Húszmillióan vesebetegek Nigériában, mert hipóval fehérítik a bőrüket

2020-02-26 09:50:00
A Nigériai Nephrológiai Szövetség (NAN) szerint húszmillió nigériai vesebetegségben szenved – közölte az egyesület elnöke, Ifeoma Ulasi professzor hétfőn egy sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette egy tudományos konferencia (AGM) megrendezését is Ibadan városában.

Fehérednének a feketék

Elmondása szerint a konferencia egyik fő témája a „Vese és demográfia” lesz, mellyel a lakosság figyelmét szeretnék felhívni a vesebetegség megelőzésére. A betegség kezelése meglehetősen drága, nagy terhet ró a betegekre és az országra is.

Megállapította, hogy a genetikán kívül számos tényező okoz vesebetegségeket, például a bőrfehérítésre használt fehérítők, és hozzátette, hogy a nemzet egészségbiztosítását felül kell vizsgálni a betegek ellátása érdekében.

Fekete-Afrikában épp annyira szeretnének fehéredni az emberek, amennyire az európaiak barnulnának, csak míg Európában ezt napozással el lehet érni, Afrikában kialakult egy kozmetikai ipar, amely bőrfehérítő szereket forgalmaz. A fehér bőr Afrikában a jólét jele, ettől társadalmi előrelépést, jó állást és kapcsolatokat várnak az emberek.

A szerek két fő hatóanyaga a hidrokinon, amely a melanin festékanyagot termelő melanocitákat pusztítja el, a másik a szervezetre meglehetősen ártalmas higany. Utóbbi az idegrendszert és az agyat is károsítja, de vesekárosodást is okoz. Ezek a problémák pedig igazán nem hiányoznak a szegény afrikai országok egészségügyi rendszereinek. Vannak ráadásul, akik hipót használnak.

A fehérítés gazdaságilag is veszélyes függőséggé alakul, hiszen sok esetben egyre több szerre lesz szükség a fehérség megőrzése érdekében. 

Általános probléma

„Persze közelíthet az ideálhoz, mindössze ki kell fehérítenie a bőrét, meg kell műtetnie a szemét, az orrát és az állkapcsát. Hogy a Távol-Keleten maradjunk, Dél-Korea a világ plasztikai sebészet-fővárosa, ahol olyan nyomás van a hölgyeken, hogy minden harmadik (!) huszonéves nő végeztetett már magán beavatkozást, pedig a szöuli metróban már megtiltották a plasztikai sebészeti klinikák reklámozását. Ennek ellenére nem látni a tévében, a filmekben vagy bármilyen plakáton olyan nőt, akinek ne lenne megműtve az arca. A legnépszerűbb beavatkozás a mongolredő eltávolítása - ami kerekebb szemet eredményez - az orrplasztika – a tömpe orrot megemelik és elvékonyítják – és az állkapocs műtét, aminél lefaragnak kétoldalt az állkapocsból, hogy az arc keskenyebb legyen. Az egyik klinika lobbijában hatalmas üvegoszlopok ékesítik a teret, melyekben a kioperált állkapocs-darabok vannak. Nem viccelek, tényleg így van. Szerintem ez undorító és ijesztő, én biztosan kifordulnék onnan, de egy odalátogató koreai nő számára ez a látvány bátorító, hiszen ő meg szeretne szabadulni széles állától. 

Az ázsiai hölgyeknél a nyugati szépségideál kényszeres imitálása nem áll meg vonásaik megváltoztatásánál, sokan barna szemükkel is elégedetlenek. A színes kontaktlencsék megjelenése óta azonban már ezen is lehet változtatni, így alig találni ázsiai influenszert vagy youtubert, aki nem kék vagy zöld szemmel néz igézően a kamerába. 

Az arab világban a legnépszerűbb szépészeti beavatkozás az orrplasztika, Iránban például teljesen természetes, hogy a lányok ezt kapják a 18. születésnapjukra. Ez a jelenség olyan magától értetődő, hogy büszkén viselik a műtét után kötéseket, hiszen ha nem orrplasztika az érettségi ajándék, az szégyellnivaló, mert azt jelenti, hogy a család szegény és nem tudja megengedni magának. 

A bőrfehérítés is egyre népszerűbb, főleg a Távol-Keleten több milliárd dolláros üzlet, hiszen – ahogy egy kínai mondás tartja – »a fehér bőr elfedi minden más hibád«. A kínai nők közül nyáron sokan kezeslábasban és maszkban strandolnak, hogy ne barnuljanak le, a barna bőr ugyanis arra utal, hogy az illető szegény paraszt, aki egész nap a földeken dolgozik, és mint ilyen, alsó társadalmi osztályhoz tartozó állampolgár. Indiában ugyanez a helyzet, nemrég arról írt a Huffington Post-ban egy indiai fiatal lány, hogy milyen hatással volt rá, hogy a szülei mindig megdorgálták, ha sokat sportolt nyáron, mert nem tetszett nekik, hogy a napon van, mert így sötét lesz a bőre. Az ázsiai nők fehérítő maszkokat is alkalmaznak, illetve lézer kezelésekkel és bőrfehérítő tabletták szedésével is próbálják elérni az áhított világos bőrt. 

Az »eurocentrikus szépség sztenderd« miatt a legjobban mégis a fekete nők szenvednek. Náluk már akkor elkezdődött a bőrszín alapján való megkülönböztetés, mikor a fehér rabszolgatartók elkezdtek gyerekeket csinálni a fekete rabszolganőknek. (most ne menjünk bele, hogy ezeknek a »kapcsolatoknak« hány százaléka volt szexuális erőszak, mert arról külön lehetne oldalakat írni.) Ezek a félvér gyerekek később preferáltabb rabszolgák lettek, mert világosabb bőrük miatt jobban hasonlítottak gazdáikra. Ők többnyire házon belül végezhettek könnyebb munkákat, amíg sötétebb társaik a földeken gürcöltek. A rabszolgaság eltörlése után, a modern korban a fehérek és feketék közötti keveredés miatt az afroamerikaiak már változatos bőrtónusokkal rendelkeztek és sajnos saját közösségükön belül is a világosabb bőrszínt részesítették előnyben” – olvashatunk a bőrfehérítéshez kapcsolódó trendekről Nagy Cili írásában.