Globális krízisbe hullik a gazdaság

2020-03-18 20:42:00

Tóth Gusztáv
Facebook
Mi is a tartalékainkból fogjuk áthidalni a leállást és ha kell, saját félretett pénzünkből adunk fizetést.

„A kialakuló helyzetet nem kell bemutatni, azonban néhányan bizakodóbbak és rövidtávú megtorpanásra, amolyan zárlatra készülnek, ami hamar megoldódik. Én fél évre számítok…

Úgy kell elképzelni, mint egy repülőgép-katasztrófát. Először leáll az egyik hajtómű, aztán a másik, aztán a segédhajtóművek, végül kimegy az elektronika. Jön a vitorlázás és a lassulás, majd a zuhanás és a becsapódás.

Jelenleg éppen a hajtóművek állnak le, most kaparjuk elő a maszkokat, hol vagyunk még a talajtól…

Globális krízisbe hullik a gazdaság (is). Minden vállalkozást érint, minket is. Sajnos a gazdasági leállás nyomában egy talán még szembetűnőbb jelenség érkezik, a szociális és morális szétesés. Ezek minimalizálása, fékezése és kezelése most mindennél előrébb való feladata minden munkáltatónak. Vagyis

azon KELL igyekezni, arra MUSZÁJ törekedni, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megőrizzük.

Elkapkodott pánikdöntéseket hozva csakis erősíteni fogjuk a kivédhetetlen folyamatokat. Ha elbocsátásokba kezdünk, akkor egy olyan, eddig még nem látott társadalmi réteget duzzasztunk és kergetünk a kritikus tömeg felé, aminek súlya talán nagyobb formáló erőt fog képviselni, mint maga a járvány, vagy a gazdaság leállása. Most minden korábbinál fontosabb egy kis buddhista szemlélet. Ha mellel beleállunk a szélbe, hátradőlünk. Ha a szembejövő betonfalba beleütünk, szétmegy az öklünk. Az árral nem szemben kell úszni, hanem oldalra és akkor van esély partot érni.

Akik eddig is dolgoztak, de nem tudtak tartalékolni, hitelük van és egyik fizetéstől a másikig éltek, azok közül nagyon sokan elveszíthetik egzisztenciájukat – egyik napról a másikra.

Arra kérem a munkáltatókat, hogy ezt ne engedjük. Sokba fog kerülni látszólag, de még egyszer jelzem: most nem érvényesek az eddigi gazdasági modellek. Most át kell állítani az eddig (látszólag) bevált szemléletünket. Nagyon hosszú bikini szezon után itt a zimankó, aki nem tud beöltözni, azt elvesztjük.

Arra kell koncentrálni, hogy rengeteg lemondással, áldozattal és erőforrással megtartsuk a közösségeket. Beszéljetek a kollégákkal és alakítsatok ki egy munkahely-megőrzési tervet, amiben közösen hoztok áldozatot. Biztosan lesznek olyanok, akik nem bírják a nyomást, nem képesek kompromisszumra – nálunk is jelenleg buknak ki ezek a problémák és ezek a kollégák.

De az együttműködők számára még a jóval kevesebb anyagi juttatás is sokkal több, mint a totális talajvesztés. A KKV szektor nagyon sérülékeny, gyorsan reagál és nagy súlya van. Éppen ezért pontosan itt van szükség a legnagyobb összefogásra, most itt kell kialakítani a legtöbb és legerősebb szövetségeket.

Mi is a tartalékainkból fogjuk áthidalni a leállást és ha kell, saját félretett pénzünkből adunk fizetést.

Én mindig többre tartottam a saját erőből működő embereket, most is úgy gondolom, hogy

nem szabad a kormánytól várni, hogy majd mindent megold

– mert mi van, ha nem, vagy csak késve.

Hozzatok áldozatot, legyetek állhatatosak, higgadtak, bölcsek és irgalmasak. Ennyi éppen elég a túléléshez.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.