Japán még fizet is a cégeinek azért, hogy hazatérjenek Kínából

2020-04-17 11:00:00

Bakajannisz Péter
Gazdaságtörténete eddigi legnagyobb csomagját jelentette be Japán, hogy megfékezze a koronavírus világjárvány által okozott válság hatásait. Az ösztönző csomagnak az egyik részét arra szánja a japán kormány, hogy „eltávolítsa” vállalatait Kínából. Ezen lépés fokozhatja a két ország fokozódó elhidegülését, aláásva Abe Sinzó miniszterelnök próbálkozásait a kapcsolatok helyreállítására.

Exit

Japán gazdaságélénkítő csomagjának mérete eléri a 992 milliárd dolláros értéket, amely a nemzet éves gazdasági teljesítményének 20 százalékának felel meg. A mentőcsomag mérete jól példázza a politikai döntéshozók által várt károk mértékét – írja a Bloomberg.

A csomag érdekessége, hogy arra is ösztönzi az ország vállalatait, hogy hagyják el Kínát.

Március negyedikén jelent meg az ENSZ publikációja, amely a járvány világgazdaságra gyakorolt hatásait mutatja be. A jelentés kitért Kína kiemelkedő gazdasági szerepére, mint globális termékgyártó és exportőr, valamint közbenső inputok szállítója, ugyanis a globális kereskedelemben e terület 20 százalékát fedi le az ázsiai óriás.

A növekvő kínai gazdasági súly hatását kezdte érzékelni Japán is, amely Kína legnagyobb kereskedelmi partnere. Februárban viszont a Kínából származó import szinte a felére esett vissza, mivel a járvány miatt bezárták a gyárakat Kínában és ez megfosztotta a japán gyártókat a szükséges alkatrészektől, alapanyagoktól. Az ENSZ jelentésében megjelent táblázatból is kiderül, hogy Japán ebben a tekintetben az egyik legjobban érintett gazdaság.

A kínai leállások következtében leginkább érintett gazdaságok

Az állam újraszövi a termelési láncokat

A japán kormány most 2,2 milliárd dollárt különít el annak érdekében, hogy elősegítse a termelés elmozdítását Kínából, mivel a koronavírus egyébként is megszakította a fő kereskedelmi partnerek közötti ellátási láncokat.

A japán kormány rájött arra, hogy a vállalatok gazdasági érdekei miatt túlzottan függővé vált Kínától. Nincsenek ezzel egyedül, Amerika is most ismerte fel, hogy üzleti érdekből még a gazdasági függetlenségét is kiszervezte.

A japán költségvetésből kiderül, hogy a kormány 220 milliárd jennel támogatja a Japánba visszatérő vállalatokat és 23,5 milliárd jennel azokat, amelyek a termelést más országokba szeretnék költöztetni. Utóbbi azért lényeges, mert számos vállalat versenyképességét akadályozhatja a hazatelepülés, így számukra a régión belüli széttelepülés lehet a megoldás.

Persze nem csak japán, hanem az amerikai, de még a kínai vállalkozók is otthagyják most Kínát – írja a Forbes. A portál kiemeli, hogy milliókat bocsátottak el Kínában az elmúlt két hónapban, amely következtében a munkaerő egy része Vietnámba költözött.

A támogatások ellenére a távozás nem olyan egyszerű. Shinichi Seki, a Japán Kutatóintézet közgazdásza szerint is változás várható, mivel már több Kínában gyártó japán vállalat fontolgatja a költözést. A japán közgazdász azonban azt is hozzátette, hogy az olyan vállalatok, mint például a gépjárműgyártók, amelyek a kínai belföldi piacra gyártanak, valószínűleg továbbra is a helyükön maradnak. Hasonlóan érvelt Patrick Van den Bossche, a Kerney gyártási tanácsadó cég munkatársa is, aki szerint vannak olyan iparágak, mint például az elektronika, amelynek átköltöztetése sok időt igényelne.

A vállalatok távozása lehetőségeket teremthet más országoknak, hogy bevonzzák ezeket.

Változó kapcsolatok

A mostani lépés átalakíthatja a japán cégek gyártási bázisát, mivel a japán kormány jövőbeli beruházásokkal foglalkozó testülete a múlt hónapban megvitatta

a magas hozzáadott értéket képviselő termékek gyártásának Japánba való visszatelepítését.

Japán lépése alááshatja Abe Sinzó miniszterelnök évek óta tett erőfeszítéseit a Kínával fenntartott kapcsolatok helyreállítására.

Hszi Csin-ping kínai elnök a hónap elején Japánba látogatott volna, viszont a járvány rohamos terjedése miatt lemondták a találkozót és nem is jelöltek ki új időpontot.

A járvány kitörésének kezdeti szakaszai látszólag még felmelegítették a két ország közötti gyakran hideg kapcsolatot, ugyanis Japán maszkok és védőeszközök formájában nyújtott segítséget Kínának.

Japánban azonban sokan hajlamosak Kínát hibáztatni a járvány korai szakaszának helytelen kezelése miatt,

és Abe elnököt azért, hogy nem tiltotta ki hamarabb a kínai látogatókat.

A két ország között régebbi viták sem tisztázottak, ilyen például a 2012-2013-as eredetű, a Kelet-kínai-tenger szigeteivel kapcsolatos területi vita, amely majdnem katonai összecsapással végződött. A kínai hajók a jelenlegi válság ideje alatt is járőröznek a japán által felügyelt szigetek körül, miközben a szigetország azt állítja, hogy négy kínai hajó áprilisban belépett az ország vizeire.