Belehalhat-e az emberiség a negyedik ipari forradalomba?

Halaska Gábor írása a Makronómon.

***

Mit gondol a neves szakértő a negyedik ipari forradalom kapcsán?

Mindeközben napjainkban javában zajlik a negyedik ipari forradalom – mesterséges intelligencia (MI, vagy angol rövidítéssel: AI), döbbenetes sebességű technológiai fejlődéssel. E trendekkel kapcsolatban Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum elnöke arra figyelmeztet,

Aki tehát uralja a negyedik ipari forradalom kapcsán kifejlesztett technológiákat, az fogja uralni a világot. Ha nincs szabályozás, az emberiség nagy része bajban lesz – húzza alá a világszerte ismert szaktekintély.

De mit is jelent pontosan a negyedik ipari forradalom kifejezés?

Magát a negyedik ipari forradalom kifejezést a tudományos szakirodalomban széles körben használják, még anno 2015-ben Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és ügyvezető elnöke népszerűsítette. Schwab azt állítja, hogy a megfigyelhető változások sokkal többet jelentenek, mint egyszerű hatékonyságjavulás. Sokkal inkább: a kapitalizmus világában bekövetkező jelentős, mélyreható változásokat fejeznek ki.

Elmosódó határok a modern világban

Az ipari változások e korszakában az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a génszerkesztés, a fejlett robotika összekapcsolódása elmossák a fizikai, a digitális és a biológiai világ közötti határokat. Mindezek során tehát mélyreható változások zajlanak a globális termelési és ellátási hálózat működésében.

Mégpedig a hagyományos gyártási és ipari gyakorlatok folyamatos automatizálásával, a modern intelligens technológiák, a nagyszabású gép-gép kommunikáció (M2M) és a dolgok internete (IoT) segítségével. Ez az integráció növekvő automatizációt, javuló kommunikációt és önellenőrzést, valamint olyan intelligens gépek használatát eredményezi, amelyek emberi beavatkozás nélkül képesek elemezni és diagnosztizálni a problémákat.

Társadalmi, politikai, gazdasági változások

Emellett társadalmi, politikai és gazdasági változást jelent az 1990-es évek végének és a 2000-es évek elejének digitális korszakából a beágyazott összekapcsolhatóság korszakába, amelyet a technológiai használat mindenre kiterjedő és közös használata különböztet meg az egész társadalomban (például a Facebook által felkarolt VR metaverzum), ami megváltoztatja az emberek tapasztalatait és ismereteit az őket körülvevő világról. Mindez feltételezi, hogy pusztán az emberek természetes érzékszerveivel és ipari képességeivel szemben létrehozunk és belelépünk egy kibővített társadalmi valóságba.

(Címlapfotó:123rf.com)