Egyelőre alacsony a munkanélküliség, de a jövő sajnos bizonytalan

2022. szeptember 22. 12:27
Augusztusban igen alacsony, mindössze 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta és csupán 177 ezren voltak állás nélkül. A három havi adat is jól alakult: 3,4 százalékon állt.

 

Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője 
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

 

A friss adatok

Augusztusban igen alacsony, mindössze 3,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. A június-augusztusi három hónapos időszakban számítva pedig a munkanélküliségi ráta átlagban 3,4 százalékos volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Pedig nemzetközi, például amerikai szinten nem kis problémáról beszélünk.

A 15-74 éves munkanélküliek száma 34 ezerrel, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal csökkent.

A fentieken belül: 
A fiatalabb korosztályban, a 15-24 éves munkanélküliek száma 30 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 6,0 százalékponttal, 9,9 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli 18,4 százaléka közülük került ki.
A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal 2,9 százalékosra csökkent, míg az 55-74 éveseké 0,3 százalékponttal 3,1 százalékra emelkedett a KSH friss jelentése szerint.

Szakértői kommentárok a friss adatokhoz

Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kiemelte, hogy a KSH mai adatai alapján a foglalkoztatás augusztusban havi alapon stagnált. A havi munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony: 3,6 százalékos, ez azonban a júniusi mélyponthoz képest már minimális növekedést jelent. Az adat éves alapon növekedni tudott, ami pozitív.

Az éves alapú bővülésben továbbra is az elsődleges munkaerőpiac játszik szerepet: míg a teljes foglalkoztatás 52 ezer fővel nőtt, addig az elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel dolgoznak többen. 

Nagyon jó az EU-s helyezésünk

Makronóm Intézet szakmai vezetője kiemelte, hogy a magyar munkanélküliségi ráta továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, várhatóan a rangsor 5-6. helyét foglalja majd el.

A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta pedig két régiós országban, Csehországban és Lengyelországban látható.  

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője arra mutatott rá, hogy

a rendszerváltás óta először lépte át a 4,7 milliós szintet a foglalkoztatottak száma.

Suppan Gergely szerint kifejezetten pozitív, hogy – ahogy szó volt róla fentebb – a hazai elsődleges munkaerőpiacon 62 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a külföldön dolgozók létszáma mindössze 4 ezerrel emelkedett. 

Regős Gábor megjegyezte, hogy ez utóbbi 

még mindig bőven elmarad a koronavírust megelőző időszak értékétől.

 

Háromhavi átlagszám: 3,4 százalék

A munkanélküliek száma az előző háromhavi átlaghoz képest 5,6 ezer fővel nőtt, azonban 34,4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőtti szinthez képest, így 3,4 százalékra mérséklődött a három havi átlagos adat alapján számított munkanélküliségi ráta az egy évvel ezelőtti 4,1 százalékról. (A három havi átlag adatai jobban összehasonlíthatók, mert régebben nem mért havi adatokat a KSH – a szerk.)

Kiemelendő, hogy a nyári hónapokban, július és augusztus között a szezonális hatásoknak megfelelően 12,7 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma az előző háromhavi átlaghoz képest.

Regős Gábor hozzátette, hogy folytatódott a közfoglalkoztatottak számának csökkenése, létszámuk 14 ezer fővel volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál.


Magas foglalkoztatás és a munkaerőhiány is

Makronóm Intézet szakmai vezetője aláhúzza: a munkaerőpiacot összességében továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi, és sok területen jellemző a munkaerőhiány is. A kiindulási helyzet tehát kedvező, ugyanakkor

a következő időszak az energiaárak elszabadulása miatt a foglalkoztatás szempontjából is erőteljes kockázatokat rejt. 

Mivel a munkahelyek egy része a megnövekedett költségek miatt megszűnhet, ezért a foglalkoztatás is csökken. Ezt a hatást az üres álláshelyek magas száma mellett némileg a kormányzat által bevezetni kívánt programok is mérsékelni tudják – jelentette ki Regős Gábor.
 
A háború mindeddig semmilyen negatív hatással nem volt a hazai munkaerőpiacra, az év első felében pedig tovább fokozódott az akut munkaerőhiány szinte minden szektorban – teszi hozzá Suppan Gergely. Ám a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője is figyelmeztet arra, hogy 

a következő hónapokban kettősség jellemezheti a munkaerőpiacot, mivel az elszálló energiaköltségek egyes szektorokban, ágazatokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek. 

Mindez elbocsátásokat okozhat különösen a vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, más szabadidős, kulturális, sportolással kapcsolatos szolgáltatások területén. 

A kormány azonban

munkahelyvédelmi programot tervez az érintett szolgáltatói ágazatokban, míg a termelésben, az ipar területén működő vállalkozásokat az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos átvállalásával

igyekszik támogatni.

Suppan Gergely szerint kérdés, hogy a tervezett támogatások, illetve a számos területen továbbra is fennálló munkaerőhiány mennyire lesz képes ellensúlyozni az előbb említett negatív hatásokat. 

Az év végén és a jövő év elején részben szezonális, részben az energiaválság negatív hatásai miatt 

emelkedhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jövő év közepétől újra csökkenés várható. 

Idén 3,5 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre szintén 3,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés