Saját szabályait írta át a Nemzetközi Valutaalap, hogy 15 milliárd dollár hitelt adjon Ukrajnának

2023. március 21. 11:06
Ez az első alkalom az IMF történetében, hogy egy háborúban álló országnak folyósít hitelt. A kezes közvetetten természetesen a Nyugat lesz.

Történelmet ír a nemzetközi Valutaalap azzal, hogy sutba vágta eddigi szigorú, szilárd alapokon álló szabályait, és egy háborúban álló országnak ad teljes értékű hitelt, mégpedig nem is keveset: 15 milliárd dollárt fog a kijevi kormánynak postázni, ez a lépés pedig felülír mindent, amit eddig az IMF kockázatelemzéséről tudhattunk.

A szervezet eddigi gyakorlata kristálytiszta és logikus pillérekre épült: csak olyan országoknak hitelezett, ahol pontosan látták a visszafizetés módját, részleteit és határidejét. Ukrajna esetében ezekből egyik sem áll fenn. A gazdaság és az infrastruktúra romokban, az állam bevételi forrását gyakorlatilag a nemzetközi segélyek és kölcsönök jelentik. Az IMF januárban alsó hangon 39,5 milliárd dollárra becsülte Ukrajna külső finanszírozási igényét, míg az ukrán kormány tájékoztatása szerint az állam havi 3,5 milliárd dolláros költségvetési hiányt fog jelenteni 2023-ban. Az ukrán kormány ezt a rést (is) külföldi adományokból próbálja kétségbeesetten betömni. 

Mennyibe kerül Ukrajna lélegeztetőgépen tartása?

Az Európai Unió 18 milliárdos, havi lebontású segélye mellé az USA-ból nagyjából 10 milliárd dollár érkezik Ukrajna életben tartásához. Ehhez csatlakozott most az IMF, amely saját alapszabályait megváltoztatva, „gondos mérlegelés és kockázati elemzés után” döntött úgy, hogy 15 milliárd dollárral növeli Kijev adósságát. Közleménye szerint a változtatások során tisztában volt azzal, hogy az ukrán gazdaságot jelenleg szinte mindenben olyan tényezők befolyásolják, amelyek kívül esnek saját hatáskörén, ahogyan azzal is, hogy az úgynevezett tail risk event, szép magyar szóval farokkockázat esélyei abnormálisan magasak. (Utóbbi azt a befektetési kockázatot jelöli, amelynek annyira kicsi a valószínűsége, hogy nem is lehet vele előre számolni, ám ha mégis bekövetkezik – márpedig Ukrajna esetében ez tulajdonképpen borítékolható –, az akár végzetes láncreakciót indíthat el, romba döntve az addig felépített befektetési tervet.)

A kérdés adott: miután Ukrajna önerőből ezt a horribilis összeget soha nem fogja tudni kifizetni – ahogyan valószínűleg semmit, amit kölcsön formájában kapott a Nyugattól –, az IMF milyen lehetőséget lát egy win-win szituációra? A Valutaalap elképzelése szerint a hitelcsomag tulajdonképpen a Nyugatnak szól, és egyfajta katalizátorszerepet töltene be a további külföldi finanszírozások, a későbbiekben pedig beruházások területén. Éppen ezért az összeg részletfolyosításai egyrészt a G7-es országok jóváhagyásától függenek, másrészt annak a folyamatos monitorozásától, hogy az Ukrajnába zúduló adományok és hitelek hosszabb távon is biztosítani tudják-e az ország adósságának fenntarhatóságát. Az ukrán közgazdászok jól látják, hogy az IMF-alap tulajdonképpen biztosítékként szolgál a donorországok további pénzügyi támogatásához, ezért a legokosabb, amit az állam tehet, hogy a lehető legkevesebb pénzt veszi ki magából az alapból. Kérdés, lesz-e erre akarata és önuralma. 

Fotó: MTI/EPA/Szergej Seszták


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mér csak ennyit?
D

Ez fű alatt egy közös hitelfelvétel lesz. Muszáj eladósitani az EU tagállamait, hogy legyen európai egyesült államok .

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés