Macron: Jogunk van a protekcionizmushoz

A francia elnök a zöldátállás miatt egy uniós beruházási paktum létrehozását sürgeti, és úgy tűnik, a vele mindig legendásan ellenkező Rutte ezúttal egyetért vele. Az egyezség létrejötte összhangban van az Európai Bizottság által március közepén javasolt nettó zéró ipari tervvel, amely jelentős támogatásokat biztosítana a zöld- és klímavédelmi technológiák innovációjához és ipari fejlesztéseihez. A támogatások gyakorlati kivitelezésével már lehet, hogy lesz gondja a hollandoknak, de úgy tűnik, az alapokban teljes az egyetértés. Ahogyan az atomenergia használatának területén is: Hollandia lelkesen csatlakozott a Macron által meghirdetett „atomligához”, miután két erőművet is tervez a jövőben építeni, így ebben a kérdésben tökéletes az összhang az országok között. 

Kína után Hollandia

Óriási botrány tört ki a francia elnök Politicónak adott interjúja miatt, amelyben Macron óva intette Európát az USA és Kína közötti gazdasági és politikai konfliktusba való belesodródástól, egyben hitet tett egy (elsősorban az Egyesült Államok befolyásától) függetlenedni tudó, önálló EU mellett, amely harmadik szuperhatalomként jelenhet meg a globális színtéren ahelyett, hogy „vazallussá” válna.

Ébredj, Európa? - Macron lassan tényleg a kontinens vezetőjévé válik

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, ha marad néhány évünk megalkotni azt” – jelentette ki a francia elnök, aki egyre határozottabban – és a forró- és hidegháború árnyékában egyre több aggodalommal – beszél Európa autonómiájának égető szükségességéről.

Mialatt az USA kormányzata igyekszik elbagatellizálni szavainak súlyát, a republikánusok pedig átkozzák a francia elnököt,  Macron folytatja megkezdett hadjáratát az EU erősebb és függetlenebb gazdaságbiztonsági politikája, valamint az európai szuverenitás elérése érdekében. Az új úticél Hollandia volt, ahol Mark Rutte miniszterelnök személyében Macront egy igazi nehézsúlyú ellenfél várja – kardot leeresztve, készen a konstruktív megegyezésre is. Ahogy egy holland, kormányközeli forrás fogalmazott: „az EU geostratégiai pozíciójának biztosítása terén egyezik a francia és a holland álláspont”.

Kié a döntés?

Miután Macron bevetette a „vazallus”-hasonlatot kínai útja után, és kifejtette, hogy az EU-nak nagyon óvatosan kellene bánnia a kínai kereskedelemmel kapcsolatos függetlenedési szándékokkal, ingoványos talajra merészkedett Hollandiában, amely éppen a közelmúltban csatlakozott az Egyesült Államokhoz (annak erőteljes nyomására) a Kína elleni chipháborúban, hogy exportkorlátozásával megakadályozza Peking hozzáférését a legfejlettebb technológiához. A döntést hosszas vita előzte meg, pontosan Hollandia legendás szabadkereskedelem iránti elkötelezettsége miatt. A holland ASML chipgyártó, amely gyakorlatilag egyeduralkodónak tekinthető az európai piacon, nem volt túlzottan elragadtatva az ötlettől. Vezérigazgatója, Peter Wennink elég világosan közölte: Kínát ezzel nem lehet megállítani, és továbbra is hozzá fog férni a félvezetőkhöz, csak éppen nem a Hollandiában készültekhez.

Protekcionizmus vagy piacliberalizáció

Hollandia és Franciaország kapcsolata elég ambivalens az utóbbi években, különösen akkor, ha az EU-s gazdaság- és külpolitikáról van szó. Macron hatalomra kerülése óta egy markáns és szuverén, már-már protekcionista stratégia kialakítása mellett érvel, Rutte azonban elutasítja ezt a felfogást, és az Egyesült Államokkal való még szorosabb együttműködés mellett tör lándzsát.

A feszültség a két gyökeresen eltérő gazdaságpolitikai gondolkodású ország között már a koronavírus-járvány alatt a felszínre tört. A 2020-ban – alapvetően francia vezetéssel – formálódó helyreállítási alap tervei elé Rutte és pénzügyminisztere akkora sziklát dobtak a fiskális szigor jegyében, hogy az egész terv majdnem kisiklott. Hollandia vezetésével az északi, úgynevezett „fukar” országok ugyanis a szigorú költségvetési politika leghangosabb szószólói, egyben a közös euróövezetes költségvetés francia tervének legádázabb ellenzői voltak.

Macron beszéde: stratégiai autonómia

Azt valószínűleg azonban Rutte is látja, hogy az ukrajnai háború a stratégiai anatómia szükségességéről messze Macron elképzeléseit igazolja. A konfliktus remekül rávilágított arra, hogy Európa képtelen az Egyesült Államok segítsége nélkül rendet tartani a saját területén, így az ukrajnai háború (és az egész EU biztonsága) alapvetően az USA hozzáállásán múlik. Ugyanakkor – és ezt immár prioritásként kommunikálja Macron – naivitás lenne azt feltételezni, hogy a több területen kialakult függőségi viszony Washingtonnal nem érhet a lehető legszerencsétlenebbül véget, hiszen az USA érdekei nem mindig azonosak az európai elgondolásokkal, így hajlamos a beosztottjaként kezelni az EU-t – ezért is szükségszerű a gazdaságilag, külpolitikailag, hadiiparában és haderejében is erős, szuverén EU megteremtése.

A francia elnök a hágai Nexus Intézetben tartott beszédében rámutatott: a Covid-járvány idején Európa keserű leckét kapott arról, mennyire függ az importtól. Ezt a függőséget kell csökkenteni az EU identitásának és szuverenitásának megerősítése érdekében. „A döntéseinket magunknak és nem mások szabályai szerint kell meghoznunk. A szövetségeseinket és a barátainkat magunknak kell megválogatnunk” – mondta, hangsúlyozva, hogy az autonómia elérése különösen az iparpolitika területén kiemelkedően fontos, hiszen a fosszilis tüzelőanyagoknak hátat fordítani készülő Európai Uniónak teljesen új, egyben független stratégiát kell kidolgoznia, amelynek során alapvetően és elsősorban a saját iparára kell támaszkodnia. 

„Jogunk van a protekcionizmushoz”

Macron a zöld iparpolitika és az amerikai belső piaci támogatási törvény kapcsán erőteljesen hangoztatta az európai érdekvédelem szükségességét. Mint mondta, ha az EU-s érdekek veszélybe kerülnek, cselekedni kell, még akkor is, ha ez bizonyos fokú protekcionizmushoz vezet, amelyet az EU-nak jogában áll minden más olyan sebezhető területen is alkalmazni, ahol a biztonsága veszélyben forog. 

A francia elnök rámutatott: a közelmúlt válságai miatt az Európai Uniónak már a kereskedelmi politikán messze túlmutatóan, komplex módon kell kialakítania stratégiáját. Beszédében úgy fogalmazott: az európai versenyképesség öt oszlopa az egységes piac, az egységes iparpolitika, az egységes érdekvédelem, valamint a kölcsönösség és együttműködés elve. „Ezeken az alapokon tudunk új gazdasági doktrínát kidolgozni, amely lehetővé teszi az Európai Unió szuverenitásának biztosítását” – mondta. A látogatás következő felvonása az lesz, hogy minderről holland kollégáját is meggyőzze ma délután, amikor lehetősége lesz kínai útjának összegzését is bővebben kifejteni.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq