A friss NATO-jelentés szerint Magyarország az élre tört

A NATO főtitkára március 21-én tartotta értékelőjét, amelyen a tavalyi évet elemezve külön kitért a 2014-ben elfogadott legfontosabb irányelvre, azaz a GDP 2 százalékának védelmi kiadásokra költésére, amelyet elméletileg 2024-ig kell teljesítenie a tagországoknak. 

Kicsik és nagyok

Az ukrajnai háború érezhetően felgyorsította ezt a folyamatot, a NATO-n belüli haderőfejlesztési összkiadások ugyanakkor meglehetősen vegyes képet mutatnak a tagállamok közötti eloszlásról. Jelenleg a katonai szövetség országai közül mindössze hét olyan van, amely már elérte a 2 százalékos küszöböt: Görögország, az USA, az Egyesült Királyság, Litvánia, Észtország, Lettország és Lengyelország. Utóbbi tavaly már eleve 2,4 százalékot költött védelmi kiadásokra, az idén azonban már abszolút aranyérmes lesz a januárban bejelentett 4 százalékkal. 

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a legnagyobb gazdasággal rendelkező országok még mindig alatta vannak a limitnek: Franciaország 1,89, Olaszország 1,51, míg Németország csupán 1,49 százalékon állt tavaly. 

A német mutatók jól jellemzik a Scholz-kormány politikáját, amely alapvetően kommunikációs ígéretekre épít, hogy aztán azokról egyszerűen megfeledkezzen. A háború kitörése után néhány nappal a kancellár meghirdette a Zeitenwendét, vagyis a korszakváltás programját, amely alapján az a kép alakult ki, hogy Németország egy brutális haderőfejlesztési tervvel újra Európa vezető katonai hatalmává válik. A cél érdekében Scholz előzékenyen beígérte nem csak a 2 százalékos cél felülteljesítését, de létrehoztak egy költségvetésen kívüli 100 milliárd eurós alapot is, amelyből a tervek szerint a haditechnikai eszközök beszerzése mellett a teljesen lerongyolódott német hadsereget is gatyába rázták volna. Egy év elteltével a német haderőfejlesztés azonban még mindig egy helyben toporog, a Zeitenwende jelen pillanatban egy óriási blöffnek tűnik, a beígért 2 százalékot nem sikerült teljesíteni, a 100 milliárd eurós plusz keretről pedig a napokban derült ki, hogy érdemben hozzá sem nyúltak. 

Botrányszag: a 100 milliárdos haderőfejlesztési összegből egy év alatt egy centet sem költöttek a hadseregre

Magyarország az első helyen

Ami Magyarországot illeti, nincs okunk szégyenkezni. A haderőfejlesztési program 2016-os elindítása óta a kormány Európa egyik legnagyobb modernizációját végzi a Magyar Honvédségnél. A GDP védelemre fordított része a NATO kimutatása szerint tavaly ugyan 1,44 százalékon állt, a védelmi kiadások a 2022-es költségvetésben azonban így is meghaladták az 1000 milliárd forintot, a 2 százalékos limit elérése a kitűzött időpontra pedig teljesen reálisnak tűnik. 

A NATO-megállapodás szerint a 2 százalék legalább húsz százalékát kell évente eszközfejlesztésre fordítani. 

Összehasonlításképpen: Németország 19,9 Olaszország 22,7, Franciaország 28,6 százalékon állt.

2 százalék nem a világ

Stoltenberg beszámolója szerint az egyértelműen látszik, hogy a NATO-tagállamok komolyan veszik a 2 százalékos cél elérését, a fejlesztési folyamatokat pedig begyorsította az Ukrajnában kirobbant háború. Ugyanakkor semmilyen változás nem következett be a vizsgált elmúlt nyolc esztendőben az USA mindent felülíró dominanciájával kapcsolatban. Az Egyesült Államok a szövetség összköltségeinek 70 százalékát biztosítja, míg a Washingtont követő, második legnagyobb összeget vállaló Egyesült Királyság – ordítóan nagy különbséggel – már csak 6 százalékot.

Stoltenberg a keddi tájékoztatón – nyilvánvalóan Németországnak is odaszúrva – úgy fogalmazott: remek dolog, hogy a legtöbb ország egymást túllicitálva ígér újabb és újabb összegeket, de most már valóban itt az ideje, hogy ezek az ígéretek valósággá, konkrét szerződésekké és kézzelfogható fegyverekké váljanak. Azt is hangsúlyozta, hogy a 2 százalékot többé már nem lehet egy út végét jelentő célként értelmezni:

Ezzel kapcsolatban egy közép-európai védelmi tisztviselő megjegyezte: ígéreteket tenni a védelmi kapacitások növelésének terén könnyű, a gyakorlati kivitelezést azonban sokszor éppen a pénz elköltésének útjában álló akadályok, például a védelmi tervezés összehangolatlansága, a nyersanyaghiány, a bürokratikus beszerzési folyamatok, a gyártási kapacitások korlátai és az ellátási láncok állapota nehezítik meg. Éppen ezért sok tagállam hiába hizlalja saját védelmi büdzséjét, ha annak eredményei egyes esetekben csak évek múlva fognak megmutatkozni. 

Fotó: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ismerteti a 2022-es tevékenységéről szóló jelentést Brüsszelben 2023. március 21-én.
MTI/AP/Virginia Mayo