupok jelentkezését. A program lényege, hogy startupokat nagyvállalatokkal kötnek össze annak érdekében, hogy valamiféle együttműködés jöjjön létre közöttük. A programban szerezett tapasztalatok alapján mondhatjuk, hogy a fiatalok igenis érdeklődnek az agrárium iránt. Jó példa erre a SMAPP csapata, akik egy digitális kártevő csapdát fejlesztenek. Az alapítók elképesztően fiatalok, csapatuk legfiatalabb tagja 18 éves.

Milyennek látják a hazai startup ökoszisztémát?

Zalán: Ez egy dinamikusan fejlődő terület, amelyben még mindig óriási potenciál van. Ehhez nagyban hozzájárul a Hiventures, akik óriási lehetőséget biztosítanak azáltal a fiataloknak, hogy

már egy ötlettel is lehet pályázni az inkubációs befektetésükre.

Ez egy rohamosan fejlődő ágazat most Magyarországon, viszont még így is elég nagy a lemaradásunk például Nyugat-Európához képest, ahol sokkal több forrás áll rendelkezésre; nem csak az állami, hanem a piaci szektorból is. A Hiventures ezt jól ellensúlyozza befektetési programjaival, amivel egy szép ívet ad a startupoknak, végigkíséri őket. 

Alfréd: Ez mindenképpen nagyot lendített a hazai startup ökoszisztémán, ahogy Zalán is említette, már ötlet szinttől is lehet a Hiventures révén befektetéshez jutni. Tehát nem kell többéves múlt, vagy akár cég sem, és ez nagyot lendít szerintem azon, hogy bárki már egy ötletet is sikeresen megvalósítson. Ha megnézzük, tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag itthon nem volt semmiféle startup ökoszisztéma, marginális volt, elhanyagolható. Mára azért azt látjuk, hogy

igenis feltűnnek olyan startupok, akik nemzetközi szintre is tudnak lépni, illetve akiket Közép-Kelet-Európában is elismernek.

A startup ökoszisztéma központja Budapesten van, viszont nem kell budapestinek lenni ahhoz, hogy valaki befektetésre pályázhasson. Mi is szolnokiak vagyunk.

Alapvetően a magyar mezőgazdaságot versenyképesnek látják?

Alfréd: Magyarország mezőgazdasági adottságok terén Európa élmezőnyébe tartozik, viszont innováció területén van lemaradásunk más országokhoz képest.

Ha a gondolkodásmód képes lesz megújulni és nyitni az újdonságok felé, akkor versenyképesség terén is sokat fejlődhet a hazai mezőgazdaság.

Hogy lehetne ezt a nyitottságot elindítani?

Zalán: A generációváltás jelenleg komoly problémát jelent, hiszen sok helyen hiányzik az utánpótlás a mezőgazdaságban. Egyúttal viszont lehetőséget is hordoz magában, mivel a fiatalabb generációk már nyitottabbak az újítások iránt, ami pozitív folyamatokat indíthat el az ágazatban. A fiatalabbak már otthonosabban mozognak a digitális világban, mint az előző generációk, ami ha párosul az idősebbek felhalmozott tapasztalatával, akkor a kisebb gazdaságok is dinamikus fejlődési pályára állhatnak.

A generációváltás zavartalanul le fog zajlani a mezőgazdaságban?

Alfréd: Nem vagyok biztos benne, hogy mindenhol zavartalanul tud lefolyni, különösen azért, mert egy olyan ágazatról beszélünk, ahol az új generációnak sok helyen technológiai lemaradással kell szembenéznie. Ahhoz, hogy a fiatalok érvényesíteni tudják akár informatika tudásukat, vagy technológiai hátterüket, ki kell építeni egy olyan környezetet, amiben ezt kamatoztatni tudják. Bízom benne, hogy ez sikerülni fog a jövőben.

Itt főleg olyan fiatalokról beszélünk, akik egyetemisták, és a vállalati szektorban is nagyon jól keresnének, tehát nem biztos, hogy át akarják venni a mezőgazdasági vállalatot a szülőktől. 

Zalán: Ez így van, ez egy valós probléma, de én úgy látom, hogy vannak azért előremutató intézkedések. A Hiventuresnek nemrég jött létre egy kis-és középvállalkozás finanszírozási programja, amelynek a lényege, hogy segítséget nyújtson a generációváltáshoz és erősítse a KKV-szektort.

Alfréd: Ez igazából az egyén beállítottságán is múlik, hogy mennyire szeretne egy nagyvállalatnál dolgozni, vagy pedig megvalósítani önmagát:

ha családi cégnél dolgozik, vagy mezőgazdasági vállalatnál, sokkal nagyobb beleszólása van a cég mindennapjaiba,

és több lehetősége van újítani a folyamatokon. 

A drónokat egyébként önök gyártják?

Zalán: Először egy DJI drónnal dolgoztunk, és arra terveztünk egy vákuumos szívórendszert, illetve a mechanikai kialakítást véglegesítettük. Azóta dolgozunk az első verziós terméken, amely pár hónapon belül elkészül, és teljes mértékben saját tervezésű lesz. Ezalatt azt értem, hogy a szerkezetet és a kialakítást magunknak tervezzük, illetve ezeket mi fogjuk legyártatni, az elektronikai alkatrészeket pedig különböző beszállítókon keresztül szerezzük be. Ennek az a lényege, hogy így tudjuk elérni azt a legjobb kialakítást, illetve elrendezést, amellyel a drón a legoptimálisabban, legnagyobb üzemidővel, és legnagyobb teherbírással működik.

Egyelőre a Cropler-féle, mintavételezéssel foglalkozó drónjaik vannak, de terveznek más fajtát is gyártani?

Alfréd: Igen, vannak elgondolásaink jövőbeni termékekre. Most nyilván egyelőre erre fókuszálunk, de vannak ötleteink a termékpaletta szélesítésére. 

Zalán: Mivel a mezőgazdászokkal, illetve feldolgozógyárakkal folytatott megbeszéléseink alapján folyamatosan jönnek olyan visszajelzések, hogy milyen problémák merülnek még fel, látjuk annak a lehetőségét, hogy lehetne még akár teljesen más területen is drónokat alkalmazni.

Tavaly júniusban Milánóban voltak a Commodities Exchange rendezvényen. Mi volt a rendezvény legfőbb tanulsága az Alzagro számára?

Alfréd: Meglepő volt számunkra, hogy sok korunkbeli fiatal vett részt a rendezvényen, a generációváltás ott is tetten érhető volt. Alapvetően az utazás célja az ötletünk validálása volt, és ezzel kapcsolatban nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk.

Zalán: A kiállításon jelenlevő nagyvállalatokkal, és ami a legfontosabb, hogy a nagyvállalatok döntéshozóival is úgy tudtunk beszélni, hogy teljesen partnerként kezeltek minket. Abszolút nyitottak voltak egy ilyen elgondolásra, és ezekből a találkozókból később konkrétumok is születtek. Például egy pilot szerződés. 

Egy magyar mezőgazdasági startupnak van lehetősége kitörni a külföldi piacra?

Alfréd: Én is úgy gondolom, hogy igen. 

Zalán: Szerintem mindenféleképpen. Amit látok, hogy

most a startupok számára egy nagyon jó finanszírozási, illetve jogi környezet van Magyarországon: csak a startupokon múlik, hogy ebből mit tudnak kihozni.

A nemzetközi bővüléshez is minden adott.

A koronavírus-járvány hogy befolyásolja majd ezt? Kedvez majd a drónok piacának, vagy inkább hátráltatja?

Zalán: Most azt látom, hogy szinte az összes gazdasági szektorban recesszió van a koronavírus miatt. Minket ez olyan szempontból érinthet, hogy sok helyen a beszállítók megnövekedett gyártási és szállítási idővel számolnak, ami fennakadásokhoz vezethet. 

Alfréd: Alapvetően én úgy látom, hogy a drónoknak a piacát nem fogja nagyobb mértékben befolyásolni ez a vírus, mint bármelyik más piacot. 

Laikusként belegondolva, a koronavírus miatt egyre kevesebb emberi érintkezés ajánlott, és a drónok talán ebben tudnának segíteni, hogy az emberi kontaktust minimalizálják.

Alfréd: Abszolút elképzelhető. 

Zalán: Az USA-ban, illetve Kínában már bevett gyakorlat, hogy drónokkal fertőtlenítik a köztereket, már itthon is találkozhatunk ilyen példával. A logisztikában is nagyon nagy forradalom megy most végbe a drónoknak köszönhetően. 

Hogy látják a drónok szerepét a városokban, a világban 10-20 év múlva?

Zalán: Úgy gondolom, hogy mindenféleképpen egy robbanásszerű növekedés lesz, már most is látjuk, hogy egyik évről a másikra rekordmennyiségű hobbi drónt adnak el. Ha a hobbi drónokat megkedvelik az emberek, akkor előbb-utóbb mindenki rá fog jönni, hogy ez iparilag is milyen hatékonyan alkalmazható úgy a mezőgazdaságban, mint az építőiparban, és még sorolhatnám.

Az Alzagro drónját, a Croplert kell irányítani? Távirányítású, vagy teljesen automatikus? 

Zalán: Az első használatkész termék kézzel irányítható lesz, a távirányítón lesz egy kijelző, amivel a felhasználó tudja egy drónra szerelt kamerán keresztül nézni a repülési irányt; illetve ki tudja választani a mintázási pontokat. Viszont a távlati tervek között mindenképpen az automatizálás szerepel. Ez azért lenne fontos, mert referenciaként tudna szolgálni az, hogy semmiféle emberi beavatkozás nem történt a mintavételezés közben. 

Milyen startup indítását tanácsolnák a vállalkozókedvű fiataloknak?

Zalán: Én mindenképpen csak javasolni tudom az agtech vonalat olyan fiataloknak, akiktől nem áll távol ez a terület. Ebben a szektorban hagyományosan kevés az innováció, annak ellenére, hogy ez egy stratégiai jelentőségű ágazat.

Egy olyan piacon, amely már telített, sokkal nehezebb valami újat mutatni. Arról nem is beszélve, hogy ebben a szektorban is nyitottak az innovációra, vagyis azok lennének, de kevés van belőle.

Alfréd: Igen, itt kisebb a verseny, másrészt arányaiban nagyobb a lemaradás a fejlettebb régiókhoz képest, mint más ágazatban.

A medtechhez vagy fintechhez képest óriási kiaknázatlan terület rejlik az agtechben.

Mi volt az Alzagronak a legnagyobb tanulság ebből az inkubációs programból?

Alfréd: Nekem a legnagyobb tanulság, vagyis inkább a legnagyobb meglepetés az volt, hogy

a mezőgazdasági nagyvállalatok is meglepően nyitottak az innovatív megoldásokra,

és nagyon sok startupnak sikerült konstruktív megbeszéléseket folytatnia, vagy akár pilot szerződést kötnie a hazai mezőgazdasági nagyvállalatokkal.

Zalán: Ebben a programban nagyon hasznos, hogy egy kölcsönösen előnyös együttműködés jöhet létre, egyrészről a startup le tud ülni olyan nagyvállalatokkal, illetve nagyvállalati döntéshozókkal, akikhez egyébként nem biztos, hogy egy hívással, vagy egy e-maillel bármikor is bejutna; másfelől a nagyvállalatnak is előnyös, mert lehet, hogy egy olyan ötletet, vagy innovációt tud beépíteni a munkafolyamataiba, amivel nagymértékben tudja növelni a hatékonyságát. Tehát ez mindenképpen egy kölcsönösen pozitív, illetve hatékony együttműködés.