Makronóm: A WEF Global Growth Summit találkozójának tanulságai

Zsákutca a neoliberális növekedés-mantra

2023. május 23. 19:24
Az elmúlt mintegy fél évszázad neoliberális gazdaságpolitikája látványos globális növekedéshez vezetett, ezzel együtt az egyenlőtlenségek rég nem látott, széles körű elterjedését is magával hozta.
Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása.

Kétségtelen, hogy maga a gazdasági növekedés nagyon gyakran használt fogalom: a hétköznapi olvasóknak készülő újságcikkekben legtöbbször egyszerűen a GDP-növekedés szinonimájaként használják. Ma már azonban elterjedt a fenntartható (sustainable development), az inkluzív (inclusive growth) és a rugalmas növekedés (resilient growth) kifejezés i, vagy akár a nem-növekedés tézise is.

A világgazdaságban ugyanakkor jelenleg nagy bizonytalanság uralkodik, 

mindenki a növekedés alapjait félti, ezért jó, illetve praktikus lenne tisztázni, hogy a fentiek közül milyen növekedésre gondolunk, amikor annak a visszatérését vagy megmaradását kívánjuk.

A Global Growth Summit tanulságai

A World Economic Forum (WEF) május 2–3-án tartotta Global Growth Summit elnevezésű (Növekedési csúcstalálkozónak fordítható) nemzetközi konferenciáját, amelyen pontosan ezt a problémakört járták körül, különösen az úgynevezett rugalmas vagy reziliens növekedés kérdésére fókuszálva.

Az ILO (az ENSZ munkaügyi szervezete) főigazgatója, Gilbert Huongbo azzal kezdte, hogy az elmúlt 40 év dominánsan neoliberális gazdaságpolitikája látványos eredményeket ért el, de magas költségek mellett, miközben az egyenlőtlenségek növekedtek és a klímaváltozás is látványosan felgyorsult. Ahogy fogalmazott: 

a szegénység, bárhol jelenik meg, veszélyt jelent a prosperitásra.” 

A találkozó másik fontos gondolati vonulata a növekedési koncepciók kontextusfüggősége volt. Így például 

Afrikában az urbanizáció jelzi a növekedést, a Közel-Keleten pedig a gazdaság  diverzifikációja. A fejlett világban viszont most nagyon is úgy tűnik, hogy a mesterségesintelligencia és az automatizáció áll a bővülés fókuszában. 

A gazdasági növekedés ára nemcsak az elszabadulni látszó klímaváltozás volt, hanem a munkaerő megújításának a nehézsége is. Ezt jelzi, hogy a konferencián az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom miniszterei is kiemelték, hogy 

nem beszélhetünk rugalmasságról vagy reziliens növekedésről, ha a humán faktorokkal nem foglalkozunk kellő mértékben.

A konferencián részt vett még a szaúdi gazdasági miniszter, Faiszal Alibrahim és Laura D’Andrea Tyson, a Berkeley Egyetem professzorai is, akik egyetértettek abban, hogy inkluzív növekedést kívánnak látni a saját hazájukban és a világban, ami a gazdasági lehetőségek és a szociális felelősségvállalás és, a társadalmi fejlődés metszete. 

E témára fókuszál a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe is

A Makronóm Intézet nemrégiben bevezetett új mutatója, a Harmonikus Növekedési Index nem pusztán a nyers GDP-növekedési adatokra fókuszáló „jóléti mutató”, : a gazdasági lehetőségek, a szociális felelősségvállalás, valamint a társadalmi fejlődés metszetét megmutja. Az intézet elemzői  87 országot hasonlítottak össze, hogy a WEF Global Growth Summit által is jelzett dimenziókban hogyan teljesítettek az elmúlt bő évtizedben. Az így életre hívott Harmonikus Növekedés Index (HNI) összehasonlíthatóvá teszi nemcsak a GDP dollárban kifejezett értékét, hanem a különböző növekedési koncepciók mentén az államok teljesítményét is.

A HNI-t a Makronóm Intézetben többek között azért hozták létre, hogy a nemzetközileg leggyakrabban használt mutatók, például az egy főre jutó GDP hiányosságait kezelje. Bár ez a mutató valóban pontos leírást ad egy ország gazdasági teljesítményéről, problémát jelent, hogy a GDP-mutató olyan – egyre fontosabb tényezőket – hagy figyelmen kívül, mint a munkaerőpiac helyzete vagy a környezeti és demográfiai fenntarthatóság. 

A HNI-nek tehát az a stratégiai célja, hogy valós képet mutasson a világ országainak hosszú távú egyensúlyi növekedési pályájáról. Ezért,nemcsak a gazdasági fejlettségre fókuszál, hanem figyelembe veszi annak a fenntarthatóságához szükséges tényezőinek sokaságát. Hat kulcsterület számszerű, tényszerű mutatóit foglalja magában, elhagyva a „véleménytípusú indikátorokat”, amelyeket a fősodorbeli diskurzus előszeretettel használ. Ez a hat kulcsterület:

Gazdasági fejlettség és növekedés
Gazdasági fenntarthatóság
Környezeti fenntarthatóság
Munka- és tudásalapú társadalom
Társadalmi fenntarthatóság
Demográfiai fenntarthatóság

(Az alábbiakban az e területeken mutatott magyar teljesítményt látjuk.)


Korábban a Világgazdasági Fórum (WEF) vagy az ENSZ is alkotott olyan mérőszámokat, amelyek nemcsak az anyagi, hanem a társadalmi és fenntarthatósági dimenziókat is tartalmazzák, csakhogy ezek közel sem teljes körűek. A HNI-mutató javulása Magyarország esetén a lenti ábra jól mutatja, hogy hazánk több dimenzióban zárkózott fel az elmúlt mintegy másfél évtized során.

Borítókép: 123rf


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés