A legsürgősebb az lenne, hogy a kormány fesztiválmoratóriumot hirdessen – fesztiválszervezők a Makronómnak

2020-04-29 14:15:00

Takács Zsolt
Hasznos lehet a fesztiváljegyek áfáját öt százalékra csökkenteni – veti fel Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, aki szerint a magyar fesztiválok körülbelül 30 százaléka biztosan elmarad, de a többi sorsa is bizonytalan. Közvetlenül 36 ezer, közvetve 300 ezer embernek ad munkát a fesztiválszektor, ahol az előadóművészek és közreműködők helyzete a lehető legrosszabb, hiszen idén összesen 127 ezer fellépési alkalom maradhat el.

Vannak fesztiválok, amelyek már lemondtak rendezvényeket?

Az összes tavaszi fesztivál elmaradt vagy elmarad. A Budapesti Tavaszi Fesztiváltól az Országos Táncháztalálkozón keresztül nagyon sok fesztivál járt így. Egyelőre úgy tűnik, hogy a júniusra tervezett fesztiválokat sem fogják megrendezni, de ez attól függ, hogy a kormányzati előírások mit fognak tartalmazni. 

A Magyar Fesztivál Szövetség úgy számol, hogy a hazai – közel 800 – minőségi fesztivál körülbelül 30 százaléka marad el, 20 százalékát más időpontra teszik át, csökkentett vagy átalakított szerkezettel, kevesebb előadóval, helyszínnel. A fesztiválok 50 százalékáról pedig még nincs döntés, mivel nem tudják a fesztiválszervezők, hogy a meddig tart a jelenlegi helyzet és így nagyon nehéz tervezni.

A fesztiválok nagy részét nem néhány hét alatt rendezik meg, nagyságtól függően akár kétéves előkészületet is igényelhetnek, de persze most a kis létszámú, pár hónap alatt megszervezhető rendezvények is veszélyben vannak.

Minden fesztiválnak külön arculata van, mások a problémái, de a szervezők, igazgatók alapvetően optimisták. A vezetői- és csapat kreativitás, rugalmasság, nyugodtság és tapasztalat most sorsdöntő tényező. A szabadtéri rendezvények eleve nagyon kiszolgáltatottak, hisz ezeknek az eseményeknek eleget kell tenni az időjárástól kezdve a közönség elvárásának, szponzoroknak, költségvetésnek. 

A fennmaradó 50 százalék mire vár? Kormányzati intézkedésekre, a vírus enyhülésére?

Elsősorban az alagút végét kellene látni. A járványnak nem egyik napról a másikra lesz vége. A járvány időbenisége is befolyásolja a tömegrendezvények megtarthatóságát.

A másik fontos kérdés, hogy a fesztiválközönség miként áll magához a rendezvényekhez, az esetleges átalakításokhoz és lesz-e pénze a helyzet normalizálódása után.

A harmadik fontos elem, hogy az elmaradt vagy elhalasztott fesztiváloknak sikerül-e meggyőznie a kormányzatot a működési költségek egy részének átvállalására, hisz a kultúra közvetítése mellett a fesztiváloknak jelentős gazdasági haszna is van, több mint 80 milliárd forint állami bevétel folyik be és 36 ezer embernek ad a szektor közvetlenül munkát, közvetve pedig több mint háromszázezer embernek. A legtöbb fesztiválszervező évente egy-két eseményt szervez, ha ezek elmaradnak, nem hogy hasznot nem realizálnak, de semmilyen bevételük sem lesz, amivel a költségeiket fedezni tudnák és

a turisztikai hozzáadott érték is megszűnik, az adóbevételekkel együtt.

A fesztiválszervezés egy összetett dolog. Az előadó- és alkotó művészek mellett a szervezők, a technikai munkatársak, a marketing-kommunikáció, a vendéglátás, az árusok, a szálláshelyek is számítanak a rendezvényekre. Fontos elmondani, hogy a magyar kézműves- és kisipar is nagyon függ a fesztiváloktól. 

A Magyar Fesztiválszövetség egy vis maior alap felállításán dolgozik. Hogyan állnak ezzel és milyen hatással lesz ez a szektorra?

A Magyar Fesztivál Szövetség – a saját Covid-19 Fesztivál Válságkezelő Munkacsoportja mellett – különböző egyeztetéseken is részt vesz, például a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. A Szövetségünknek 230 tagja van, akik összesen 300 fesztivált üzemeltetnek, így már március elején megkezdhettük a munkát kérdőíveken keresztül, hogy adatokat és érveket gyűjtsünk a kormány számára. 

Szerintünk a legsürgősebb az lenne, hogy a kormány fesztiválmoratóriumot hirdessen,

tehát konkrétan legyen egy dátum, ameddig nem lehet fesztivált tartani, utána pedig konkrétan limitálják a résztvevők számát, ez sok fesztivál helyzetén javítana és a közönség fele is egyértelmű kommunikáció lenne. Amely fesztiválok jegyeladással működnek, ott egyfajta voucher-rendszert kellene bevezetni, ami a jövőbeni túlélést biztosítaná.

Hatalmas szükség van ágazati egyeztetésekre, egymás közt kell párbeszédet folytatni szakmai szervezetek bevonásával, amivel elég jó úton haladunk. A járvány miatt igazoltan elmaradt fesztiváloknál szükség lenne 40 és 60 százalék közötti működéstámogatásra és a már meglévő pályázati pénzeket nem szabadna befagyasztani, hanem módosítani kellene a szerződések feltételeit.

Hasznos lehet a fesztiváljegyek áfáját öt százalékra csökkenteni, de ez még csak a jövő kérdése.

A kormányzati intézkedéseket milyennek látja?

Én úgy gondolom, hogy a legfontosabb jelenleg az egészségügy és az oktatás, a rendezvények nem az első sorban állnak, de ezzel mindenki tisztában van a szakmában. Azért dolgozunk, hogy segítséget kapjon az a rengeteg ember, akinek veszélybe került a munkája. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel heti rendszerességgel tárgyalunk, a Nemzeti Kulturális Alappal és az Emberi Erőforrások Minisztériumával pedig folyamatos a kommunikáció. Az EMMI-vel való kapcsolat még intenzívebb lehetne.

Említette, hogy rengeteg kis fesztivál is veszélyben van. Közülük mennyi fejezheti be a működést végleg, ha kimarad az idei szezon?

Számszerűen ezt nehéz megmondani, mivel nagyon friss a probléma, így folyamatos az adatgyűjtés és hétről hétre változnak a dolgok. Ha a járványhelyzet és a törvények úgy engedik, akkor az augusztusi fesztiválokat már átalakításokkal talán megtarthatják. Ennek az a veszélye, hogy

a fesztiválsztrádán dugó alakulhat ki a nyár végén,

a másik fontos kérdés pedig az, hogy az emberek mernek-e fesztiválokra menni és lesz-e pénzük erre.

Ebben a bizonytalanságban hogyan lehet egyáltalán szervezni?

A vállalkozói és egyéb szerződések nagy része biztosan figyelembe veszi a különleges szituációt. A művészek, a szervezők, a technikai kiszolgálók közt látható az együttműködés, mindenki érti a helyzetet. Működik a szolidaritás, a kölcsönös bizalom most a jövő záloga.

Számomra nagyon pozitív, hogy a fesztiválszervezők nem a feladáson, hanem alternatívákon dolgoznak és terveznek.

Ezenfelül azt is fontos elmondani, hogy olyan innovációk jöhetnek be a fesztiválokba, amelyeket eddig nem láthatott a közönség. Egy fesztivál lényege a közösség találkozása a valós térben, de most olyan digitális kísérleteket is látni, amelyeket a jövőben be lehet építeni a fesztiválok tartalmi részébe is. A jelenlegi helyzetben az a fontos, hogy a közönség akarja, ne felejtse el a közösségben átélt kulturális, népművészeti és hagyományőrző, vagy gasztro élményeit.

A fellépőket mennyire érinti ez az időszak?

Az előadóművészek és közreműködők helyzete a lehető legrosszabb,

de nem csupán fesztivál fronton, a színházak is hasonló helyzetben vannak. A legkiszolgáltatottabbak a szabadúszók, akik nem tartoznak egy zenekarba vagy társulatba sem.

Rengeteg kormányzati támogatás érkezett a szektorba, ami valamennyire enyhíti a kialakult helyzetet, de amint lehet rendezvényeket szervezni, akkor minden újraindulhat. Mi azt számoltuk ki, hogy

idén összesen 127 ezer „fellépő alkalom”, 28 ezer „árus alkalom” és 21 ezer „vendéglátó alkalom” marad el,

ha bedől a fesztivál piac. Ezek borzasztóan nagy számok.

A fellépők, szponzorok mennyire rugalmasak a kialakult helyzetben?

Nagyon nehéz megmondani, mert ez attól függ, hogy mennyire kötötték le az egyes fesztiválok a fellépőket a szezonra. Nyilvánvalóan nagyon sok élő szerződés van, amelyeket egyedi megbeszélések alapján kell rendezni, ennek megoldása lehet, hogy a művészek megértik a fesztivál helyzetét és például valamilyen kedvezményt adnak.

A szponzorok esetében is sok függ a szerződések átalakításától, aktualizálásától.

A kérdésnél mérlegelni kell, hogy a szponzorok mennyire fektetnek a jövőbe és mennyire akarják azt, hogy életben maradjon a fesztiválipar.

Itt most hatalmas összefogásra van szükség és nincs egységes recept mindenre. 

A fesztiválszervezők nyílt levélben kérték, hogy az elővételben vett jegyeket tömegesen ne váltsák vissza elhalasztott rendezvények esetén a vásárlók. Ezeket a jegypénzeket a fesztiválok teljes egészében elköltik szervezésre?

Ez leginkább az egyes fesztiválok tőkehelyzetétől függ. Van olyan helyzet, ahol bizony egy részét már elköltötték, mert ebből fejlesztették a „terméket”. Nagyon nehéz helyzet vár ránk, de közös erővel megoldható lehet, mi folyamatosan ezen dolgozunk.

Külföldről inspirálódnak?

Külföldön rengeteg példát láthatunk, például a finnek létrehoztak egy kulturális segélyalapot, amelynek szakmai partnere a finn fesztiválszövetség volt, de vannak más országok is, ahol alapokat hoztak létre a fesztiváloknak, de ez a járványhelyzettől függően folyamatosan változik.