Az új cseh vezetés egyöntetűen Amerika felé fordul
A 14+1 kezdeményezést 11 éve hozták létre, amelytől Kína azt remélte, hogy képes lesz újjáéleszteni a volt szovjet államokkal fenntartott kapcsolatokat. A cseh külügyminiszter, Jan Lipavský azt követően jelentette ki, hogy az együttműködésnek nincs jövője, miután tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Ezzel lényegében Csehországot szilárdan az Egyesült Államok táborába helyezte, egyúttal megköszönte Blinkennek, hogy országa Kínával szemben stratégiai vezető szerepet vett fel. Lipavský biztosította Blinkent az együttműködésről, és kijelentette, hogy
Az amerikai külügyminisztérium szerint a két külügyminiszter megvitatta közös aggodalmait Kínával kapcsolatban, valamint „a béke, a jólét és a stabilitás fenntartásának fontosságát” az Indo-csendes-óceáni térségen és azon túl.
Kína 2012-ben alapította a csoportosulást, eleinte 16 európai országgal, hogy újjáépítse a kapcsolatokat Európa egykor szovjet ellenőrzése alatt álló részével. A csoport 17+1-re bővült, amikor Görögország is csatlakozott, de 14+1-re csökkent, amikor először Litvánia, majd Észtország és Lettország is a kilépés mellett döntött. A kezdeményezés viszont úgy látszik, töredezik, mivel a közép-európai kormányok egyre óvatosabbak lettek Kínával szemben annak Oroszországgal kötött szövetsége miatt.
Az Európai Unió 27 országából, így már csupán kilenc maradt a klubban: Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. De öt unión kívüli állam is részt vesz a kezdeményezésben, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia.
A cseheknél a kapcsolatok megromlása az orosz–ukrán háború előtti időkben történt, amikor a cseh felsőház elnöke Tajvanra látogatott. Miután pedig márciusban Petr Pavel volt NATO-tábornok lett az elnök, tovább romlott a viszony, hiszen ő a külpolitika újragondolására szólított fel, és megfogadta, hogy Kína helyett Tajvannal épít szorosabb kapcsolatot.
Az EU várhatóan nagyobb hangsúlyt fektet a stratégiai versenyre és a rendszerszintű rivalizálásra, bár továbbra is hangsúlyozná a Kínával való együttműködés fontosságát az olyan kérdésekben, mint az éghajlatváltozás vagy a fejlődő országok adósságproblémáinak kezelése.
Borítókép: 123rf
Összesen 19 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés