Tévhitek a gazdaságról: „a növekedés nem fenntartható”

2020-02-26 14:11:00

Oláh Dániel
Facebook
A magyar gazdaság 2013 és 2019 között növekedést tekintve az unióban az első ötbe tartozik.

„»Szükség van olyan változtatásokra, amelyek a jövő növekedését megalapozzák. Úgy látom, hogy a kormány nem gondolkodik ilyenekben, ami nagy biztonsággal előre jelzi azt, hogy a növekedés lassulni fog.« Vajon melyik évben nyilatkozta ezt Csaba László? Mindegy is és a lényege épp az, hogy 2010-ben vagy 2020-ban a mondat ugyanúgy működik, kortól és időszaktól függetlenül nincs értelme, de közben mindig igaz.

Csaba László ebből a szempontból biztonságosabb stratégiát követ, mint a GKI elnöke, az egykori szocialista miniszterelnök-jelöltként is ismert Vértes András, aki komolyan erodálta hitelességét azzal, hogy rendszeresen megpróbált számokat tenni politikai állításai mögé. A GKI évente többször is kiadja előrejelzéseit, ám ezek rendre súlyosan mellélőnek.

Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz – kommentálta Vértes András a gyors magyar gazdasági növekedésről szóló híreket 2018-ban. Elsütötte a több közgazdász által használt másik csodafegyvert, és »túlhevült« gazdaságról is beszélt, ahol a potenciális növekedési képesség valójában »jóval gyengébb«, mint amit látunk.

Van tehát egy másik valóság, ami igazibb, mint az, amiben élünk. Ott a magyar gazdaság szinte stagnál. A »potenciális«, tehát az igazi/tényleges/valós/hosszú távú gazdasági növekedés számít, amit nem a KSH és a statisztikusok tucatjai, hanem a közgazdaságtan trendjósló orákulumai egyedül állapítanak meg páratlan szakértelmük és gazdasági tisztánlátásuk segítségével. Mert ahogy Bod Péter Ákos fogalmazott a minap, a GDP csak egy szám, amivel nem írható le jól a gazdaság helyzete. A valódi helyzetet csak a beavatottak ismerik.

A túlhevültséggel a »szakértők« azt az érzetet igyekeznek kelteni, hogy a gyors gazdasági növekedés valami egészségtelen, szinte káros, nem egyensúlyi, veszélyes jelenség és egyébként sem lehet rá képes a magyar gazdaság.

Vértes András korábban a magyar gazdasági növekedést a Jóistennek tulajdonította, ami, mint írtuk, igaz – mármint, hogy a Jóistennek köszönhetjük –, de szakértői elemzésnek kevés.

A GKI vezérigazgató-helyettese, Karsai Gábor is példát mutatott borúlátásból, hiszen 2017 januárjában úgy nyilatkozott, hogy »a magyar gazdaság legutóbb 2005-ben volt képes 4 százalék feletti növekedésre. Lehetséges, hogy ez most idén és jövőre is sikerül. Csak nem valószínű.« Valószínű lett, a 2017-es növekedés 4,2 százalékos volt.

Vértes András 2018 végén a 2019-es évre azt jósolta, hogy 3,2-3,5 százalékkal nőhet a gazdaság, ezzel szemben 4,9 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Felmerül a kérdés, hogy a piaci hangulat és várakozások befolyásolása-e a célja a GKI-nak a valóságtól elrugaszkodott számok publikálásával, de ezzel már meglehetősen messzire kanyarodunk el attól a ténytől, hogy a magyar gazdaság 2013 és 2019 között növekedést tekintve az unióban az első ötbe tartozik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.