Kiderült, mennyivel élnénk tovább, ha nem lennénk elhízottak

2019-12-11 17:42:00
Óriási terhet jelent a költségvetések számára az elhízás, ami Magyarországon 4,1 százalékos GDP-visszaesést okozhat három évtized alatt az OECD kutatása szerint.

A spanyolok fele túlsúlyos

Az OECD kutatása, (The heavy burden of obesity) szerint a vizsgált három évtizedben az elhízásból származó egészségügyi költségek az összes egészségügyi ráfordítás közel tíz százalékát adják majd Spanyolországban. A felnőtt lakosság fele túlsúlyosnak számít, ami olyan terhet jelent az egészségügyre, aminek az árát végül maguk a spanyol emberek fizetik meg. 2020 és 2050 között 2,9 százalékot eshet a spanyol GDP az elhízás miatt, amit a spanyol emberek zsebéből pótolnak majd. Átlagosan évente 265 euróval nőhet a spanyol emberek adóterhe ennek köszönhetően.

Voltak persze intézkedések az elhízás visszaszorítására, például fel kell hívni a figyelmet az élelmiszerek csomagolásán arra, hogy egészségtelen termékről van szó, de korlátozzák az egészségtelen termékek reklámjait is, sőt, ahogyan Magyarország is tette, adót vetettek ki a magas cukortartalmú italokra.

Magyarországon is nagy költség

Az OECD szerint Magyarországon az elhízáshoz kötődő egészségügyi ráfordítások az összes egészségügyi költésnek a spanyolnál kisebb részét, 6,5 százalékát teszik ki 2020 és 2050 között, ekkora forrást költ el Magyarország a jelentős részben a rossz életmódból származó, megelőzhető probléma kezelésére. Az elemzés hozzáteszi, hogy

hazánkban nemzetközi összevetésben is jelentős, 4,1 százalékos GDP-visszaesést okozhat majd az elhízás három évtized alatt

(a rekorder Mexikóban a veszteség az 5 százalékot is meghaladhatja). Az elhízás miatt az országok sok esetben növelni kényszerülnek az adóterheket, így vezet az elhízottság a költségvetés hízásához.

A kutatás alapján

a várható élettartamot átlagosan nagyjából 3,5 évvel rövidíti meg az elhízás Magyarországon

2020 és 2050 között, ennél csak az USA-ban, Lengyelországban, Oroszországban és Mexikóban várható súlyosabb helyzet. Az elhízás miatti betegségek, a munkahelyi hiányzások vagy a korai nyugdíjba vonulás az elhízás komoly munkapiaci költségeit illusztrálják, és csökkentik a gazdaság termelékenységét, az elvégzett munka minőségét.

Megelőzésbe fektetünk

Ha a 2018-as 42 ezer milliárd forintos magyar GDP-t nézzük, csak ennek 1700 milliárd forint lenne a 4 százaléka. Érdekességként, ezzel szemben a magyar kormány stadionokra a 2010-es években összesen 350 milliárd forint körüli összeget költ el. Ez az összeg önmagában is töredéke annak a költségnek, amit az elhízás, az egyik legpusztítóbb népbetegség okoz a következő évtizedekben Magyarországon.

A várható élettartamot átlagosan nagyjából 3,5 évvel rövidíti meg az elhízás Magyarországon 2020 és 2050 között, ennél csak az USA-ban, Lengyelországban, Oroszországban és Mexikóban lehet majd súlyosabb a helyzet. 

Az elhízás miatti betegségek, a munkahelyi hiányzások vagy a korai nyugdíjba vonulás az elhízás komoly munkapiaci költségeit illusztrálják, rontva a gazdaság teljesítményét.