Nagy az optimizmus: az EU már 2024-ben felvenné Ukrajnát

A héten Zelenszkij, Ukrajna elnöke is részt vett a brüsszeli EU-csúcson. Amellett, hogy hangos taps övezte az ukrán elnököt az uniós tagállamok majd minden vezetője részéről, témaként Ukrajna mielőbbi EU-csatlakozását is felvetették – írta meg a Financial Times február 9-én.

Ukrajna még tavaly kapott tagjelölti státuszt, igaz ennek nincs igazán érdemi jelentése – Törökország például az Európai Tanács 1999-ben Helsinkiben tartott ülésén kapta meg a tagjelölti státuszt, azóta a helyzet változatlan. 

Az Európai Bizottság vezetői részéről Zelenszkij megkapta a támogatást a csatlakozás irányába. Érdekes, hogy ezt úgy, hogy még a Transparency International globális korrupciós indexe szerint is Ukrajna a világon a legkorruptabb államok közt foglal helyet a maga 116. helyezésével. Szintén érdekes, hogy a Transparency International eközben Magyarországot vádolja korrupcióval a 77. helyünkkel, amellyel sokkal kevésbé számít hazánk korrupt országnakaz index alapján..A Transparency International korrupciós indexének értékei ezek alapján kevésbé releváns tényezők, ha a kommunikációs szintről van szó. 

Erős az optimizmus az ukrán csatlakozás iránt

Visszatérve az EU-csúcsra, az uniós vezetők ijesztően optimisták Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, ugyanis szerintük jelentős erőfeszítéseket tettek a reformkövetelések teljesítése felé. Ursula von der Leyen egyenesen „lenyűgözőnek” nevezte az ukránok előrehaladását, valamint szerinte Zelenszkij lépései „érezhető eredményeket hoztak” a korrupció elleni harcban, igaz konkrét lépéseket nem tudott megnevezni.

Az erős optimizmus mögött a háttérben ott van az az uniós felismerés, hogy mindent meg kell tenniük ahhoz, hogy a háborúban álló Ukrajnának mindenfajta segítséget megadjanak az Oroszország elleni háborúban, az esetleges tagság ígérete pedig erősen javít ezen a közmegítélésen. Emellett Ukrajna, Zelenszkijjel az élen erős politikai, diplomáciai és erkölcsi nyomást fejt ki az EU-ra.

Az Európai Unió hét reform követelményt tett le az asztalra, amelyek teljesítését várják Ukrajnától. A hét követelmény:

1. Ukrajnának az Alkotmánybíróság bíráinak kiválasztási eljárásaira vonatkozó új jogszabályokat kell elfogadnia, illetve végrehajtania a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban. Ez többek között tartalmazza a bírák feddhetetlenségét és a szakmai készségeik értékelésén alapuló előválogatási eljárást is.

2. Ukrajnának véglegesítenie kell az Igazságügyi Főtanács jelöltjeinek Etikai Tanács általi ellenőrzését, ezen felül pedig jelölteket kell kiválasztaniuk, akik majd létrehozzák az ukrán bírák magas képesítési bizottságát.

3. A korrupció elleni küzdelmet erősíteniük kell..

4. Biztosítaniuk kell, hogy a pénzmosás elleni jogszabályok megfeleljenek a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) előírásainak.

5. Végre kell hajtaniuk az oligarchák elleni törvényüket, túlzott befolyásuk korlátozása érdekében.

6. Olyan médiatörvényt kell elfogadniuk, amely összhangban van az EU audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvével, és felhatalmazza a független médiaszabályozó hatóságot.

7. Végül Ukrajnának véglegesítenie kell a nemzeti kisebbségek jogi kereteinek jelenleg előkészítés alatt álló reformját a Velencei Bizottság ajánlása szerint azzal együtt, hogy azonnali, hatékony végrehajtási mechanizmusokat fogad el.

Ezek vonatkozásában a Bizottság szerint jelentős Ukrajna előrehaladása, habár ezt konkrétumokkal nem támasztották alá. Érdekes, hogy ellentétbe állították az ukrán előrehaladást a Nyugat-Balkánon tapasztalt „tompa eredményekkel”.

Az ukrán miniszterelnök viszont pesszimista

Többen viszont nem ilyen optimisták az ukrán EU-csatlakozással kapcsolatban, és irreálisnak tartják, hogy két éven belül az ország csatlakozzon az unióhoz. A pesszimisták között szerepel például Ukrajna miniszterelnöke is, Denisz Anatolijovics Smihal, bár ez nem jelenti azt, hogy szerintük egy évtizeden belül Ukrajna ne csatlakozhatna az EU-hoz.

Az Európai Unió viszont halálosan komolyan gondolja Ukrajna gyorsított felvételét. Ezt bizonyítja, hogy a NEAR főigazgatóságon belül – amely, az EU szomszédsági és bővítési politikáit hivatott előmozdítani – 

A többi országnak úgy tűnik továbbra is meg kell elégednie azzal, hogy csupán regionális csoportokba tömörülhetnek.

Végül abban állapodtak meg, hogy Ukrajnáról még idén ősszel egy átfogó jelentés készül. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ezzel kapcsolatban rendkívül optimista, és arra számít, hogy már az év végén a konkrét tárgyalásokról tudnak majd tárgyalásokat folytatni.

A nehézséget inkább az jelenti, hogy az uniós tagállamok mikor egyeznek bele egyhangúan abba, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzenek. Az optimistábbak szerint ez 2024-re lehet reális, ugyanakkor ez erősen kérdéses, mert az ukrán csatlakozás továbbra is igen megosztó az unióban.

Ukrajna esetében egy olyan országról beszélhetünk, melynek beágyazott problémája van a korrupcióval kapcsolatban, ami a háborún kívül a legnagyobb akadálya az EU-s törekvéseknek. Amennyiben igazak a reformkövetelményekben történt jelentős előrehaladások az önmagában ugyan pozitív, de még évekbe telik mire valóban választ és reális képet kapunk arról, hogy Ukrajna valóban képes volt e megváltoztatni egészségtelen kultúráját vagy csupán szemfényvesztés volt mindez.

A gyakorlati nehézségek

Másfelől viszont, amennyiben az ukrán csatlakozást az Európai Bizottság komolyan gondolja, erősen el kell gondolkodni, hogy a csatlakozással az ukrán tagság hogyan változtatná meg magát az Európai Uniót.

Ukrajna ugyanis egy „súlyos” ország:

Lakossága hasonló, mint Spanyolországé (~47 millió fő): Ukrajna lakosságát a 2021. július 1-jén 41,4 millió főre becsülték, nem számítva a 2014-ben annektált Krím-félszigetet – igaz az orosz-ukrán háború következtében az Ukrajnában élők száma minden bizonnyal jelentősen csökkent.

Ukrajna területe pedig Franciaország nagyságú (551 695 négyzetkilométer):  Ukrajna területe az orosz-ukrán háború előtt, az annektált Krím nélkül 576 604 négyzetkilométer volt.

Egyszer bizonyára véget fog érni az orosz-ukrán háború és amennyiben Ukrajnát felveszik az Európai Unióba, ennek a gigantikus méretű és népességű országnak akár évtizedekig óriási mértékű támogatásra lenne szüksége a háború okozta károk helyreállítására és a felzárkózásra. Ráadásul az Európai Unió agrárpolitikájának radikális átalakítására is szükség volna, tekintettel Ukrajna mezőgazdasági ágazatának méretére.

Boldogok az ukrán oligarchák, mert övék az EU piaca

Tavaly, amikor az orosz blokád miatt az ukrán gabona bent ragadt a kikötőkben, és az ENSZ globális élelmiszerválságot kiáltott, valóban tragikusan festett a helyzet. Ukrajna kétségbeesetten és egyre hangosabban kiabálva kereste az alternatív útvonalakat, amelyek segítségével el tudja adni a gabonáját.

Itt érdemes megemlíteni a 392 milliárd eurós költségvetést is – melynek eredeti célja a lemaradott régiók kilátásainak javítása – melynek így döntő részét Ukrajna kapná. Ez nyilván konfliktusokat szülne a tagországok között.

A döntéshozatalra gyakorolt változásokra is érdemes röviden kitérni: egy ekkora méretű ország csatlakozása minden bizonnyal átalakítaná bizonyos vétójogok rendszerét, feltehetően a kisebb tagállamok kárára.

A csatlakozással kapcsolatban pesszimista állásponton lévők nem véletlen aggódnak, hisz a túlzott optimizmussal Ukrajna csatlakozási törekvései könnyen elszakadhatnak a valóságtól. Többek között Mark Rutte, holland kormányfő hallani sem akar a gyorsított ukrán tagfelvételről.

Borítókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet